Itt találod az összes cikket a „K+F” témában!
A K+F tevékenység adókedvezménye a társaságok választása szerint első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazható.
2024-ben is számos adócsökkentési lehetőséggel és az adókedvezmények bővülő tárházával élhetnek a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet folytató vállalkozások, amelyet adóbevallásukban tudnak érvényesíteni – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
„A kutatásba és innovációba való beruházás kulcsfontosságú Európa sikeréhez a globális technológiai versenyben.”
A hazai felsőoktatási intézmények különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek szeptembertől, ha fejlesztésre és beruházásra is szeretnének forrásokat elkülöníteni – derül ki az EuroAtlantic Zrt. összefoglalójából.
„A HERA Invest további magán- és állami beruházásokat fog vonzani, és kellő biztonságot nyújt az európai vállalkozásoknak ahhoz, hogy befektessenek a kiemelt egészségügyi veszélyek kezelését célzó, úttörő innovációba.”
Sok vállalat nem tudja, hogy az általa végzett tevékenység valójában K+F tevékenységnek minősül. Ezen termék-, szolgáltatás-, vagy folyamat-fejlesztési tevékenységek kapcsán a társaságok adókedvezményekre vagy készpénz támogatásra is jogosultak lehetnének.
A K+F-tevékenység helyes meghatározása és számviteli elszámolása mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a társasági adón kívül más adónemeket is érinthet a kapcsolódó kedvezmény, mint például az innovációs járulékot és a helyi iparűzési adót – hívja fel a figyelmet a NAV.
Február 28-ig regisztrálhatnak a normál üzleti évben működő vállalkozások projektcsoport-minősítésre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH).
Magyarországon szerencsés helyzetben vannak a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, hiszen számos ösztönző érhető el részükre adókedvezmények, hazai és európai uniós támogatások, juttatások formájában.
Alig történt elmozdulás az elmúlt két évben a magyarországi vállalatok eleve visszafogott innovációs aktivitásában. A kutatás-fejlesztés, az innovációt és a környezetbarát beruházások leginkább a nagyvállalati szférát jellemzik. Az innovációt a pályázati rendszer sem élénkíti.
2021-ben a kutatás-fejlesztésre fordított összeg nemzetgazdasági szinten meghaladta a 900 milliárd forintot, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,64 százalékát tette ki – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Az NKFI Alapból meghirdetett „A magyar-török alkalmazott kutatás-fejlesztési együttműködési programban való magyar részvétel támogatása” című (2022-1.2.6-TÉT-IPARI-TR) felhívás esetében a támogatási kérelmek benyújtásának határideje 2022. augusztus 31. 16:00 órára módosult.
Az Európai Bizottság közzétette a tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló (SRIP) 2022. évi jelentést.
Magyarország a jelenlegi GDP-arányos 1,6 százalékról 2030-ra 3 százalékra növeli a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat.
Magyarországon változatlan munkaerő-piaci szabályozás mellett hamarosan megállhat a gazdaságilag aktív népesség növekedése, ami azt jelenti, hogy a humán erőforrás nem mennyiségénél, hanem minőségénél fogva járulhat hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez.
A projektköltségek 8-10 százaléka akár 5 évre visszamenőleg megtakarítható lehet, egy nagyobb méretű új beruházási projekt esetén pedig a költségek akár 50 százalékáig terjedő, egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatás és fejlesztési adókedvezmény lehet elérhető – hívja fel a figyelmet Cseh Boldizsár, a PwC menedzsere.
A beruházási támogatások mellett számos energiahatékonysági és K+F forrás is elérhető 2022-ben a hazai cégek számára – hívta fel a figyelmet online rendezvényén az EY.
Az SZTNH egy-egy kiadott minősítéssel nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, de a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára.
Már csak négy napja van a vállalkozásoknak, hogy első körös kérelmüket feltöltsék a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) véleménykérő felületére. A támogatási kérelmeket augusztus 30-ig délig fogadja be az NKFIH.
A gazdasági visszaesés miatt szükséges takarékoskodás és optimalizálás mellett az újításokról sem lehet megfeledkezni. Ehhez a pénz mellett ötlet és nyitottság is kell.
A koronavírus-járványtól függetlenül is számos kedvezménnyel, adócsökkentési lehetőséggel élhetnek a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet (is) folytató vállalkozások, amelyet adóbevallásukban tudnak érvényesíteni – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
A K+F minősítéssel megszerezhető adókedvezményekkel akár minden tízedik munkavállaló bérét vagy 10 millió forintonként 1 millió forintot is megspórolhatnak a cégek. Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad.
A mezőgazdaságot kiszolgáló fejlesztések és kutatások jelenthetik a következő években a K+F szektor egyik motorját világszerte – véli Malatinszki György, a Malagrow Kft. ügyvezetője.
Engem a jövő tudata motivál, mert annak ismerete biztonságérzetet nyújt – mondta az Üzletemnek Lovász Károly, a KAV Hungária Kft. ügyvezetője.
A bértámogatás számos szektorban működő vállalatot, így számítástechnikai és szoftverfejlesztő cégeket, gyógyszeripari, vegyipari vállalkozásokat, pénzügyi szektorban működő társaságokat és gyártó cégeket is érinthet.
A kutatás-fejlesztési célú támogatást nyerő cégek sokkal nagyobb árbevétel- és EBITDA- növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, amelyek más jellegű támogatást kaptak vagy egyaltalán nem jutottak támogatáshoz – derül ki a Via Credit és az OPTEN felméréséből, amelyet a 100 millió forint feletti támogatási tartományban végeztek.
Döntés született az idei év két legnagyobb keretösszegű kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatán, mintegy 85 milliárd forint új támogatásról – tájékoztatott Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.
A K&F támogatást nyerő cégek 1 forint támogatásra 5 év alatt átlagosan 36,6 forint bevétel-növekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk – derül ki a Via Credit legújabb felméréséből.
2018-ban Magyarországon 2000 vállalkozási kutatóhely működött, 24 százalékkal több, mint az előző évben; a kutatóhelyek ráfordítása 2018-ban megközelítette az 500 milliárd forintot, egy év alatt 31 százalékkal növekedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A Porsche robottechnikai központot fejleszt Felsőszerdahelyen, amelyet a szlovák kormány 2 millió euróval támogat.
A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégeket érintő, idén január 1-jén bevezetett nagyarányú adócsökkentés csak egy év elteltével hozza meg gyümölcsét Szerbiában.
Április 30-án két részből álló, kutatás-fejlesztést támogató pályázat jelent meg partnerségi véleményezésre. A 24 milliárd keretösszegű pályázaton belül 50–500 millió, míg a 21 milliárdosnál 500–1000 millió forint támogatást nyerhetnek el a vállalkozások – hívta fel a figyelmet a Via Credit.
A Via Credit felmérése szerint a 10-és 100 millió forint közötti kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cégek csupán 38 százaléka tudta a nyerés utáni öt évben a támogatás minimum kétszeresével növelni az összesített EBITDA értékét.
Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
Az Európai Unió tagállamai összesen 320 milliárd eurót fordítottak kutatásra és fejlesztésre 2017-ben, ez az uniós GDP 2,07 százalékának felel meg – tájékoztatott az Eurostat.
2017-ben az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével.
Kutatás-fejlesztési központot épít Érden az osztrák AVL Autókut Mérnöki Kft., a beruházás értéke 12,5 milliárd forint, ehhez a kormány hárommilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ad.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.