K+F-ráfordítások Magyarországon: messze van még Ausztria

2022. 12. 10., 12:10

2021-ben a kutatás-fejlesztésre fordított összeg nemzetgazdasági szinten meghaladta a 900 milliárd forintot, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,64 százalékát tette ki – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A K+F-ráfordítások 76 százalékát, közel 685 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (125 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 10 százalékát (93 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el.

2021-ben közel 3700 kutató-fejlesztő hely működött Magyarországon, több mint hattizedük a vállalkozási szektorban. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma közel 91 ezer főt tett ki, 72 százalékuk kutató volt. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó publikációs tevékenység keretében megjelent könyvek és könyvrészletek száma meghaladta a 12 ezret, 72 százalékuk magyar nyelven jelent meg.

2021-ben az Európai Unió tagországaiban átlagosan a GDP 2,27 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre. Az 1,64 százalék százalékos magyarországi ráta az uniós tagországok rangsorában a 13. helyre elég. A tagállamok között jelentős különbségek vannak: a legmagasabb GDP-arányos K+F-ráfordítással Svédország (3,35 százalék) és Ausztria (3,22 százalék) bírt, a legalacsonyabbal pedig továbbra is Románia (0,48 százalék). A visegrádi országok közül változatlanul Csehország mutatója (2,00 százalék) állt a legközelebb az uniós átlaghoz, míg Szlovákiáé (0,95 százalék) maradt el a legnagyobb mértékben attól.

Vállalkozási szektor

2021-ben a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának 27 százalékát többségében belföldi, 70 százalékát többségében külföldi tulajdonú vállalkozások költötték el. A vállalkozói (döntően saját) forrásból származó pénzösszegek dominanciája mellett a belföldi tulajdonúaknál az állami, a külföldi tulajdonban lévőknél pedig a külföldi forrásoknak van még meghatározó szerepük a vállalkozások K+F-tevékenységének finanszírozásában.

A vállalkozási szektor állami forrásain belül kiemelkedőek a hazai pályázati támogatások, amelyek mindkét fenti tulajdonforma állami forrásainak egyaránt több mint kilenctizedét tették ki.

A többségében külföldi tulajdonú vállalkozások külföldi forrásai szinte teljes egészében nem rezidens vállalkozásoktól származott, míg ez az arány a többségében belföldi tulajdonúaknál 74 százalék volt, utóbbiak esetében a fennmaradó rész döntően európai uniós támogatások formájában (21 százalék) érkezett.

A K+F-tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja az utóbbi években tapasztalt kismértékű csökkenés ellenére 2021-ben is igen magas volt (egyedül a K+F-ráfordítások tekintetében emelkedett valamelyest a koncentráció). A top 100 vállalkozás költötte el a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának 71, a teljes nemzetgazdaságinak 53 százalékát. Ők foglalkoztatták az országos K+F állományi létszám több mint negyedét, valamint a kutatók közel harmadát, míg a vállalkozási szektorban dolgozók bő felét és a kutatók közel hattizedét.

Kiemelkedően fontos az a top 10 K+F-tevékenységet folytató vállalkozás, amelyeknél a top 100 vállalkozás K+F-ráfordításainak 60, a kutatással foglalkozók létszámának pedig 50 százaléka összpontosult.

További részletek a KSH kiadványában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS