Tavaly nőtt a kutatóhelyek és a K+F tevénységet végzők létszáma

2018. 12. 01., 09:00

Tavaly megfordult a kutatóhelyek és a K+F-tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája: 2017-ben az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével – derül ki a Központi Statsztikai Hivatal Kutatás-fejlesztés, 2017 című összefoglaló kiadványából.

A kutatással foglalkozók száma egy év alatt 6,3 ezerrel, 12 százalékkal  nőtt, arányuk az összes foglalkoztatottból 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet. Az év során a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken volt a legnagyobb létszámbővülés, közel 20 százalék, míg az államháztartási szektorban folytatódott a K+F létszám 2016 óta tartó csökkenése a kiadvány szerint.

A KSH adatai szerint 2008 és 2017 között a kutató-fejlesztő helyek számának éves átlagos növekedési üteme 1,1 százalék, a kutatók és a segédszemélyzet létszámáé 2,7 százalék volt. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági szintű ráfordítás folyó áron évente átlagosan 7,7 százalékkal bővült.

Tavaly nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát, több mint 517 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. A K+F-ráfordítások összege folyó áron számítva 21 százalékkal bővült, a GDP-hez viszonyított aránya 0,14 százalékponttal javult a 2016. évi alacsony bázishoz képest. A jelentős bővülés hátterében döntően az állami költségvetésből 2016 végén kiutalt pályázati források 2017-ben történt felhasználása állt.

A ráfordítások 74 százalékát, 378 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyek, további 13-13 százalékát a felsőoktatási (69 milliárd forint), valamint az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb kutatóhelyek (65 milliárd forint) használták fel. 2016-ról 2017-re a vállalkozási kutatóhelyek ráfordításai 19, a felsőoktatási kutatóhelyeké 44, az államháztartási szektorban tevékenykedőké 13 százalékkal emelkedtek.

A K+F tevékenység ráfordításaiból a vállalkozások 272 milliárd forintot finanszíroztak, az állami  költségvetés 165 milliárd forintot biztosított, emellett közel 77 milliárd forint külföldi forrást használtak fel. A rendelkezésre álló állami forrás 32 százaléka az operatív programokból, további 18 százalék pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származott. A külföldről kapott 77 milliárd forint több mint háromnegyede vállalkozásoktól érkezett.

A tavalyi év során az állami költségvetésből érkező források összegében volt a legnagyobb, 47 százalékos növekedés, hasonló mértékű, 44 százalékos emelkedést utoljára 2001-ben regisztráltak - olvasható a KSH kiadványában.

Az összeállítás szerint 2017-ben országos szinten a K+F-ráfordítások 58 százalékát fordították kísérleti fejlesztésre, 23 százalékát alkalmazott és 19 százalékát alapkutatásra. Az államháztartási és a felsőoktatási szektorban az alapkutatás részesedése volt meghatározó (58, illetve 60 százalék), a vállalkozási szektorban pedig a kísérleti fejlesztésé (76 százalék).

A K+F-tevékenység 2017-ben is erősen a Közép-Magyarország nagyrégióban, ezen belül a fővárosban koncentrálódott: a 3109 kutatóhely fele, 1563 működött a nagyrégióban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS