Az Európai Unió tagállamai összesen 320 milliárd eurót fordítottak kutatásra és fejlesztésre 2017-ben, ez az uniós GDP 2,07 százalékának felel meg – tájékoztatott az Eurostat.
A GDP-arányos k+f költés 2007-ben jóval alacsonyabb, 1,77 százalék volt az Európai Unióban. A növekedés ellenére az uniós adat jelentősen elmarad a dél-koreai 4,22 százaléktól, de Japán 3,28 százalékos és az Egyesült Államok 2,76 százalékos mutatójától is. Kínában nagyjából ugyanakkora a k+f intenzitás, mint az EU-ban (2,06 százalék), Oroszországban viszont jóval alacsonyabb (1,1 százalék).
Az EU 2020 stratégia egyik célkitűzése, hogy a GDP-arányos k+f költés 2020-ra érje el a 3 százalékot. Ezt a szintet négy tagállam már 2017-ben túlszárnyalta: Svédországban 3,3, Ausztriában 3,16, Dániában 3,06, Németországban 3,02 százalék volt az arány. A sor végén Romániát (0,50 százalék), Lettországot (0,51 százalék), Máltát (0,55 százalék) és Ciprust (0,56 százalék) találjuk.
Magyarországon 2017-ben a GDP 1,35 százalékát fordították kutatásra és fejlesztésre (10 évvel korábban ez az arány 0,96 százalék volt).
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.