12,5 milliárd forintos beruházással K+F központ épül Érden

2018. 11. 20., 17:34

Kutatás-fejlesztési központot épít Érden az osztrák AVL Autókut Mérnöki Kft., a beruházás értéke 12,5 milliárd forint, ehhez a kormány hárommilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ad – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter közölte, hogy az Érden felépülő központ a második lesz a grazi után az autóipari világcég bázishálózatában, megelőzve a kínai, koreai és japán központokat. Hozzátette, hogy a beruházással Érden 350 munkahely jön létre, közülük 250-et mérnökök fognak betölteni. Ezek a munkahelyek a külföldi munkavállalás versenyképes alternatíváját jelentik - mondta a politikus.

A külügyminiszter kitért arra, hogy a cégnek világszerte 9500 alkalmazottja van, és a Magyarországon előállított érték 99,2 százalékát exportálja, ami igen jól jellemzi a vállalat versenyképességét. Hozzátette, hogy a cég beruházása tovább növeli Magyarországon a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat, és szorosabbra fűzi az osztrák-magyar kereskedelmi kapcsolatokat is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az osztrákok a harmadik legnagyobb befektetői közösséget alkotják Magyarországon a németek és az amerikaiak után; 2500 osztrák vállalat mintegy 70 000 embernek ad munkát. Hozzátette, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 10 milliárd eurót, amivel Magyarország Ausztria második legjelentősebb kereskedelmi partnerévé vált Németországot követően.

Dirk Janetzko, az AVL Hungary ügyvezető igazgatója (képünkön; fotó: KKM/Fejér Bernadett) arról beszélt, hogy a cég Érden 5,7 hektáros területet vásárolt a fejlesztésekhez, ahol új központját és járműipari tesztbázisát építi ki. Az első irodaépületet a tervek szerint 2019 végére építik fel, és 2020-ig elkészül az új tesztbázis a tesztpadokkal. Hozzátette, hogy cégük élen jár a motor- és járműtesztelések, hajtóműrendszerek szimulációs technológiáinak fejlesztésében, és magyarországi telephelyüket is valódi kompetenciaközponttá kívánják fejleszteni.

Aradszki András KDNP-s országgyűlési képviselő elmondta, hogy Érd városa a Modern Városok Program keretében 40 hektár területet vásárolt gazdasági övezetek kialakítására. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS