Költsünk 10 százalékot fejlesztésekre!

2021. 07. 06., 09:00

A gazdasági visszaesés miatt szükséges takarékoskodás és optimalizálás mellett az újításokról sem lehet megfeledkezni. Ehhez a pénz mellett ötlet és nyitottság is kell, hogy meglássuk, meghalljuk az újító gondolatokat. A világ legnagyobb cégei ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy bevonják munkatársaikat a folyamatba, és itthon is sok jó példa van már erre – tájékoztatott a K&H.

Nemzetközi viszonylatban a járvány ellenére töretlenül növekednek a kutatás-fejlesztés (K+F) célra fordított összegek. A kínai cégek kiemelkednek a mezőnyből, akiknek több mint 15 százalékkal nőttek a K+F kiadásai 1995 óta, és ezzel 2020-ban már az egyesült államokbeli vállalatoknál is nagyobb összeget fordítottak erre. Ám az innováció több, mint K+F. Az, hogy mekkora összeget fordítunk fejlesztésekre, nagyban függ attól, hogy milyen iparágban tevékenykedik a cégünk.

Míg termelő cégek esetében az árbevétel akár 20 százalékát is érdemes ilyen célokra fordítani, addig a kereskedelemmel foglalkozó vállalatok esetében ennél jóval kisebb összeg, akár 2-3 százalék is látványos változásokat hozhat.

„Nagy eltérések vannak a különböző iparágak között a fejlesztések nagyságát illetően. Általánosan azonban azt látjuk, hogy érdemes az éves bevétel legalább 10 százalékát innovációra és korszerűsítésre költeni, különben könnyen lehagyhatnak a versenytársaink” – összegezte Ékes Ákos, a K&H üzletfejlesztési vezetője a K&H családi vállalati klub rendezvényén, amelynek fő témája az újítás és az ahhoz szükséges inspiráció volt. „Mi a K&H-nál hiszünk abban, hogy a folyamatos fejlesztés szükséges ahhoz, hogy egy vállalat versenyképes maradhasson. Ezért hirdettük meg idén is a K&H családi vállalatok kiválósági díjat innováció kategóriában,amelyre 2021. augusztus 6-ig várjuk a hazai jó példákat” – emelte ki Ékes Ákos az újítások fontossága kapcsán.

Sose tudhatod, honnan jön az inspiráció

Az innovációhoz persze nemcsak pénz kell, hanem ötlet is. A legjobb felvetések pedig gyakran nem a menedzsmentből, hanem cégen kívülről vagy az alkalmazottaktól jönnek. Ennek oka, hogy gyakran egy munkatárs jobban látja, hogy a saját környezetében mit lehet javítani, fejleszteni. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb vállalatai, a Google vagy a Microsoft nagy hangsúlyt fektetnek a pozitív, inspiráló légkör megteremtésére és jutalmazással ösztönzik az új ötletek megosztását.

Magyarországon is vannak jó példák: Boros Dávidhoz, az Oázis kertészet tulajdonos-ügyvezetőjéhez nemrég egy pénztárosa ment oda egy termékötlet rajzával, amelynek már a megvalósításán dolgoznak. Emellett külső hatásra is hozott már egészen komoly döntéseket: „Amikor sikeres lett a vállalat, megkerestek azzal, hogy olyan áruházat szeretnének nyitni, mint a miénk. Habár bennünk fel sem merült az üzletlánc gondolata, azóta sorra nyílnak az új üzletek a franchise rendszerünkben" – mondta el az ügyvezető.

Az innováció csapatmunka

Ha pedig az ötlet és a pénz is megvan, akkor már „csak” a megfelelő módon kell bevezetni az újítást. A sikeres változtatáshoz ugyanis szükségünk van a munkatársak támogatására is. Ha enélkül próbálkozunk, a dolgozók úgy érzik, hogy akaratukon kívül akarnak valamit rájuk erőltetni a feletteseik. Ez pedig ellenérzést, komolyabb esetben kilépéseket eredményezhet.

A legcélszerűbb ezért már a folyamat elindításakor bevonni a kollégáinkat. Így egyrészről az észrevételeikkel sokat segíthetnek a megvalósításban, másrészről a magukénak fogják érezni a döntést, és nagyobb támogatást fog kapni az újítás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS