Költsünk 10 százalékot fejlesztésekre!

2021. 07. 06., 09:00

A gazdasági visszaesés miatt szükséges takarékoskodás és optimalizálás mellett az újításokról sem lehet megfeledkezni. Ehhez a pénz mellett ötlet és nyitottság is kell, hogy meglássuk, meghalljuk az újító gondolatokat. A világ legnagyobb cégei ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy bevonják munkatársaikat a folyamatba, és itthon is sok jó példa van már erre – tájékoztatott a K&H.

Nemzetközi viszonylatban a járvány ellenére töretlenül növekednek a kutatás-fejlesztés (K+F) célra fordított összegek. A kínai cégek kiemelkednek a mezőnyből, akiknek több mint 15 százalékkal nőttek a K+F kiadásai 1995 óta, és ezzel 2020-ban már az egyesült államokbeli vállalatoknál is nagyobb összeget fordítottak erre. Ám az innováció több, mint K+F. Az, hogy mekkora összeget fordítunk fejlesztésekre, nagyban függ attól, hogy milyen iparágban tevékenykedik a cégünk.

Míg termelő cégek esetében az árbevétel akár 20 százalékát is érdemes ilyen célokra fordítani, addig a kereskedelemmel foglalkozó vállalatok esetében ennél jóval kisebb összeg, akár 2-3 százalék is látványos változásokat hozhat.

„Nagy eltérések vannak a különböző iparágak között a fejlesztések nagyságát illetően. Általánosan azonban azt látjuk, hogy érdemes az éves bevétel legalább 10 százalékát innovációra és korszerűsítésre költeni, különben könnyen lehagyhatnak a versenytársaink” – összegezte Ékes Ákos, a K&H üzletfejlesztési vezetője a K&H családi vállalati klub rendezvényén, amelynek fő témája az újítás és az ahhoz szükséges inspiráció volt. „Mi a K&H-nál hiszünk abban, hogy a folyamatos fejlesztés szükséges ahhoz, hogy egy vállalat versenyképes maradhasson. Ezért hirdettük meg idén is a K&H családi vállalatok kiválósági díjat innováció kategóriában,amelyre 2021. augusztus 6-ig várjuk a hazai jó példákat” – emelte ki Ékes Ákos az újítások fontossága kapcsán.

Sose tudhatod, honnan jön az inspiráció

Az innovációhoz persze nemcsak pénz kell, hanem ötlet is. A legjobb felvetések pedig gyakran nem a menedzsmentből, hanem cégen kívülről vagy az alkalmazottaktól jönnek. Ennek oka, hogy gyakran egy munkatárs jobban látja, hogy a saját környezetében mit lehet javítani, fejleszteni. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb vállalatai, a Google vagy a Microsoft nagy hangsúlyt fektetnek a pozitív, inspiráló légkör megteremtésére és jutalmazással ösztönzik az új ötletek megosztását.

Magyarországon is vannak jó példák: Boros Dávidhoz, az Oázis kertészet tulajdonos-ügyvezetőjéhez nemrég egy pénztárosa ment oda egy termékötlet rajzával, amelynek már a megvalósításán dolgoznak. Emellett külső hatásra is hozott már egészen komoly döntéseket: „Amikor sikeres lett a vállalat, megkerestek azzal, hogy olyan áruházat szeretnének nyitni, mint a miénk. Habár bennünk fel sem merült az üzletlánc gondolata, azóta sorra nyílnak az új üzletek a franchise rendszerünkben" – mondta el az ügyvezető.

Az innováció csapatmunka

Ha pedig az ötlet és a pénz is megvan, akkor már „csak” a megfelelő módon kell bevezetni az újítást. A sikeres változtatáshoz ugyanis szükségünk van a munkatársak támogatására is. Ha enélkül próbálkozunk, a dolgozók úgy érzik, hogy akaratukon kívül akarnak valamit rájuk erőltetni a feletteseik. Ez pedig ellenérzést, komolyabb esetben kilépéseket eredményezhet.

A legcélszerűbb ezért már a folyamat elindításakor bevonni a kollégáinkat. Így egyrészről az észrevételeikkel sokat segíthetnek a megvalósításban, másrészről a magukénak fogják érezni a döntést, és nagyobb támogatást fog kapni az újítás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 08., 17:40
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól – számolnak be a Deloitte szakértői. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán.
2025-07-09 11:40:00
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-08 17:20:00
Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között. A légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. A nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom ugyanakkor tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS