Az Európai Bizottság közzétette a tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló (SRIP) 2022. évi jelentést.
A jelentés hangsúlyozza: a koronavírus-világjárvány és Ukrajna orosz inváziója nyomán Európának fokoznia kell felkészültségét, hogy gyorsan és adekvát módon reagálni tudjon az új és váratlan kihívásokra. Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló 2022. évi jelentés rávilágít, milyen központi szerepet tölt be a kutatás és az innováció az Európának szánt fenntartható és reziliens jövő alakításában. A digitális és zöld átállás egész egyszerűen nem valósítható meg szilárd kutatási és innovációs rendszerek nélkül. A jelentés eredményei is alátámasztják az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan elkészülő közleményünk tartalmát.”
A jelentés öt módját ismerteti annak, hogy a tudomány miként járulhat hozzá a fenntartható, versenyképes és reziliens Európa kiépítéséhez, ha a szakpolitikák:
1. elősegítik a zöld és digitális gazdaság megvalósítását, olyan virágzó társadalmakat hozva létre, amelyek senkit nem hagynak hátra;
2. felkészülnek a távlati és az előre nem látható változásokra egyaránt, a gazdaság biztonságos kialakítására, diverzifikált ellátási láncokra és olyan tudásbázisra törekedve, amely segíti a jövőbeli kihívások kezelését;
3. több erőforrást fektetnek az emberekbe, a vállalkozásokba és az intézményekbe, illetve az új megoldások keresésébe;
4. összekapcsolják az egyéneket és szervezeteket, a készségek és ismeretek hozzáférhetővé tétele és megosztása jegyében, erősebb innovációs rendszerre, valamint a régiók és országok közötti különbségek csökkentésére törekedve;
5. a polgárokkal közösen kialakított, megfelelő intézményi és pénzügyi keretfeltételeket biztosítanak, a kiemelt területekre összpontosítva.
Az idei jelentés azt mutatja, hogy a globális színtéren az EU továbbra is erős pozíciókkal bír a tudományos eredmények és a technológiai teljesítmény tekintetében. Miközben lakossága a világ népességének csupán 6 százalékát teszi ki, az EU adja a világ K+F beruházásainak mintegy 18 százalékát és a világ legtöbbet idézett tudományos publikációinak 21 százalékát. A technológiai teljesítményt illetően az EU az összes szabadalmi bejelentés 23 százalékával globális vezető szerepet tölt be a klímakutatás területén. De számos más területen is kiváló a teljesítménye, ilyen például a biogazdaság (23 százalék) és az egészségügy (17 százalék).
Ez a pozíció azonban fokozatosan erodálódik, az EU fő kereskedelmi partnerei ugyanis az elmúlt években gyorsabb ütemben tudták javítani innovációs teljesítményüket. A válság alatt csökkentek az Unióban megvalósuló K+F-beruházások, jelentős különbségekkel az egyes ágazatok között. Az egészségügybe és az IKT-szolgáltatásokba irányuló uniós K+F-befektetések 2019 és 2020 között jelentősen nőttek (10,3 százalék, illetve 7,2 százalék), ugyanakkor más ágazatokban a legjelentősebb uniós K+I-beruházók csökkentették beruházásaikat a válság idején – erre példa az IKT-szolgáltatások (mínusz 3,6 százalék), a vegyipar (mínusz 3,7 százalék), az autóipar (mínusz 7,2 százalék) és az űrrepülés (mínusz 22,6 százalék).
Az unión belüli lassuló üzleti dinamika hatással lesz az innovációra és a gazdasági növekedésre. A jelentés érvelése szerint az uniós üzleti környezet és innovációs kapacitás javításához új lendületre van szükség egyes régi keletű problémák – például a finanszírozáshoz való hozzáférés hiányosságai, az innovációt gátló szabályozási keretek, a jól teljesítő és a lemaradó vállalkozások közötti tartós szakadék, valamint a tehetségek vonzásával és megtartásával kapcsolatos nehézségek – kezelése érdekében. E kérdésekkel az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan megjelenő közlemény foglalkozik majd.
A Gourmet egy óriási szabadtéri sétálókóstoló, ahol elveszhetünk a legjobb fővárosi és vidéki éttermek kínálatában.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.