Tudomány, kutatás, innováció: „erodálódik az európai pozíció”

2022. 07. 05., 17:43

Az Európai Bizottság közzétette a tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló (SRIP) 2022. évi jelentést.

A jelentés hangsúlyozza: a koronavírus-világjárvány és Ukrajna orosz inváziója nyomán Európának fokoznia kell felkészültségét, hogy gyorsan és adekvát módon reagálni tudjon az új és váratlan kihívásokra. Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló 2022. évi jelentés rávilágít, milyen központi szerepet tölt be a kutatás és az innováció az Európának szánt fenntartható és reziliens jövő alakításában. A digitális és zöld átállás egész egyszerűen nem valósítható meg szilárd kutatási és innovációs rendszerek nélkül. A jelentés eredményei is alátámasztják az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan elkészülő közleményünk tartalmát.”

A jelentés öt módját ismerteti annak, hogy a tudomány miként járulhat hozzá a fenntartható, versenyképes és reziliens Európa kiépítéséhez, ha a szakpolitikák:

1. elősegítik a zöld és digitális gazdaság megvalósítását, olyan virágzó társadalmakat hozva létre, amelyek senkit nem hagynak hátra;

2. felkészülnek a távlati és az előre nem látható változásokra egyaránt, a gazdaság biztonságos kialakítására, diverzifikált ellátási láncokra és olyan tudásbázisra törekedve, amely segíti a jövőbeli kihívások kezelését;

3. több erőforrást fektetnek az emberekbe, a vállalkozásokba és az intézményekbe, illetve az új megoldások keresésébe;

4. összekapcsolják az egyéneket és szervezeteket, a készségek és ismeretek hozzáférhetővé tétele és megosztása jegyében, erősebb innovációs rendszerre, valamint a régiók és országok közötti különbségek csökkentésére törekedve;

5. a polgárokkal közösen kialakított, megfelelő intézményi és pénzügyi keretfeltételeket biztosítanak, a kiemelt területekre összpontosítva.

Erodálódik az európai pozíció

Az idei jelentés azt mutatja, hogy a globális színtéren az EU továbbra is erős pozíciókkal bír a tudományos eredmények és a technológiai teljesítmény tekintetében. Miközben lakossága a világ népességének csupán 6 százalékát teszi ki, az EU adja a világ K+F beruházásainak mintegy 18 százalékát és a világ legtöbbet idézett tudományos publikációinak 21 százalékát. A technológiai teljesítményt illetően az EU az összes szabadalmi bejelentés 23 százalékával globális vezető szerepet tölt be a klímakutatás területén. De számos más területen is kiváló a teljesítménye, ilyen például a biogazdaság (23 százalék) és az egészségügy (17 százalék).

Ez a pozíció azonban fokozatosan erodálódik, az EU fő kereskedelmi partnerei ugyanis az elmúlt években gyorsabb ütemben tudták javítani innovációs teljesítményüket. A válság alatt csökkentek az Unióban megvalósuló K+F-beruházások, jelentős különbségekkel az egyes ágazatok között. Az egészségügybe és az IKT-szolgáltatásokba irányuló uniós K+F-befektetések 2019 és 2020 között jelentősen nőttek (10,3 százalék, illetve 7,2 százalék), ugyanakkor más ágazatokban a legjelentősebb uniós K+I-beruházók csökkentették beruházásaikat a válság idején – erre példa az IKT-szolgáltatások (mínusz 3,6 százalék), a vegyipar (mínusz 3,7 százalék), az autóipar (mínusz 7,2 százalék) és az űrrepülés (mínusz 22,6 százalék).

Az unión belüli lassuló üzleti dinamika hatással lesz az innovációra és a gazdasági növekedésre. A jelentés érvelése szerint az uniós üzleti környezet és innovációs kapacitás javításához új lendületre van szükség egyes régi keletű problémák – például a finanszírozáshoz való hozzáférés hiányosságai, az innovációt gátló szabályozási keretek, a jól teljesítő és a lemaradó vállalkozások közötti tartós szakadék, valamint a tehetségek vonzásával és megtartásával kapcsolatos nehézségek – kezelése érdekében. E kérdésekkel az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan megjelenő közlemény foglalkozik majd.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS