Magyarországon számos iparágban jellemző, hogy jelentős a látencia: sok vállalat nem tudja, hogy az általa végzett tevékenység, illetve tevékenységek valójában K+F tevékenységnek minősülnek. Ezen termék-, szolgáltatás-, vagy folyamat-fejlesztési tevékenységek kapcsán a társaságok adókedvezményekre vagy készpénz támogatásra is jogosultak lehetnének. Éppen ezért, kiemelten fontos, hogy az érintett társaságok azonosítsák tevékenységeiket és az elérhető lehetőségeket, majd a kedvezményeiket érvényesítsék, így növelve versenyképességüket – vélik a Deloitte szakértői.
Magyarországon szerencsés helyzetben vannak a vállalkozások, hiszen a NAV-ra is kötelező érvényű K+F minősítés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) elérhető, így az esetleges adózási bizonytalanságok hatékonyan kezelhetők.
„A közvélekedéssel szemben a K+F tevékenység nem csak az, amit tudósok végeznek kutatóintézetekben vagy laboratóriumokban. A kutatás és fejlesztés fogalmát minden tudományterületen külön is érdemes megvizsgálni, ami azonban közös, hogy a K+F valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságon alapul, emellett újszerű és módszeresen végzett tevékenységet jelent. A három ismérv közül az újszerűség az, ami általában meg szokta rémíteni az érdeklődőket, ezért fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy fel kell találni a golyóstollat, vagy a számítógépet” – mondta Kollár Csilla, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A Magyarországon alkalmazandó módszertan annyit vár csupán el, hogy a tevékenységhez szükséges új tudás, egy adott problémára nyújtott megoldás ne legyen nyilvánvaló egy olyan személynek, aki egyébként az adott terület ismeretanyagában és technikájában jártas. Ezért, ha a vállalat életében felmerül akár a legkisebb gyanú is, hogy valamely tevékenységére jellemzőek lehetnek ezek az ismérvek, mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni, mivel számos kedvezményt érhet potenciálisan el a társaság, tette hozzá a szakértő.
Az SZTNH a kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján végzi a potenciális K+F tevékenységek minősítését három típusú eljárás alapján, majd hozza meg határozatát/szakvéleményét, amely valamennyi hatóság vagy bíróság előtt felhasználható. Nem csak a projekt megkezdése előtt lehet ilyen minősítést szerezni: projekt közben vagy akár a befejezését követően is van lehetőség minősítési kérelem benyújtására.
Honnan lehet tudni, hogy valami K+F-nek minősül vagy nem? Szükséges átvilágítani a vállalatok tevékenységeit, és beazonosítani, mely területeken lehetnek K+F-nek minősülő projektek. Számos iparág területén azonosíthatóak ilyen projektek− legyen akár szó élelmiszeripari, gyártó, vagy szolgáltató vállaltról−, érdemes nekilátni egy ilyen folyamatnak, melynek első lépése mindig az előszűrés, ahol a folyamatok és tevékenységek feltérképezése történik. Ezek közül azonosíthatóak a potenciális K+F tartalmú projektek, majd ezt követően kezdődhet a minősítési eljárás a kiválasztott (pl. megfelelő költségekkel is rendelkező) projektekre.
„K+F tevékenység azonosítható akár egy létező technológia vagy folyamat kapcsán is, ahol szükség volt módosításra, ezáltal egy új megoldás/folyamat jött létre. Nagyon fontos, hogy a K+F tevékenység végzéséhez nem szükséges feltalálónak lenni. Elsőként mindenkinek a szoftver- vagy termékfejlesztés jut eszébe, de emellett érdemes megvizsgálni különösen például a termelési, logisztikai folyamatokat is” – mondta Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.