Magyarországon változatlan munkaerő-piaci szabályozás mellett hamarosan megállhat a gazdaságilag aktív népesség növekedése, ami azt jelenti, hogy a humán erőforrás nem mennyiségénél, hanem minőségénél fogva járulhat hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez. A felgyorsult digitalizáció világában ez jelentős kihívások elé állítja az oktatási rendszert is – állapítja meg elemzésében az ÁSZ.
A nemzetgazdaság növekedéséhez a technológiai változás 70-80 százalékban, míg a fennmaradó 20-30 százalékban a többi termelési tényező, közülük is dominánsan a humán erőforrás járul hozzá. A csökkenő népességszám miatt már középtávon sem lehetséges a foglalkoztatás érdemi bővítésére alapozni a gazdaság növekedését, a hangsúlyt tehát egyre inkább a technológiai fejlődésre kell helyezni. Ennek egyik feltétele az oktatási rendszer teljesítményének növelése – közölte friss elemzésében az Állami Számvevőszék pénteken.
A munkaerőpiacon a képzettségi szerkezet folyamatosan változik, a napjainkig tartó trend szerint a magasabban képzett fiatal korcsoportok belépnek, míg az alacsonyabban képzett idősebb korcsoportok kilépnek onnan. A képzettségi szerkezet javulása azonban lelassult, a munkaerő-piacra belépők és az onnan kilépők képzettsége közötti „rés” leszűkült. Mivel a képzettebb korosztályok utánpótlása nem kielégítő, ezért mindaddig, amíg ebben trendforduló nem következik be, további szűkülés várható.
A munkaerőpiac aktuálisan legfőbb kihívásait a jelenleg is zajló, nemzetgazdasági ágazatonként eltérő mértékű automatizáció és digitalizáció jelenti, amelyet a Covid-19 járvány is felgyorsított. Az innováció hatására a munkaerőpiaci követelmények folyamatosan átalakulnak, az új munkakörök ellátásához megújuló tudásra és készségekre lesz szükség, amelyek a jó alapok megszerzését követően az élethosszig tartó tanulás révén biztosíthatók.
A költségvetés oktatási kiadásainak értéke az elemzés által vizsgált időszakban nominálisan növekedett, azonban a GDP-hez viszonyított aránya 2020-ra 4 százalék alá csökkent. Az egy tanulóra, hallgatóra jutó fajlagos kiadások a felsőoktatásban nőttek a legnagyobb arányban, amihez a hallgatók létszámának csökkenése is hozzájárult.
A 2014-2020. években a kutató-fejlesztő helyek száma és az ott dolgozók létszáma a vállalkozói szektorban mutatott dinamikus növekedést, emellett a K+F finanszírozásában is a vállalkozások részaránya emelkedett, azaz a forrás- és felhasználás oldalon egyaránt a vállalkozások domináltak.
Magyarország az európai innovációs rangsorban „mérsékelt innovátornak” számít, az EU innovációs teljesítményének átlagát tekintve pedig növekedés jellemezte.
A teljes elemzés itt olvasható el.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.