A K+F minősítéssel megszerezhető adókedvezményekkel akár minden tízedik munkavállaló bérét vagy 10 millió forintonként 1 millió forintot is megspórolhatnak a cégek. Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.
Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek. A minősítések megszerzését és a tudatosságnövelést segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatala gondozásában most megjelent „K+F FEHÉR KÖNYV - Módszertani útmutató pályázatok KFI szempontú értékelésének elkészítéséhez” című kötet.
„A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként 1 milliót vagy 100 millió forintonként 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek” – emelte ki Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.
Az SZTNH immár kilenc éve látja el a K+F tevékenységek minősítését. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyedévében 70 százalékkal több volt a benyújtott K+F-fel kapcsolatos igények száma 2019-hez képest. 2021 első negyedévében 2019-hez viszonyítva már 2,5-szeres növekedés figyelhető meg.
Az SZTNH K+F minősítéseket végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján készítette el a pályázóknak szóló Fehér Könyvet, melynek segítségével a pályázók és az elbírálók egyaránt tisztán láthatják a pozitív elbíráláshoz szükséges feltételeket. A hivatal honlapján közzétett Fehér Könyv a kutatás-fejlesztés fázisaira és feltételire vonatkozóan részletes, közérthető formában ad útmutatást és példákkal segíti a pályázókat a projekt tervezésétől egészen a megvalósításig. A könyv segítségével kiküszöbölhetik a minősítés során felmerülő hiányosságokat. Emellett a könyv az elbírálóknak és döntéshozóknak is segít az egységes irányelvek mentén történő projektértékelésben – követve a mérvadó minősítési eljárásnál használt elveket.
Az SZTNH az elmúlt években, már a pandémiát megelőzően is törekedett arra, hogy minél több szolgáltatása digitálisan is elérhető legyen. Áprilistól a K+F minősítés területén is bővült az online benyújtható igénylések száma, így már K+F szakértői véleményt is kérhetnek az ügyfelek a hivatal elektronikus ügyintézési felületén. Az erre a célra létrehozott űrlap használatával az ügyfelek hivatalos azonosítás segítségével, információbiztonság szempontjából is védett csatornán keresztül benyújthatják szakértői vélemény kérelmüket. A hivatal ezzel a lépéssel segíti, hogy minél többen igénybe vehessék a K+F minősítési rendszert, amelynek célja, hogy ösztönözze a hazai innovációt, elősegítse a hazai GDP növekedését, egyúttal jogbiztonságot teremtsen a piacon.
A fehér könyv ezen a linken érhető el.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.