A hazai felsőoktatási intézmények különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek szeptembertől, ha fejlesztésre és beruházásra is szeretnének forrásokat elkülöníteni. Önállósodással és jól átgondolt, nemzetközi stratégiával, együttműködések kialakításával azonban sikeresen dolgozhatnak – derül ki a brüsszeli irodával is rendelkező tanácsadó cég, az EuroAtlantic Zrt. összefoglalójából.
A felsőoktatási intézményrendszer különösen nehéz helyzetbe került. Az előző hétéves EU-s költségvetési ciklusban Magyarország az összes tagállam számára rendelkezésre álló közvetlen forrás nagyon csekély, mindössze 0,9 százalékát hozta el, amely azt is megmutatja, hogy a magyar egyetemek sokkal nagyobb arányban hívhattak volna le közvetlen forrásokat, mint ahogy azt tették. Mindemellett jelentős központi költségvetési támogatásra sem számíthatnak, a fent említett európai uniós források – amelyeket beruházási és fejlesztési célokra lehet fordítani – folyósításának időpontja továbbra is kérdéses. Azonban a legkomolyabb nehézséget az jelenti, hogy a közvetlen forrásokat biztosító Horizon és Erasmus ösztöndíjasok köréből a magyar egyetemeket kizárták. A kialakult helyzet kapcsán
Fellegi Áron, az EuroAtlantic igazgatósági elnöke szerint „stratégiai szemléletre van szüksége az egyetemeknek és közvetlen környezetüknek ahhoz, hogy a finanszírozási kihívásokkal szembe tudjanak nézni. A kialakult helyzetet európai uniós jelenléttel, brüsszeli reputáció-menedzsmenttel, nemzetközi hálózat építésével és a partneri kapcsolatok bővítésével lehet újra egyensúlyba hozni. A szakmai elszigeteltséget csak így lehet kivédeni, ami kritikusan fontos lépés a későbbi partnerségi megállapodásokhoz és konzorciumokban való részvételi lehetőségekhez.”
A magyar egyetemek már próbálkoznak
A nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása, vállalati együttműködések létrehozása és sikeres forrásbevonás időt és energiát igényel. Vannak már hazai intézmények, akik ebbe belevágtak és munkájukkal lehetőségeket teremtettek hallgatóiknak. A Center for World University Rankings (CWUR) tavasszal készült globális rangsora szerint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem 517. helyén szerepel, ezzel a világ egyetemeinek legfelső 2,6 százalékához tartozik.
„Az ELTE előkelő helye jól mutatja, hogy az intézmény már megfelelő rutinnal rendelkezik a nemzetközi kapcsolatépítés terén, és évek óta alkalmazzák azt a stratégiát, amely lehetővé teszi számukra, hogy közvetlen források lehívásában sikeresek legyenek” – tette hozzá Fellegi Áron.
A felsőoktatás krémje július 27-29. között Esztergomban gyűlik majd össze, hogy az MCC Feszt keretében eszmét cseréljen többek között a magyar felsőoktatás fejlesztéseinek lehetőségeiről, a külföldi, azon belül is európai uniós stratégiaépítés szükségességéről, mikéntjéről. A szakmai programokon az EuroAtlantic felsőoktatással foglalkozó szakértőivel is találkozhatnak a szervezet standján a résztvevők.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”