Kormányzati K+F-támogatások: Magyarország az unió sereghajtói között

Kormányzati K+F-támogatások: Magyarország az unió sereghajtói között
2024. 08. 10., 20:40

Magyarország a K+F-re fordított költségvetési támogatások összegét, és ennek az összegnek a 10 éves változását tekintve egyaránt az EU sereghajtói között.

2023-ban az EU tagállamaiban a K+F-re fordított kormányzati költségvetési előirányzatok összege 123,684 milliárd euró volt; ez az összeg az uniós GDP 0,73 százalékának felel meg, az egy évvel korábbi 117,424 milliárd eurót 5,3 százalékkal haladja meg, a 2013. évi hasonló tételnek (117,424 milliárd euró) pedig több mint másfélszerese – derül ki az Eurostat összefoglalójából.

Az unió statisztikai hivatala kiszámolt az egy főre vetített mutatókat is. Ezek szerint a 2023-ban a K+F-re fordított kormányzati költségvetési előirányzatok nagysága uniós szinten 275,6 euró/fő volt, ami a 2013. évi 181,0 eurós adathoz képest 53,3 százalékos növekedést jelent. Az egy főre jutó összegek alapján a kutatás-fejlesztés kormányzati támogatása Luxemburgban a legintenzívebb (646,6 euró/fő), majd Dánia (552,4 euró/fő) és Németország (529,3 euró/fő) következik. A szóban forgó tétel Romániában volt a legalacsonyabb 2023-ban (21,2 euró/fő), az utolsó előtti Bulgária (33,1 euró/fő), hátulról a harmadik pedig Magyarország (48,1 euró/fő).

Az egy főre eső, euróban számított összeget alapul véve 2013 és 2023 között Magyarország kivételével minden tagállamban nőtt a K+F-re szánt költségvetési előirányzat, a legnagyobb mértékben Lettországban (+291 százalék: 2013-ban 16,0 euró/fő, 2023-ban 62,6 euró/fő), Lengyelországban (+147 százalék: 2013-ban 37,8 euró/fő, 2023-ban 93,3 euró/fő) és Bulgáriában (+133 százalék: 2013-ban 14,2 euró/fő, 2023-ban 33,1 euró/fő) regisztrálták. Magyarországon a mutató 10 év alatt 28 százalékkal csökkent, 66,9 euróról 48,1 euróra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS