K+F: 100 millió feletti támogatás a nagyvállalatnál térül meg

2019. 12. 17., 15:01

A kutatás-fejlesztési célú támogatást nyerő cégek sokkal nagyobb árbevétel- és EBITDA- növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, amelyek más jellegű támogatást kaptak vagy egyaltalán nem jutottak támogatáshoz – derül ki a Via Credit és az OPTEN felméréséből, amelyet a 100 millió forint feletti támogatási tartományban végeztek.

A Via Credit és az OPTEN közel 1000 céget vizsgált meg, amelyek a 2005–2019 időszakban 100 millió feletti összegű, magyar és uniós támogatást, valamint kifejezetten kutatás fejlesztési pályázati pénzhez jutottak.  A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték a pénzügyi hatások megértéséhez. A pályázati adatokat a palyazat.gov.hu és az NKFIH, a mérleg- és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.

100 millió felett a nagyoknak éri meg

A Via Credit és az OPTEN elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált vállalatok átlagosan 282 millió forint K+ F támogatást kaptak. Öt év alatt átlagosan 1 forint támogatásra 48 forint bevételnövekedést értek el és 5,1 forinttal nőtt az EBITDA-juk (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény). Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelte a munkatársaik számát.

„A K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem ilyen fajta pénzhez jutottak vagy egyaltalán nem kaptak támogatást. Ráadásul arra is rámutat az elemzésünk, hogy 100 millió feletti támogatás felhasználása a közép, de leginkább a nagyvállalati körnél hatékony” – emelte ki Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője.

A kutatás során az összes vizsgált társas vállalkozás árbevétel változását nézték 2005-2019 között. Szimulációs számítást készítettek arra az esetre, ha egy vállalat megkapja az átlagos – 282 millió forint – K+F támogatást. Az árbevétel változást osztották el ezzel az összeggel, ezek alapján derült ki, hogy mekkora egy forint támogatás hatása a bevételnövekedésre, illetve EBITDA-ra. Abban az esetben, ha egy cég nem kapott semmilyen támogatást, akkor a természetes növekedését vették alapul.

Az eredmények

Azon vállalkozásoknál, akik elnyertek bármilyen EU-s támogatást a vizsgált időszakban, egy forint támogatás árbevételre gyakorolt hatása átlagosan 2 forint volt. Csupán 0,4 forint volt azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Akik kifejezetten K+F támogatást nyertek, azok viszont átlagosan 48 forint bevételnövekedést értek el.

Ha az EBITDA-t vizsgáljuk, akkor is szembetűnő a különbség a K+F támogatást elnyerő cégek, illetve azok között, akik más vagy semmilyen támogatást nem kaptak.

Azon vállalkozásoknál, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest átlagosan 0,3 forint, míg csupán átlagosan 0,1 forint azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Aki K+F támogatást nyert, az átlagosan 5,1 forinttal növeli az EBITDA-ját minden 1 forint támogatás után.

Nem hatékony a több száz milliós K+ F a kicsiknek

A 100 millió forint alatti támogatásokat elemző kutatásnál is kiderült, de a 100 millió felettieknél még jobban kitűnt: a társaság méretével az arányosított növekedés mértéke is nő. Jól látható, hogy a közép, de főleg a nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás. Sőt: a mikró és kisvállalkozásoknál jelentősen átlag alatti értéket jöttek ki a kutatás során.

Azért is van drasztikus ugrás a nagyvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több száz milliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikro- vagy kisvállalkozás ekkora összegű támogatásra több százmilliós nyereséggel válaszoljon. A statisztikát éppen ezért leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex. Fontos megjegyezni, hogy a cégmérettel az ötéves növekedés üteme is nő, azaz a kisebb vállalatok kevésbé hatékonyak és ezáltal versenyképesek, és ezt egy jelentős összegű K+F támogatás sem tudja feltétlen ellensúlyozni.

„Érdekesség még, hogy azok a vállalatok, amelyek több elnyert támogatással rendelkeznek, valamivel jobb mutatókat mutatnak, mint az egyszeri támogatásban részesülők” – mutat rá Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója.

 A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és a létszámhoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjére hogyan hat a kapott pénz. „Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek, ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a nagyszámú nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot projektálnak” – tette hozzá a Via Credit szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS