A kutatás-fejlesztési célú támogatást nyerő cégek sokkal nagyobb árbevétel- és EBITDA- növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, amelyek más jellegű támogatást kaptak vagy egyaltalán nem jutottak támogatáshoz – derül ki a Via Credit és az OPTEN felméréséből, amelyet a 100 millió forint feletti támogatási tartományban végeztek.
A Via Credit és az OPTEN közel 1000 céget vizsgált meg, amelyek a 2005–2019 időszakban 100 millió feletti összegű, magyar és uniós támogatást, valamint kifejezetten kutatás fejlesztési pályázati pénzhez jutottak. A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték a pénzügyi hatások megértéséhez. A pályázati adatokat a palyazat.gov.hu és az NKFIH, a mérleg- és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.
100 millió felett a nagyoknak éri meg
A Via Credit és az OPTEN elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált vállalatok átlagosan 282 millió forint K+ F támogatást kaptak. Öt év alatt átlagosan 1 forint támogatásra 48 forint bevételnövekedést értek el és 5,1 forinttal nőtt az EBITDA-juk (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény). Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelte a munkatársaik számát.
„A K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem ilyen fajta pénzhez jutottak vagy egyaltalán nem kaptak támogatást. Ráadásul arra is rámutat az elemzésünk, hogy 100 millió feletti támogatás felhasználása a közép, de leginkább a nagyvállalati körnél hatékony” – emelte ki Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője.
A kutatás során az összes vizsgált társas vállalkozás árbevétel változását nézték 2005-2019 között. Szimulációs számítást készítettek arra az esetre, ha egy vállalat megkapja az átlagos – 282 millió forint – K+F támogatást. Az árbevétel változást osztották el ezzel az összeggel, ezek alapján derült ki, hogy mekkora egy forint támogatás hatása a bevételnövekedésre, illetve EBITDA-ra. Abban az esetben, ha egy cég nem kapott semmilyen támogatást, akkor a természetes növekedését vették alapul.
Az eredmények
Azon vállalkozásoknál, akik elnyertek bármilyen EU-s támogatást a vizsgált időszakban, egy forint támogatás árbevételre gyakorolt hatása átlagosan 2 forint volt. Csupán 0,4 forint volt azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Akik kifejezetten K+F támogatást nyertek, azok viszont átlagosan 48 forint bevételnövekedést értek el.
Ha az EBITDA-t vizsgáljuk, akkor is szembetűnő a különbség a K+F támogatást elnyerő cégek, illetve azok között, akik más vagy semmilyen támogatást nem kaptak.
Azon vállalkozásoknál, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest átlagosan 0,3 forint, míg csupán átlagosan 0,1 forint azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Aki K+F támogatást nyert, az átlagosan 5,1 forinttal növeli az EBITDA-ját minden 1 forint támogatás után.
Nem hatékony a több száz milliós K+ F a kicsiknek
A 100 millió forint alatti támogatásokat elemző kutatásnál is kiderült, de a 100 millió felettieknél még jobban kitűnt: a társaság méretével az arányosított növekedés mértéke is nő. Jól látható, hogy a közép, de főleg a nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás. Sőt: a mikró és kisvállalkozásoknál jelentősen átlag alatti értéket jöttek ki a kutatás során.
Azért is van drasztikus ugrás a nagyvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több száz milliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikro- vagy kisvállalkozás ekkora összegű támogatásra több százmilliós nyereséggel válaszoljon. A statisztikát éppen ezért leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex. Fontos megjegyezni, hogy a cégmérettel az ötéves növekedés üteme is nő, azaz a kisebb vállalatok kevésbé hatékonyak és ezáltal versenyképesek, és ezt egy jelentős összegű K+F támogatás sem tudja feltétlen ellensúlyozni.
„Érdekesség még, hogy azok a vállalatok, amelyek több elnyert támogatással rendelkeznek, valamivel jobb mutatókat mutatnak, mint az egyszeri támogatásban részesülők” – mutat rá Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója.
A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és a létszámhoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjére hogyan hat a kapott pénz. „Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek, ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a nagyszámú nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot projektálnak” – tette hozzá a Via Credit szakértője.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.