K+F: 100 millió feletti támogatás a nagyvállalatnál térül meg

2019. 12. 17., 15:01

A kutatás-fejlesztési célú támogatást nyerő cégek sokkal nagyobb árbevétel- és EBITDA- növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, amelyek más jellegű támogatást kaptak vagy egyaltalán nem jutottak támogatáshoz – derül ki a Via Credit és az OPTEN felméréséből, amelyet a 100 millió forint feletti támogatási tartományban végeztek.

A Via Credit és az OPTEN közel 1000 céget vizsgált meg, amelyek a 2005–2019 időszakban 100 millió feletti összegű, magyar és uniós támogatást, valamint kifejezetten kutatás fejlesztési pályázati pénzhez jutottak.  A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték a pénzügyi hatások megértéséhez. A pályázati adatokat a palyazat.gov.hu és az NKFIH, a mérleg- és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.

100 millió felett a nagyoknak éri meg

A Via Credit és az OPTEN elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált vállalatok átlagosan 282 millió forint K+ F támogatást kaptak. Öt év alatt átlagosan 1 forint támogatásra 48 forint bevételnövekedést értek el és 5,1 forinttal nőtt az EBITDA-juk (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény). Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelte a munkatársaik számát.

„A K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem ilyen fajta pénzhez jutottak vagy egyaltalán nem kaptak támogatást. Ráadásul arra is rámutat az elemzésünk, hogy 100 millió feletti támogatás felhasználása a közép, de leginkább a nagyvállalati körnél hatékony” – emelte ki Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője.

A kutatás során az összes vizsgált társas vállalkozás árbevétel változását nézték 2005-2019 között. Szimulációs számítást készítettek arra az esetre, ha egy vállalat megkapja az átlagos – 282 millió forint – K+F támogatást. Az árbevétel változást osztották el ezzel az összeggel, ezek alapján derült ki, hogy mekkora egy forint támogatás hatása a bevételnövekedésre, illetve EBITDA-ra. Abban az esetben, ha egy cég nem kapott semmilyen támogatást, akkor a természetes növekedését vették alapul.

Az eredmények

Azon vállalkozásoknál, akik elnyertek bármilyen EU-s támogatást a vizsgált időszakban, egy forint támogatás árbevételre gyakorolt hatása átlagosan 2 forint volt. Csupán 0,4 forint volt azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Akik kifejezetten K+F támogatást nyertek, azok viszont átlagosan 48 forint bevételnövekedést értek el.

Ha az EBITDA-t vizsgáljuk, akkor is szembetűnő a különbség a K+F támogatást elnyerő cégek, illetve azok között, akik más vagy semmilyen támogatást nem kaptak.

Azon vállalkozásoknál, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest átlagosan 0,3 forint, míg csupán átlagosan 0,1 forint azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Aki K+F támogatást nyert, az átlagosan 5,1 forinttal növeli az EBITDA-ját minden 1 forint támogatás után.

Nem hatékony a több száz milliós K+ F a kicsiknek

A 100 millió forint alatti támogatásokat elemző kutatásnál is kiderült, de a 100 millió felettieknél még jobban kitűnt: a társaság méretével az arányosított növekedés mértéke is nő. Jól látható, hogy a közép, de főleg a nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás. Sőt: a mikró és kisvállalkozásoknál jelentősen átlag alatti értéket jöttek ki a kutatás során.

Azért is van drasztikus ugrás a nagyvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több száz milliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikro- vagy kisvállalkozás ekkora összegű támogatásra több százmilliós nyereséggel válaszoljon. A statisztikát éppen ezért leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex. Fontos megjegyezni, hogy a cégmérettel az ötéves növekedés üteme is nő, azaz a kisebb vállalatok kevésbé hatékonyak és ezáltal versenyképesek, és ezt egy jelentős összegű K+F támogatás sem tudja feltétlen ellensúlyozni.

„Érdekesség még, hogy azok a vállalatok, amelyek több elnyert támogatással rendelkeznek, valamivel jobb mutatókat mutatnak, mint az egyszeri támogatásban részesülők” – mutat rá Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója.

 A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és a létszámhoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjére hogyan hat a kapott pénz. „Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek, ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a nagyszámú nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot projektálnak” – tette hozzá a Via Credit szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS