Alig történt elmozdulás az elmúlt két évben a magyarországi vállalatok eleve visszafogott innovációs aktivitásában. A kutatás-fejlesztés, az innovációt és a környezetbarát beruházások leginkább a nagyvállalati szférát jellemzik. Az innovációt a pályázati rendszer sem élénkíti. A K&H innovációs indexe stagnálást jelez, kevés a fény az alagút végén, és az is csak pislákol.
„Az innováció a vállalati versenyképesség kulcsa, és ebből a szempontból nincs ok ünneplésre” ‒ jelentette ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetőjeabból az alkalomból, hogy elkészült a K&H innovációs indexeés azt alátámasztó második féléves felmérés.
A K&H innovációs index azért hiánypótló, mert időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság főszereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre.
A felmérés keretében sok megkérdezett vállalat arról számolt be, hogy az elmúlt két esztendőben jelentős innovációs tevékenységet folytatott. 2022 első félévéhez képest nyolc százalékponttal több cég jelezte, hogy a felmérést megelőző két évben bevezetett új (illetve jelentősen javított) terméket vagy szolgáltatást. Ez az aktivitás majdnem minden második vállalkozásra jellemző volt. Leginkább a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű, főként a közép-magyarországi régióban működő cégekre volt jellemző az innovatív attitűd.
Az előző két évhez képest érdemben nem változott a bevezetett új termékekből, illetve szolgáltatásokból származó árbevétel aránya. Az előző félévhez képest némileg több cég jelezte, hogy az elmúlt két évben bevezetett (illetve javított) termékéből vagy szolgáltatásából az árbevétel 10 százalék feletti arányt ért el, mindazonáltal a vállalatok összesített árbevételi aránya nem változott jelentősen 2022 első félévéhez képest.
Jelentősebb változás a kereskedelem szektorában látható, ahol a korábbinál érdemben több cég jelezte, hogy az új termék vagy szolgáltatás árbevételének aránya 10-20 százalék között alakul (miközben jelentősen kevesebben említették az 5 százalék alatti arányt). Ez azért fontos, mert a cégek csak akkor kezdenek innovatív megoldások bevezetésébe, ha az belátható időn belül meg is térül számukra.
A korábbiaknál kevésbé foglalkoztak a cégek a gyártási eljárás vagy szolgáltatási folyamat, illetve logisztikai, szállítási eljárás megújításával. Ezzel szemben erőteljesen összpontosították a háttérfolyamatokat fejlesztésére.
Kutatás-fejlesztési tevékenységet a legnagyobb árbevételű vállalatok sokkal nagyobb arányban folytatnak, mint a kisebbek. Összességében azonban a K+F tevékenység az előző félévben mért emelkedés után visszatért az egy évvel ezelőtti szintre. A felmérésben résztvevő vállalatok alig egyötödére volt jellemző, hogy akár külső alvállalkozók bevonásával, akár házon belül, saját erőből kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek.
A cégek harmada úgy igyekezett megújulni, hogy magasabb műszaki tartalmat képviselő gépet, berendezést vásárolt a közel múltban (arányuk csekély mértékben, de félévről félévre emelkedik). A vállalatok 40 százaléka pedig jellemzően szoftvert vásárolt új funkció vagy feladat ellátására – ennek dinamikája változatlan.
Hasonló arányban vannak azok a cégek, amelyek kedvező környezeti hatással járó fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben. Az arány alig észrevehető mértékben emelkedett az előző félévhez képest. A környezetbarát megoldások terén is megfigyelhető, hogy leginkább a nagyvállalatok, a 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek aktívak. Emellett kimagasló mértékben a mezőgazdasági szektor is kiveszi részét a környezetbarát beruházásokból.
Úgy tűnik, nem csak a pesti bulinegyedből van elege az ott lakóknak: Tokió egyik legnépszerűbb turistaövezete is igyekszik megfékezni a tivornyát.
Az Országos Atomenergia Hivatal adott otthont az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos nemzetközi nukleáris biztosítéki egyeztetésnek.