Két év alatt alig javult az innovációs aktivitás a nagyvállalatoknál

2023. 02. 03., 12:13

Alig történt elmozdulás az elmúlt két évben a magyarországi vállalatok eleve visszafogott innovációs aktivitásában. A kutatás-fejlesztés, az innovációt és a környezetbarát beruházások leginkább a nagyvállalati szférát jellemzik. Az innovációt a pályázati rendszer sem élénkíti. A K&H innovációs indexe stagnálást jelez, kevés a fény az alagút végén, és az is csak pislákol.

„Az innováció a vállalati versenyképesség kulcsa, és ebből a szempontból nincs ok ünneplésre” ‒ jelentette ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetőjeabból az alkalomból, hogy elkészült a K&H innovációs indexeés azt alátámasztó második féléves felmérés.

A K&H innovációs index azért hiánypótló, mert időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság főszereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre.

A felmérés keretében sok megkérdezett vállalat arról számolt be, hogy az elmúlt két esztendőben jelentős innovációs tevékenységet folytatott. 2022 első félévéhez képest nyolc százalékponttal több cég jelezte, hogy a felmérést megelőző két évben bevezetett új (illetve jelentősen javított) terméket vagy szolgáltatást. Ez az aktivitás majdnem minden második vállalkozásra jellemző volt. Leginkább a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű, főként a közép-magyarországi régióban működő cégekre volt jellemző az innovatív attitűd.

Előtérben a háttér

Az előző két évhez képest érdemben nem változott a bevezetett új termékekből, illetve szolgáltatásokból származó árbevétel aránya. Az előző félévhez képest némileg több cég jelezte, hogy az elmúlt két évben bevezetett (illetve javított) termékéből vagy szolgáltatásából az árbevétel 10 százalék feletti arányt ért el, mindazonáltal a vállalatok összesített árbevételi aránya nem változott jelentősen 2022 első félévéhez képest.

Jelentősebb változás a kereskedelem szektorában látható, ahol a korábbinál érdemben több cég jelezte, hogy az új termék vagy szolgáltatás árbevételének aránya 10-20 százalék között alakul (miközben jelentősen kevesebben említették az 5 százalék alatti arányt). Ez azért fontos, mert a cégek csak akkor kezdenek innovatív megoldások bevezetésébe, ha az belátható időn belül meg is térül számukra.

A korábbiaknál kevésbé foglalkoztak a cégek a gyártási eljárás vagy szolgáltatási folyamat, illetve logisztikai, szállítási eljárás megújításával. Ezzel szemben erőteljesen összpontosították a háttérfolyamatokat fejlesztésére.

Gép helyett szoftver

Kutatás-fejlesztési tevékenységet a legnagyobb árbevételű vállalatok sokkal nagyobb arányban folytatnak, mint a kisebbek. Összességében azonban a K+F tevékenység az előző félévben mért emelkedés után visszatért az egy évvel ezelőtti szintre. A felmérésben résztvevő vállalatok alig egyötödére volt jellemző, hogy akár külső alvállalkozók bevonásával, akár házon belül, saját erőből kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek.

A cégek harmada úgy igyekezett megújulni, hogy magasabb műszaki tartalmat képviselő gépet, berendezést vásárolt a közel múltban (arányuk csekély mértékben, de félévről félévre emelkedik). A vállalatok 40 százaléka pedig jellemzően szoftvert vásárolt új funkció vagy feladat ellátására – ennek dinamikája változatlan.

Hasonló arányban vannak azok a cégek, amelyek kedvező környezeti hatással járó fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben. Az arány alig észrevehető mértékben emelkedett az előző félévhez képest. A környezetbarát megoldások terén is megfigyelhető, hogy leginkább a nagyvállalatok, a 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek aktívak. Emellett kimagasló mértékben a mezőgazdasági szektor is kiveszi részét a környezetbarát beruházásokból.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS