Magyarország 1,6 százalékról 3 százalékra növeli a kutatás- fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat

2022. 06. 13., 18:27

Magyarország a jelenlegi GDP-arányos 1,6 százalékról 2030-ra 3 százalékra növeli a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat – mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjainak átadásán hétfőn Budapesten.

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének díjátadóján a kiemelkedő pályamunkákat is bemutatták. A bírálóbizottság 3 első, 3 második és 4 harmadik díjat ítélt oda, 12 pályázatot kiemelt dicséretben, további 27 pályázatot pedig dicséretben részesített.

A miniszter szólt arról is, hogy az innovációhoz fontos többek között a kíváncsiság, a kreativitás, a jótékony kockázatvállalás, valamint az együttműködés, és utalt arra, hogy a pályázatra a nyertesek mintegy fele csoportban végzett munkát adott be.

Csák János elismeréssel szólt a tudomány és az innováció területén dolgozók munkájáról, és köszönetet mondott a felkészítő tanároknak és a szülőknek.

Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség a versenyen a kreatív fiatalokat keresi, a résztevők maguk határozzák meg az innováció témáját.

Kollár László, a rendezvénynek helyet adó Magyar Tudományos Akadémia főtitkára felhívta a figyelmet az akadémia középiskolásoknak indított programjára,  amelyben a tudományos gondolkodást népszerűsítik.

Jakab László, a BME professzora, a bírálóbizottság elnöke színvonalasnak értékelte a  beérkezett munkákat, és elmondta, hogy a verseny egyben nemzeti válogató is, itt választják ki a tudományos és innovációs nemzetközi ifjúsági versenyeken induló magyar fiatalokat.

György László innovációért felelős államtitkár a felkészítő tanárok és a legeredményesebb innovatív középiskolák díjazása kapcsán a pedagógusok és az intézmények szerepét hangsúlyozta a közösségek kialakulásában, a tudásvagyon fejlesztésében.

Szabó Gábor, a MISZ elnöke a szellemi tulajdon védelmének fontosságára, a tanulás szükségességére, a kitartásra hívta fel a fiatalok figyelmet.

A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen első díjat kapott Kovács Viktória és Tóth Regina, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulóinak új rákdiagnosztikai eszközfejlesztése, Barna Benedek László, a Budapesti Szent István Gimnázium diákja élettani és gyógyszertudományi kutatása, valamint Kovács Nóra Anna, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjának Rusty névre keresztelt robotja, Kovács Nóra Anna a Magyar Innovációs Szövetség legjobb határontúli fiatal pályázónak járó ösztöndíját is megnyerte.

Az első helyezettek képviselik Magyarországot 2022. szeptember 13-18. között a Leidenben megrendezésre kerülő 33. EU Contest for Young Scientists európai döntőben.

A Magyar Innovációs Szövetség tájékoztatása szerint a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre 122 pályázat érkezett, ebből 10 határon túli magyar fiataloktól. A zsűri 63 pályázatot fogadott el és javasolt kidolgozásra, határidőre 53 pályamunkát dolgoztak ki.

Az Európai Unió 1988 óta szervezi meg a Fiatal Tudósok Versenyét, hogy előmozdítsa a 14-20 év közötti fiatal tudósjelöltek együttműködését, és hozzájáruljon az ígéretes fiatal tehetségek fejlődéséhez. Az 1991/92. évi I. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny megrendezésével
Magyarország számára lehetőség nyílt arra, hogy – Közép-Európából elsőként – csatlakozzon az EU-versenysorozatához. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS