Magyarország 1,6 százalékról 3 százalékra növeli a kutatás- fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat

2022. 06. 13., 18:27

Magyarország a jelenlegi GDP-arányos 1,6 százalékról 2030-ra 3 százalékra növeli a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat – mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjainak átadásán hétfőn Budapesten.

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének díjátadóján a kiemelkedő pályamunkákat is bemutatták. A bírálóbizottság 3 első, 3 második és 4 harmadik díjat ítélt oda, 12 pályázatot kiemelt dicséretben, további 27 pályázatot pedig dicséretben részesített.

A miniszter szólt arról is, hogy az innovációhoz fontos többek között a kíváncsiság, a kreativitás, a jótékony kockázatvállalás, valamint az együttműködés, és utalt arra, hogy a pályázatra a nyertesek mintegy fele csoportban végzett munkát adott be.

Csák János elismeréssel szólt a tudomány és az innováció területén dolgozók munkájáról, és köszönetet mondott a felkészítő tanároknak és a szülőknek.

Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség a versenyen a kreatív fiatalokat keresi, a résztevők maguk határozzák meg az innováció témáját.

Kollár László, a rendezvénynek helyet adó Magyar Tudományos Akadémia főtitkára felhívta a figyelmet az akadémia középiskolásoknak indított programjára,  amelyben a tudományos gondolkodást népszerűsítik.

Jakab László, a BME professzora, a bírálóbizottság elnöke színvonalasnak értékelte a  beérkezett munkákat, és elmondta, hogy a verseny egyben nemzeti válogató is, itt választják ki a tudományos és innovációs nemzetközi ifjúsági versenyeken induló magyar fiatalokat.

György László innovációért felelős államtitkár a felkészítő tanárok és a legeredményesebb innovatív középiskolák díjazása kapcsán a pedagógusok és az intézmények szerepét hangsúlyozta a közösségek kialakulásában, a tudásvagyon fejlesztésében.

Szabó Gábor, a MISZ elnöke a szellemi tulajdon védelmének fontosságára, a tanulás szükségességére, a kitartásra hívta fel a fiatalok figyelmet.

A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen első díjat kapott Kovács Viktória és Tóth Regina, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulóinak új rákdiagnosztikai eszközfejlesztése, Barna Benedek László, a Budapesti Szent István Gimnázium diákja élettani és gyógyszertudományi kutatása, valamint Kovács Nóra Anna, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjának Rusty névre keresztelt robotja, Kovács Nóra Anna a Magyar Innovációs Szövetség legjobb határontúli fiatal pályázónak járó ösztöndíját is megnyerte.

Az első helyezettek képviselik Magyarországot 2022. szeptember 13-18. között a Leidenben megrendezésre kerülő 33. EU Contest for Young Scientists európai döntőben.

A Magyar Innovációs Szövetség tájékoztatása szerint a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre 122 pályázat érkezett, ebből 10 határon túli magyar fiataloktól. A zsűri 63 pályázatot fogadott el és javasolt kidolgozásra, határidőre 53 pályamunkát dolgoztak ki.

Az Európai Unió 1988 óta szervezi meg a Fiatal Tudósok Versenyét, hogy előmozdítsa a 14-20 év közötti fiatal tudósjelöltek együttműködését, és hozzájáruljon az ígéretes fiatal tehetségek fejlődéséhez. Az 1991/92. évi I. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny megrendezésével
Magyarország számára lehetőség nyílt arra, hogy – Közép-Európából elsőként – csatlakozzon az EU-versenysorozatához. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS