Az európai uniós ipari kutatás-fejlesztési (K+F) beruházási eredménytábla 2023. évi kiadása szerint az európai ipar 2022-ben jelentősen növelte kutatási és fejlesztési beruházásait.
Az uniós K+F magánberuházások 2015 óta 2022-ben nőttek a legdinamikusabban: a 13,6 százalékos éves ütem több mint kétszerese az előző évinek. Összehasonlításképpen: a kínai növekedés üteme a 25 százalék feletti szintről 17 százalék alá lassult, míg az amerikai ráta 16 százalékról 12,6 százalékra esett vissza – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„A kihívásokkal teli idők ellenére az európai ipar az ágazatok széles körében folyamatosan növeli kutatási és fejlesztési beruházásait. Ez nagyon biztató. A kutatásba és innovációba való beruházás kulcsfontosságú Európa sikeréhez a globális technológiai versenyben” – mondta Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.
A világ 2500 legnagyobb, az eredménytábla által nyomon követett K+F-beruházója új rekordot állított fel a teljes K+F-beruházás terén, megközelítve az 1250 milliárd eurót, ami 141 milliárd euróval több, mint 2021-ben. Összességében az amerikai vállalatok felelősek a 2500 legnagyobb vállalati K+F-beruházó K+F-beruházásainak több mint 42 százalékáért, míg az EU és Kína között szoros a verseny a második helyért (17,5 százalék, illetve 17,8 százalék).
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) gyártói, az IKT-szolgáltatások, az egészségügy és a gépjárműipar felelősek az eredménytáblán szereplő K+F beruházások több mint háromnegyedéért.
A vállalatok több mint egyharmada és a globális K+F-beruházások 43 százaléka az IKT-gyártóktól és az IKT-szolgáltatások ágazatától származik, ami a digitalizáció növekvő jelentőségét tükrözi. Míg az IKT-gyártók ágazata a legnagyobb beruházási ágazat, az IKT-szolgáltatások ágazatában volt a leggyorsabb növekedés az elmúlt évtizedben.
Az egészségügy a globális K+F-beruházások több mint egyötödét teszi ki, és a világ vezető K+F-beruházói között az egészségügyben tevékenykedik a legtöbb vállalat. Az egészségügyi ágazat az elmúlt években jelentősen nőtt, elsősorban az Egyesült Államokból érkező új biotechnológiai vállalatok hatására. Az uniós gyógyszeripari vállalatok beruházásai az egyesült államokbeli vállalatokéhoz hasonló ütemben nőttek, de továbbra is körülbelül K+F-beruházásaik szintjének a felét teszik ki.
Az EU továbbra is világelső a gépjárműipar K+F-beruházásaiban (42,2 százalék). Az EU-t Japán és az Egyesült Államok 19,5 százalékkal, Kína pedig 12,8 százalékkal követi. Kína az elmúlt évtizedben megkétszerezte a gépjárműipari cégek számát ebben a rangsorban. Technológiai szempontból az EU vezet a környezetbarát technológiák (68 százalék) és a tiszta közlekedési technológiák (29 százalék) terén benyújtott nagy értékű szabadalmak tekintetében; az EU-t szorosan követi Japán és az Egyesült Államok (27–27 százalék).
Az EU-ban a világ 2500 legnagyobb K+F-beruházója közül 367-en vannak jelen 17 országban, köztük Lengyelországban, Szlovéniában, Magyarországon és Máltán. A vállalatok fele Németországban, Franciaországban és Hollandiában található, így a K+F magánberuházások 73 százaléka az EU-ban összpontosul.
Az EU ágazati megoszlása a beruházók széles körű képviseletét mutatja, ami az Egyesült Államokénál nagyobb fokú sokszínűséget jelez. A gépjárműipar a K+F-beruházások 32 százalékát teszi ki, ezt követi az egészségügy (19,7 százalék), az IKT-gyártók (14,4 százalék) és az IKT-szolgáltatások (8 százalék). A K+F-beruházók kiemelt szerepet játszanak az olyan ágazatokban is, mint a repülés, a védelem, a pénzügyek, az energia, a vegyipar és az építőipar.
Az EU 1000 legnagyobb K+F-beruházójának 18 százaléka kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek mintegy kétharmada az egészségügyi ágazatban tevékenykedik.
Folyamatos K+F-beruházások és fenntarthatóság
A 2023. évi eredménytábla azt mutatja, hogy válságok idején a vállalatok továbbra is beruháztak a K+F-be, ami azt mutatja, hogy az ilyen beruházásokat a versenyképesség fenntartása szempontjából stratégiai jelentőségűnek tekintik.
A válságok az eredménytáblán szereplő vállalatok esetében felgyorsították a szénlábnyom csökkentését, és e tekintetben az európai vállalatok vezető szerepet vállaltak. Az uniós cégek az elemzett időszakban figyelemreméltó elkötelezettséget tanúsítottak a környezetvédelmi felelősség iránt.
Az EU ipari K+F beruházási eredménytábláját 2004 óta évente teszik közzé – ez a 20. kiadása. A legfrissebb gazdasági és pénzügyi információkat tartalmazza a világ 2500 legnagyobb K+F-beruházójának – beleértve az 1000 legnagyobb uniós székhelyű beruházót is – legutóbb közzétett auditált beszámolója alapján. E vállalatok a globális K+F-finanszírozás 80–90 százalékát tették ki. Az eredménytábla vállalatainak székhelye a világ 42 országában található, több mint egymillió leányvállalattal.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.