K+F kedvezmények az áprilisi gazdasági csomagban

2020. 04. 21., 16:15

2020. április 15-étől alkalmazhatók a gazdaságvédelmi akcióterv kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését támogató intézkedései. A koronavírus miatti intézkedések a munkáltatóknak nyújtott bértámogatással kívánják segíteni a munkahelyek fenntartását. A bértámogatás számos szektorban működő vállalatot, így számítástechnikai és szoftverfejlesztő cégeket, gyógyszeripari, vegyipari vállalkozásokat, pénzügyi szektorban működő társaságokat és gyártó cégeket is érinthet.

1. A kutató-fejlesztő bértámogatásra jogosultak köre

A bértámogatást azok a munkáltatók vehetik igénybe, akik az Innovációs törvényben foglaltak szerint meghatározott „kutató-fejlesztő” (K+F) tevékenységet végző munkavállalót foglalkoztatnak – kezdi bejegyzését dr. Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. A támogatás számos feltételhez kötött, a részletszabályokat a 103/2020. (IV.10.) kormányrendelet („rendelet”) tartalmazza. A bértámogatást a munkáltatónak minden esetben kérelmeznie kell, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál.

2. A kutató-fejlesztő bértámogatás feltételei

A kormányhivatal akkor engedélyezi a bértámogatás igénybevételét, ha a munkavállaló és a munkáltató vonatkozásában az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

A munkavállaló:

  • ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban,
  • a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz március 11-től kutató-fejlesztőként munkaviszonyban áll, és
  • nem tölti a felmondási idejét.

A munkáltató:

  • a támogatás iránti kérelmében bemutatja a kérelmét megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
  • a kérelemben nevesített munkavállalója ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül a kérelem benyújtásakor csökkentett munkaidős foglalkoztatási, valamint munkahelyteremtő vagy munkahely-megőrzési támogatásban,
  • a kérelem benyújtásakor legalább hat hónapja működik,
  • nem áll végelszámolás, felszámolás, csődeljárás alatt,
  • a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek való megfelelést igazolja,
  • nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

A kérelmet a munkáltatónak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétettek szerint kell benyújtania.

3. A kutató-fejlesztő bértámogatás összege, folyósítása

A bértámogatás határozott időre szól, legfeljebb a kérelem benyújtását követően  

A támogatás havi összege munkavállalónként legfeljebb 318 920 forint. Erre az összegre azon munkavállalók után lesz jogosult a munkáltató, akiknek a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére eléri, vagy meghaladja a 670 000 forintot. Ennél alacsonyabb bruttó munkabér esetén is igénybe vehető a bértámogatás, annak összegét azonban arányosítani kell.

A K+F bértámogatás főszabályként a munkaszerződés alapján, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók tekintetében vehető igénybe. Az Mt. szerinti, munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás nem jogosít a támogatásra, és nem lehet bértámogatást igénybe venni az Mt. szerinti állásidő, munkavégzés alóli mentesülés, valamint munkaerő-kölcsönzés időtartamára.

A támogatás havonta utólag kerül a munkáltató részére folyósításra.

4. A munkáltató támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségei

A munkáltatónak a támogatás igénybevételével egyidejűleg több kötelezettségvállalást kell tennie, ezek hiányában a támogatás nem folyósítható. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy:

  • megtartja a kérelem benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát,
  • a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja a munkavállalót,
  • a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét, és
  • a támogatás feltételeit érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak.

5. Eljárási szabályok

A bértámogatáshoz hasonlóan a kutató-fejlesztő támogatásra irányuló kérelmet a veszélyhelyzet alatt vagy annak megszűnését követő egy hónapon belül lehet benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz. A támogatás nyújtásáról legkésőbb 2020. december 31-ig hozható döntés. Az elbírálás határideje nyolc munkanap. Lényeges eljárási korlát, hogy azonos telephely és munkavállalók vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem, illetve elutasítás esetén legfeljebb egy alkalommal nyújtható be ismételt kérelem. Egy telephely munkavállalói kapcsán egy időben kell a kérelmet beadni.

Amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, a kormányhivatal támogatást nyújt a munkáltató részére, szerződéskötést követően. A támogatás az Európai Uniós szabályok értelmében állami támogatásnak minősül.

6. A kutató-fejlesztői támogatás megszűnése, ellenőrzése és visszafizetése

A támogatást meg kell szüntetni, ha a munkáltató kéri, illetve a támogatás nyújtásának fenti feltételei nem állnak fent. Úgyszintén meg kell szüntetni a támogatást, ha a munkáltató nem teljesíti a támogatás feltételeként szabott, statisztikai létszám fenntartására, továbbfoglalkoztatásra stb. vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

A továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére utólag kerül sor, a továbbfoglalkoztatási időszak leteltét követően.

Ha a támogatás a rendeletben meghatározott feltételek hiányában már eleve nem lett volna megállapítható, a munkáltató köteles a támogatást egészben visszafizetni. Ha továbbfoglalkoztatási kötelezettségét a munkáltató megszegi, a támogatás arányos részét köteles visszafizetni, ez alól csak szűk körben mentesülhet. Ilyen például a munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása.

A koronavírus járvánnyal összefüggő, a bértámogatásokat is tartalmazó április gazdasági csomagról és a márciusi kata- és járulékkedvezményeket tartalmazó rendeletek részleteiről az RSM Hungary korábbi blogjaiban olvashat. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS