K+F támogatással gyorsabb a növekedés

2019. 11. 19., 09:31

A K&F támogatást nyerő cégek 1 forint támogatásra 5 év alatt átlagosan 36,6 forint bevétel-növekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk – derül ki a Via Credit legújabb felméréséből.

A Via Credit közel 18 000 olyan céget vizsgált meg, amelyek a 2005–2019 időszakban 10 és 100 millió közötti magyar és uniós, valamint K+F pályázati pénzhez jutottak. A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték. Az adatokat a palyazat.gov.hu és a NKFIH, a mérleg és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.

Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 15 százalékot tették ki. A mikrovállalkozások átlagosan 28 millió forint, a kisvállalkozások 33 millió, a középnagyságúak 38, míg a nagyvállalatok 48 millió forint támogatáshoz jutottak a 100 millió forint alatti támogatási programokban.

A Via Credit elemzéséből kiderült, hogy a vállalatok átlagosan 31,5 millió forint K+F támogatást kaptak. Öt év alatt átlagosan 1 forint támogatásra 36,6 forint bevételnövekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk. Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelte a munkatársaik számát.

Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője kiemelte, hogy az Opten adataival összevetve kiderült, hogy a K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem jutottak ilyen pénzhez.

Azon vállalkozásoknál, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást: az árbevétel változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 17,8, ezzel szemben csupán 3,4 azoknál, akik nem jutottak támogatáshoz. Akik K+F támogatást nyertek, azok 36,6 forint bevételnövekedést értek el.

Azon vállalkozások, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást: az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 2,4, míg csupán 0,6 azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Aki K+F támogatást nyert, az 5,9 forinttal növeli az EBITDA-ját minden 1 forint támogatás után.

A cégméret is hatással van az eredményekre: a közép és nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás.

Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többtízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex.

A Via Credit azt is kimutatta, hogy azok a vállalatok, amelyek több elnyert támogatással is rendelkeznek, valamivel jobb mutatókat tudnak felmutatni; mint az egyszeri támogatásban részesülők.  Előbbieknél az árbevétel változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 46,1, utóbbiaknál 28,5. Ugyanígy, előbbieknél az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 6,8, míg 5,1 azoknál, akik egyszer jutottak K+F-hez.

A kkv-besorolást is vizsgálva azt látjuk, hogy változó az eredmény, a mikro- és nagyvállalatoknál előnyös a több támogatás, a kis- és középvállalatoknál fordítva – tette hozzá a Via Credit szakértője. – A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és egy főre eső támogatáshoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjét hogyan befolyásolja a kapott pénz. „Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a többezer nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot eredményezik.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS