K+F támogatással gyorsabb a növekedés

2019. 11. 19., 09:31

A K&F támogatást nyerő cégek 1 forint támogatásra 5 év alatt átlagosan 36,6 forint bevétel-növekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk – derül ki a Via Credit legújabb felméréséből.

A Via Credit közel 18 000 olyan céget vizsgált meg, amelyek a 2005–2019 időszakban 10 és 100 millió közötti magyar és uniós, valamint K+F pályázati pénzhez jutottak. A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték. Az adatokat a palyazat.gov.hu és a NKFIH, a mérleg és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.

Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 15 százalékot tették ki. A mikrovállalkozások átlagosan 28 millió forint, a kisvállalkozások 33 millió, a középnagyságúak 38, míg a nagyvállalatok 48 millió forint támogatáshoz jutottak a 100 millió forint alatti támogatási programokban.

A Via Credit elemzéséből kiderült, hogy a vállalatok átlagosan 31,5 millió forint K+F támogatást kaptak. Öt év alatt átlagosan 1 forint támogatásra 36,6 forint bevételnövekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk. Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelte a munkatársaik számát.

Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője kiemelte, hogy az Opten adataival összevetve kiderült, hogy a K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem jutottak ilyen pénzhez.

Azon vállalkozásoknál, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást: az árbevétel változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 17,8, ezzel szemben csupán 3,4 azoknál, akik nem jutottak támogatáshoz. Akik K+F támogatást nyertek, azok 36,6 forint bevételnövekedést értek el.

Azon vállalkozások, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást: az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 2,4, míg csupán 0,6 azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Aki K+F támogatást nyert, az 5,9 forinttal növeli az EBITDA-ját minden 1 forint támogatás után.

A cégméret is hatással van az eredményekre: a közép és nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás.

Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többtízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex.

A Via Credit azt is kimutatta, hogy azok a vállalatok, amelyek több elnyert támogatással is rendelkeznek, valamivel jobb mutatókat tudnak felmutatni; mint az egyszeri támogatásban részesülők.  Előbbieknél az árbevétel változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 46,1, utóbbiaknál 28,5. Ugyanígy, előbbieknél az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 6,8, míg 5,1 azoknál, akik egyszer jutottak K+F-hez.

A kkv-besorolást is vizsgálva azt látjuk, hogy változó az eredmény, a mikro- és nagyvállalatoknál előnyös a több támogatás, a kis- és középvállalatoknál fordítva – tette hozzá a Via Credit szakértője. – A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és egy főre eső támogatáshoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjét hogyan befolyásolja a kapott pénz. „Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a többezer nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot eredményezik.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS