K+F támogatással gyorsabb a növekedés

2019. 11. 19., 09:31

A K&F támogatást nyerő cégek 1 forint támogatásra 5 év alatt átlagosan 36,6 forint bevétel-növekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk – derül ki a Via Credit legújabb felméréséből.

A Via Credit közel 18 000 olyan céget vizsgált meg, amelyek a 2005–2019 időszakban 10 és 100 millió közötti magyar és uniós, valamint K+F pályázati pénzhez jutottak. A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték. Az adatokat a palyazat.gov.hu és a NKFIH, a mérleg és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.

Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 15 százalékot tették ki. A mikrovállalkozások átlagosan 28 millió forint, a kisvállalkozások 33 millió, a középnagyságúak 38, míg a nagyvállalatok 48 millió forint támogatáshoz jutottak a 100 millió forint alatti támogatási programokban.

A Via Credit elemzéséből kiderült, hogy a vállalatok átlagosan 31,5 millió forint K+F támogatást kaptak. Öt év alatt átlagosan 1 forint támogatásra 36,6 forint bevételnövekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk. Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelte a munkatársaik számát.

Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője kiemelte, hogy az Opten adataival összevetve kiderült, hogy a K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem jutottak ilyen pénzhez.

Azon vállalkozásoknál, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást: az árbevétel változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 17,8, ezzel szemben csupán 3,4 azoknál, akik nem jutottak támogatáshoz. Akik K+F támogatást nyertek, azok 36,6 forint bevételnövekedést értek el.

Azon vállalkozások, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást: az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 2,4, míg csupán 0,6 azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Aki K+F támogatást nyert, az 5,9 forinttal növeli az EBITDA-ját minden 1 forint támogatás után.

A cégméret is hatással van az eredményekre: a közép és nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás.

Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többtízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex.

A Via Credit azt is kimutatta, hogy azok a vállalatok, amelyek több elnyert támogatással is rendelkeznek, valamivel jobb mutatókat tudnak felmutatni; mint az egyszeri támogatásban részesülők.  Előbbieknél az árbevétel változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 46,1, utóbbiaknál 28,5. Ugyanígy, előbbieknél az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest 6,8, míg 5,1 azoknál, akik egyszer jutottak K+F-hez.

A kkv-besorolást is vizsgálva azt látjuk, hogy változó az eredmény, a mikro- és nagyvállalatoknál előnyös a több támogatás, a kis- és középvállalatoknál fordítva – tette hozzá a Via Credit szakértője. – A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és egy főre eső támogatáshoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjét hogyan befolyásolja a kapott pénz. „Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a többezer nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot eredményezik.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS