A Via Credit felmérése szerint a 10-és 100 millió forint közötti kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cégek csupán 38 százaléka tudta a nyerés utáni öt évben a támogatás minimum kétszeresével növelni az összesített EBITDA értékét.
A Via Credit közel 1700 olyan céget vizsgált meg, amelyek az elmúlt 15 évben 10 és 100 millió közötti K+F pályázati nyertesek voltak. Az adatokat az elnyerés előtti három évre, illetve az azt követő öt évre vizsgálták.
Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 20 százalékot tettek ki.
A mikrovállalkozások átlagosan 30 millió forint, a kisvállalkozások 37 millió, a középnagyságúak 40, míg a nagyvállalatok 52 millió forint támogatáshoz jutottak.
Mi történt ezekkel a cégekkel a nyerés utáni 5 évben? Tudtak-e növekedni a kapott támogatás eredményeképpen?
A kiindulópont szerint a támogatás felhasználása akkor tekinthető hatékonynak, ha a kedvezményezett a támogatás legalább kétszeresével növelni tudja összesített EBITDA-ját öt év alatt. „Ez akár elvárható is lenne, hiszen a legtöbb esetben ez mindössze annyit jelent, hogy 5-15 százalékkal növekszik a cég. Ennek ellenére arra jutottunk, hogy a tíz és száz millió forint közötti K+F támogatást elnyerő cégek alig 38 százaléka tudott öt év alatt a támogatás több mint kétszeresével növekedni” – mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.
A nyertesek méretét vizsgálva kiderült, hogy a közép-és nagyvállalati szektor jobban tudta kihasználni a támogatásokat, 55 százalékuk tudta a kapott támogatás többszörösével növelni az EBITDA értékét.
Ezzel szemben a mikróvállalatok csupán 31-, míg a kisvállalkozások 39 százaléka nőtt a támogatás minimum kétszeresével.
Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többtízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex.
Hogyan lehet javítani az arányokon?
Összefüggésbe kell állítani a pályázó személyi ráfordításait, saját tőkéjét és EBITDA értékét. Az ebből képzett mix fogja megmutatni, hogy milyen arányok mellett fog legnagyobb valószínűséggel sikeresen lezárulni a projekt. Értelemszerűen a pályázók azért dolgoznak, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. Viszont van az a mértékű támogatási összeg, amit a cégek már nem tudnak olyan hatékonyan felhasználni, hogy az a legnagyobb megtérüléssel járjon. Azokban az esetekben az egységnyi támogatásnak már nincs pozitív határhaszna. Ott kell meghúzni a támogatás felső határát, mindezt persze a cég méretétől és gazdasági teljesítményétől vezérelve. Néhány alapvető pénzügyi összefüggést követve a kapott támogatási felhasználásának hatékonysága 50 százalékkal is növelhető a mikrovállalkozások területén – tette hozzá a szakértő.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.