K+F: hogyan lehet egy vállalat sikeres 100 millió forint alatti támogatással?

2019. 02. 28., 16:14

A Via Credit felmérése szerint a 10-és 100 millió forint közötti kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cégek csupán 38 százaléka tudta a nyerés utáni öt évben a támogatás minimum kétszeresével növelni az összesített EBITDA értékét.

A Via Credit közel 1700 olyan céget vizsgált meg, amelyek az elmúlt 15 évben 10 és 100 millió közötti K+F pályázati nyertesek voltak. Az adatokat az elnyerés előtti három évre, illetve az azt követő öt évre vizsgálták.

Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 20 százalékot tettek ki.

A mikrovállalkozások átlagosan 30 millió forint, a kisvállalkozások 37 millió, a középnagyságúak 40, míg a nagyvállalatok 52 millió forint támogatáshoz jutottak.

Mi történt ezekkel a cégekkel a nyerés utáni 5 évben?  Tudtak-e növekedni a kapott támogatás eredményeképpen?

A kiindulópont szerint a támogatás felhasználása akkor tekinthető hatékonynak, ha a kedvezményezett a támogatás legalább kétszeresével növelni tudja összesített EBITDA-ját öt év alatt. „Ez akár elvárható is lenne, hiszen a legtöbb esetben ez mindössze annyit jelent, hogy 5-15 százalékkal növekszik a cég. Ennek ellenére arra jutottunk, hogy a tíz és száz millió forint közötti K+F támogatást elnyerő cégek alig 38 százaléka tudott öt év alatt a támogatás több mint kétszeresével növekedni” – mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

A nyertesek méretét vizsgálva kiderült, hogy a közép-és nagyvállalati szektor jobban tudta kihasználni a támogatásokat, 55 százalékuk tudta a kapott támogatás többszörösével növelni az EBITDA értékét.

Ezzel szemben a mikróvállalatok csupán 31-, míg a kisvállalkozások 39 százaléka nőtt a támogatás minimum kétszeresével.

Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többtízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex.

Hogyan lehet javítani az arányokon?

  • A kiosztott támogatás álljon összhangban a vállalkozás dolgozói létszámával. Egy vállalkozás lehetőségeit a terméke és piaca mellett a dolgozói létszáma és azok képzettsége is meghatározza.
  • A kiosztott támogatás esetében meg kell vizsgálni, hogy aránylik az a cég nyerségéhez. Ez leginkább az EBITDA lehet, ez az érték, ami leginkább mutatja a működésből származó nyereséget. Figyelembe véve, hogy a vállalkozás a támogatást olyan tevékenységre kívánja felhasználni, amivel később nyereségnövekedést fog elérni, így annak mértéke összhangba hozható. A vállalkozást mérete és pillanatnyi lehetőségeihez mérten szükséges támogatásban részesíteni. Ha túl keveset kap nem lesz látható az eredménye, ha túl sokat nem tudja hatékonyan felhasználni.
  • A kiosztott támogatás összemérhető viszonyban kellálljon a vállalkozás saját tőkéjével. A saját tőke mutatja meg a cég saját vagyonát, a támogató hatóság szemszögéből a saját vagyont többszörösen meghaladó támogatási összeg kevésbé hatékony felhasználáshoz vezet – gondoljunk bele, hogy önerőt is szükséges mellé tenni.

Összefüggésbe kell állítani a pályázó személyi ráfordításait, saját tőkéjét és EBITDA értékét. Az ebből képzett mix fogja megmutatni, hogy milyen arányok mellett fog legnagyobb valószínűséggel sikeresen lezárulni a projekt. Értelemszerűen a pályázók azért dolgoznak, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. Viszont van az a mértékű támogatási összeg, amit a cégek már nem tudnak olyan hatékonyan felhasználni, hogy az a legnagyobb megtérüléssel járjon. Azokban az esetekben az egységnyi támogatásnak már nincs pozitív határhaszna. Ott kell meghúzni a támogatás felső határát, mindezt persze a cég méretétől és gazdasági teljesítményétől vezérelve. Néhány alapvető pénzügyi összefüggést követve a kapott támogatási felhasználásának hatékonysága 50 százalékkal is növelhető a mikrovállalkozások területén – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS