K+F: hogyan lehet egy vállalat sikeres 100 millió forint alatti támogatással?

2019. 02. 28., 16:14

A Via Credit felmérése szerint a 10-és 100 millió forint közötti kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cégek csupán 38 százaléka tudta a nyerés utáni öt évben a támogatás minimum kétszeresével növelni az összesített EBITDA értékét.

A Via Credit közel 1700 olyan céget vizsgált meg, amelyek az elmúlt 15 évben 10 és 100 millió közötti K+F pályázati nyertesek voltak. Az adatokat az elnyerés előtti három évre, illetve az azt követő öt évre vizsgálták.

Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 20 százalékot tettek ki.

A mikrovállalkozások átlagosan 30 millió forint, a kisvállalkozások 37 millió, a középnagyságúak 40, míg a nagyvállalatok 52 millió forint támogatáshoz jutottak.

Mi történt ezekkel a cégekkel a nyerés utáni 5 évben?  Tudtak-e növekedni a kapott támogatás eredményeképpen?

A kiindulópont szerint a támogatás felhasználása akkor tekinthető hatékonynak, ha a kedvezményezett a támogatás legalább kétszeresével növelni tudja összesített EBITDA-ját öt év alatt. „Ez akár elvárható is lenne, hiszen a legtöbb esetben ez mindössze annyit jelent, hogy 5-15 százalékkal növekszik a cég. Ennek ellenére arra jutottunk, hogy a tíz és száz millió forint közötti K+F támogatást elnyerő cégek alig 38 százaléka tudott öt év alatt a támogatás több mint kétszeresével növekedni” – mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

A nyertesek méretét vizsgálva kiderült, hogy a közép-és nagyvállalati szektor jobban tudta kihasználni a támogatásokat, 55 százalékuk tudta a kapott támogatás többszörösével növelni az EBITDA értékét.

Ezzel szemben a mikróvállalatok csupán 31-, míg a kisvállalkozások 39 százaléka nőtt a támogatás minimum kétszeresével.

Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többtízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex.

Hogyan lehet javítani az arányokon?

  • A kiosztott támogatás álljon összhangban a vállalkozás dolgozói létszámával. Egy vállalkozás lehetőségeit a terméke és piaca mellett a dolgozói létszáma és azok képzettsége is meghatározza.
  • A kiosztott támogatás esetében meg kell vizsgálni, hogy aránylik az a cég nyerségéhez. Ez leginkább az EBITDA lehet, ez az érték, ami leginkább mutatja a működésből származó nyereséget. Figyelembe véve, hogy a vállalkozás a támogatást olyan tevékenységre kívánja felhasználni, amivel később nyereségnövekedést fog elérni, így annak mértéke összhangba hozható. A vállalkozást mérete és pillanatnyi lehetőségeihez mérten szükséges támogatásban részesíteni. Ha túl keveset kap nem lesz látható az eredménye, ha túl sokat nem tudja hatékonyan felhasználni.
  • A kiosztott támogatás összemérhető viszonyban kellálljon a vállalkozás saját tőkéjével. A saját tőke mutatja meg a cég saját vagyonát, a támogató hatóság szemszögéből a saját vagyont többszörösen meghaladó támogatási összeg kevésbé hatékony felhasználáshoz vezet – gondoljunk bele, hogy önerőt is szükséges mellé tenni.

Összefüggésbe kell állítani a pályázó személyi ráfordításait, saját tőkéjét és EBITDA értékét. Az ebből képzett mix fogja megmutatni, hogy milyen arányok mellett fog legnagyobb valószínűséggel sikeresen lezárulni a projekt. Értelemszerűen a pályázók azért dolgoznak, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. Viszont van az a mértékű támogatási összeg, amit a cégek már nem tudnak olyan hatékonyan felhasználni, hogy az a legnagyobb megtérüléssel járjon. Azokban az esetekben az egységnyi támogatásnak már nincs pozitív határhaszna. Ott kell meghúzni a támogatás felső határát, mindezt persze a cég méretétől és gazdasági teljesítményétől vezérelve. Néhány alapvető pénzügyi összefüggést követve a kapott támogatási felhasználásának hatékonysága 50 százalékkal is növelhető a mikrovállalkozások területén – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS