Stratégiai együttműködési szerződést írt alá a VOSZ, az OSZT, a DiákÉSZ és a KÖZÉSZ az innovatív munkaerő-piaci megoldások előmozdításáért

Stratégiai együttműködési szerződést írt alá a VOSZ, az OSZT, a DiákÉSZ és a KÖZÉSZ az innovatív munkaerő-piaci megoldások előmozdításáért
2024. 12. 11., 19:11

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ), a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ), valamint az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) közötti stratégiai megállapodás aláírására került sor december 11-én Budapesten a nyugdíjas foglalkoztatás országjáró fórumán.

Az együttműködési szerződést aláíró felek megállapodtak, hogy közös erővel és hatékonyan előmozdítják a foglalkoztatást, támogatják az innovatív munkaerő-piaci megoldásokat és elősegítik a diákok, nyugdíjasok és vállalkozók közötti együttműködést.

Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti forma jelentős szerepet játszik a helyi gazdaságok megerősítésében és a közösségi foglalkoztatás előmozdításában.

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökhelyettese kiemelte, hogy a vállalkozások számára elengedhetetlen a folyamatos fejlődés és alkalmazkodás a változó piaci környezethez. A VOSZ célja, hogy támogassa a tagjait az innovációban és a versenyképesség növelésében.

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a nyugdíjasok aktív részvételének ösztönzése nemcsak számukra, hanem a társadalom egészének is hasznos, hiszen tapasztalataik és tudásuk értékes forrást jelentenek.

Dr. Fiák István, a DiákÉSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatal vállalkozók képviselete kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövő generációi is aktívan részt vehessenek a gazdasági életben.

A megállapodás keretében a résztvevő felek kölcsönösen támogatják egymást szakmai rendezvényeken, tájékoztató anyagok megosztásával és közös pályázatok indításával. Céljuk, hogy együttes erővel javítsák a foglalkoztatási lehetőségeket és elősegítsék az innovatív munkaerő-piaci megoldások bevezetését.

Főbb célkitűzések:

1. Foglalkoztatás előmozdítása: A felek együttműködése révén új munkahelyek teremtése és meglévő állások megőrzése válik lehetővé.

2. Innovatív megoldások támogatása: A résztvevők közösen dolgoznak ki olyan programokat, amelyek segítik az új technológiák bevezetését és az innovációt.

3. Közösségi együttműködés erősítése: A diákok, nyugdíjasok és vállalkozók közötti együttműködés elősegítése érdekében különböző programokat indítanak.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS