A VOSZ vezetőivel találkozott Nagy Márton

2024. 12. 10., 05:10

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőit, Eppel János elnököt és Perlusz László főtitkárt. A találkozó keretében a felek áttekintették a gazdasági folyamatokat, valamint külön kitértek a munkaerő-tartalék aktivizálásával kapcsolatos javaslatokra.

A nemzetgazdasági miniszter gratulált a Vállalkozók Napja sikeres megrendezéséhez, hiszen vállalkozók nélkül nincs magyar gazdaság sem. Nagy Márton emlékeztetett, hogy a munkaadók és a munkavállalók közti történelmi bérmegállapodás – amely nem jöhetett volna létre a VOSZ nélkül – nehéz háborús gazdasági körülmények között került aláírásra. Ennek ellenére a három éves megállapodás ambiciózus, amelynek köszönhetően jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedhet a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb bér a következő években 40 százalékkal fog nőni. A kormány ezt a szociális hozzájárulási adó csúsztatásával segíti, azaz a minimálbért keresők után a munkáltatónak 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetnie a szochót.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válnia. A következő években termelékenységi ugrást kell végrehajtani, amelyet a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében, a Demján Sándor Programon keresztül támogat. A Program többek közt olyan kedvező hitelekkel, mint a 3,5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program, tőkeprogram, beruházási célú vissza nem térítendő támogatásokkal, a digitalizáció előremozdításával, összesen mintegy 1410 milliárd forinttal segíti a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését.

Nagy Márton arra kérte a VOSZ vezetőit, hogy a Demján Sándor Program megvalósításában való részvétel mellett, továbbra is gyűjtsék össze és képviseljék a vállalkozások meglátásait, javaslatait, hogy a kormány a leghatékonyabb, vállalkozásokat támogató környezetet tudja kialakítani.

Az egyeztetésen a felek végezetül ismételten leszögezték, a gazdasági növekedés magas pályára állítása és a hazai kkv szektor megerősítése közös érdek, ezért a VOSZ és az NGM között folyamatosak maradnak az egyeztetések – zárul a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS