Magyar Vállalkozók Napja: „Közösen építjük a magyar gazdaságot”

Magyar Vállalkozók Napja: „Közösen építjük a magyar gazdaságot”
2024. 12. 06., 21:06

Jubileumi, 25. alkalommal rendezték meg a Magyar Vállalkozók Napja ünnepséget 2024. december 6-án Budapesten, a MÜPA-ban. Az eseményen Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mondott ünnepi beszédet.

„Ma, a 25 éves jubileumon nem csupán egy évfordulót ünneplünk, hanem a vállalkozói közösség erejét, elkötelezettségét és a jövő iránti reményünket. A vállalkozók áldozatot hoznak, kockázatokat vállalnak, és mindezek mellett hozzájárulnak közösségeink fejlődéséhez. A VOSZ szerepe kiemelkedő ebben: feladatunk, hogy kiemeljük és megköszönjük mindazt, amit Önök tesznek” – kezdte ünnepi beszédét Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke.

„Radikálisan változó világban élünk, ahol nagy szükség van az összetartozásra és a megújulásra. Közösen kell lépnünk előre: szintet lépni, hatékonyságot javítani és együttműködni. Az MKIK, FIVOSZ, MGYOSZ és ÁFEOSZ-COOP partnerségével közösen dolgozunk azon, hogy a vállalkozók ne legyenek egyedül a kihívásokkal teli időben. A VOSZ nemcsak érdekképviseleti szervezet, hanem erős közösség is, amely képes reagálni a változásokra” – fogalmazott az elnök.

2025-öt különösen fontos évnek nevezte, mert elemi érdek mindenki számára a magyar gazdaság motorjának beindítása. A Demján Sándor Program eszközei kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. A VOSZ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KAVOSZ vezetésének összetartása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen megvalósíthassák a célokat. A Demján Sándor Program célja nem csupán a gazdasági növekedés elősegítése, hanem olyan átfogó kezdeményezés is, amely támogatja a kkv szektor vállalkozásainak növekedését és az innovációt, valamint ösztönzi a fiatalok vállalkozói kedvét.

A VOSZ elnöke leszögezte: a vállalkozói közösség előtt álló akadályok, mint az infláció, a globális ellátási láncok zavarai és a technológiai fejlődés, mind azt igénylik, hogy aktívan reagáljanak és alkalmazkodjanak. A VOSZ ereje abban rejlik, hogy nemcsak képviseli a vállalkozók érdekeit, elősegíti a szakmai és társadalmi szerepvállalást, de kézzel fogható támogatást nyújt a kitűzött célok eléréshez.

„A szakmai tapasztalatunk és kapcsolati tőkénk révén segítjük tagjainkat abban, hogy sikeresen navigáljanak a piacon. A VOSZ elkötelezett amellett, hogy támogassa a magyar gazdaság fejlődését és hozzájáruljon a társadalom jólétéhez” – mondta.

Eppel János megköszönte a kormánynak és a VOSZ partnereinek az egész éves együttműködést, mert az összetartás nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a vállalkozók számára kedvező környezetet teremtsenek. Az adók csökkentése és a bürokrácia egyszerűsítése ugyanis lehetővé tette, hogy a vállalkozások szabadabban fejlődjenek. „Az eredmények nemcsak a vállalkozók, hanem az egész társadalom számára is fontosak, hiszen minden egyes sikeres vállalkozás hozzájárul a közjóhoz. A jövőben is számítunk az együttműködésre, hogy közösen építhessük tovább a magyar gazdaságot. Mi itt vagyunk Önökért! Mert a jövőt közösen építjük!” – zárta beszédét Eppel János.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédében meghatározónak nevezte a vállalkozók munkáját a gazdaság fejlesztésében, mint mondta, nagy tiszteletet érdemelnek, hiszen saját pénzüket kockáztatják a társadalmi jólét megteremtéséért. Emlékeztetett arra, hogy 2010–2019 között a mainál sokkal kedvezőbb helyzetben volt Magyarország. Az utolsó öt évben viszont egymást követték a válságok: a Covid-járvány, az energiaárak elszabadulása, a szomszédban dúló háború mellett most már Németország válságával is szembe kell nézni, ami erős hatással van a magyar gazdaság teljesítményére.

Ebben a helyzetben döntött a kormány egy új gazdaságpolitikai irány, egyfajta gazdasági filozófia mellett, a 21 pontos akciótervnek, meghatározó része a Demján Sándor Program, amely a kis- és közepes vállalkozások megerősödését szolgálja 2025-ben. A pillérek állnak, a kormány 2-3 pont kivételével már ismertette a terveit, január-februárban pedig teljes lendülettel hozzá kell fogni a megvalósításhoz, amelyhez a vállalkozók, a VOSZ is hatékony partner lesz. Nagy Márton leszögezte: csak közös erőfeszítéssel lehet a magyar gazdaságot újra növekvő pályára állítani, a mielőbbi cél az évi 3 százalékos növekedés elérése. Szerinte azért sem egyszerű a helyzet, mert „sikerkényszerben” van Magyarország, mindenki arra vár, hogy ismét nagy fordulatszámon pörögjön a gazdaság motorja.

A vállalkozóknak azt tanácsolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy pillanatnyilag ne csupán a bevételeik növekedésére koncentráljanak, hanem a termelékenység, a hatékonyság növelésére fókuszáljanak. Bizonyos kedvező jelek már érzékelhetőek, a kiskereskedelmi forgalom emelkedni kezdett, s ha nő a lakossági fogyasztás, az a vállalkozóknak is biztos pont a továbblépéshez. Az ipar viszont még nem talált magára idehaza, főleg a németországi válsághelyzet, az ottani autóipari visszaesés és a változatlanul magas energiaárak kedvezőtlen hatása miatt.

A miniszter hosszút távon előre mutatónak tartja, hogy sikerült 3 évre szóló bérmegállapodást kötni. Megköszönte a munkaadói oldalnak, hogy vállalta 2025-ben a minimálbér 9, 2026-ra 13, míg 2027-re a 14 százalékos emelését, amit a miniszter szerint is ki tudnak gazdálkodni a vállalkozások. Ehhez viszont a hatékonyság növelése elengedhetetlen, ismételte meg korábbi szavait. „A kormány és a vállalkozók közötti szerződés egyre erősebb, amiből mindannyian profitálni fogunk” – hangsúlyozta beszéde végén Nagy Márton.

A Magyar Vállalkozók Napja rendezvényén idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérőket.

A MAGYAR VÁLLALKOZÓI NAGYDÍJAT dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara leköszönő elnöke kapta. (A legmagasabb állami vállalkozói díjat a Nemzetgazdasági Minisztérium 2023-ban alapította, miután az Országgyűlés december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává nyilvánította.)

MAGYAR GAZDASÁGÉRT DÍJAT hárman,a 2024. ÉV VÁLLALKOZÓJA DÍJAT 25-en vehették át, hárman közülük a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma ajánlására. A 2024. ÉV KIEMELKEDŐ TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÉRT DÍJBAN ketten részesültek.

Idén először adományozták az ÉV PROJEKTMENEDZSERE DÍJAT, amelyet Sághi Attila, a Városliget Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese kapott. A kitüntetésévenkénti odaítélésének célja a hazai projektmenedzsment élet egy-egy kiemelkedő szakemberének elismerése, a sikeres projekt eredményeinek bemutatása és általuk a projektmenedzseri tudás és szakma jelentőségének fókuszba helyezése. Az Év Projektmenedzsere díj szervezője a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, amelynek a VOSZ is tagja, sőt az idei évi soros elnöki tisztet Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke tölti be.

Díjazottak
MAGYAR GAZDASÁGÉRT DÍJ:
   – Somogy vármegye: Kiss Zoltán alapító-tulajdonos-ügyvezető, Kiss B Ker. Kft.
   – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Fekete-Angyal Enikő tulajdonos-ügyvezető, Globus Travel Utazási Iroda Kft.
   – Csongrád-Csanád vármegye: Szaniszló Antal István ügyvezető, Cement Kft.
ÉV VÁLLALKOZÓJA DÍJ:
   – Baranya vármegye: Pidl István résztulajdonos, ügyvezető, PI-ER Technical Kft.
   – Bács-Kiskun vármegye: Kovács János ügyvezető-tulajdonos, Kecskeméti Konzerv Kft.
   – Békés vármegye: Szabó Katalin ügyvezető, Alfa-Gép Kft.
   – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Barkai Gábor ügyvezető, Diák-Meló Miskolc Iskolaszövetkezet
   – Budapest és Pest Vármegyei Regionális Szervezet: Sárospataki Albert ügyvezető, Billingo Technologies Zrt.
   – Csongrád-Csanád vármegye: Ábrahám Tibor ügyvezető, TimBau Best Kft.
   – Fejér vármegye: Kovács Tibor tulajdonos, ügyvezető, Alba Mineral Kft.
   – Győr-Moson-Sopron vármegye: Sámoly András és Boda Gábor igazgatósági tagok, MÉH Hulladékgazdálkodási és Környezetipari Zrt.
   – Hajdú-Bihar vármegye: Dr. Ináncsy Ernő tulajdonos-ügyvezető, INER Holding Kft.
   – Heves vármegye: Koósa Péter ügyvezető, Detki Keksz Édesipari Kft.
   – Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: Tóth László szakmai hálózati vezető, Fundamenta-Lakáskassza Kft. Személyi Bankár hálózat
   – Komárom-Esztergom: Atsumi Masato vezérigazgató és Krisztián Róbert vezérigazgató-helyettes, Magyar Suzuki Zrt.
   – Nógrád vármegye: Bencze Péter ügyvezető, POLAR-Stúdió Kft.
   – Somogy vármegye: Szalai Gyula ügyvezető, KVGY Kaposvári Villamossági Gyár Kft.
   – Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: Lakatos Tibor ügyvezető-tulajdonos, VELA Keresdelmi és Szolgáltató Kft.
   – Tolna vármegye: Szabó Ferenc ügyvezető, Sinus-Elektro Kivitelező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
   – Veszprém vármegye: Fazekas Bálint ügyvezető, Vöröskő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
   – Zala vármegye: Király László ügyvezető, Zala-Cereália Malom- és Takarmányipari Gyártó, Forgalmazó Kft.
   – Szerbia, Szabadka: Nagy-Danyi Csaba tulajdonos, ügyvezető, Massiv Aksonometrija Kft.
   – Románia, Nagykároly: Steiger László tulajdonos, ügyvezető, Steiger S.R.L.
   – Szlovákia, Párkány: Béres József tulajdonos vezérigazgató, Convertis s.r.o.
   – Budapest: Haraszti Péter alapító vezérigazgató, TritonLife Holding
   – Győr-Moson-Sopron vármegye: Ackermann Tamás ügyvezető, Fliegl Abda Kft.
KIEMELKEDŐ TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÉRT DÍJ:
   – Budapest: Kende-Hofherr Krisztina alapító-tulajdonos, TMC Management Kommunikációs és Tanácsadó Kft.
   – Komárom-Esztergom vármegye: Dr. Dombi J. Péter alapító, DMV Egészségügyi Szolgáltató Bt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS