A Demján Sándor Program keretein belül, 400 milliárd forintos keretösszeggel elindult az EXIM exportösztönzési hitelprogram és a kifektetési hitel- és tőkeprogram – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
Az EXIM exportösztönző hiteltermékei és a külföldi befektetésekre elérhető finanszírozási konstrukció jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jövőre a 3 százalék feletti sávba kerüljön a gazdasági növekedés – mondta Szabados Richárd a programot bejelentő saztótájékoztatón.
Az 1400 milliárd forint keretösszegű Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amely a fenntartható növekedés érdekében 21 intézkedést tartalmaz, négy fő területre fókuszál: hitellehetőségek bővítése, vissza nem térítendő támogatások, tőkefinanszírozás, és adminisztrációs tehercsökkentés. A Demján Sándor Programon belül a Széchenyi Kártya kedvezményes kamatozású hitelei már elérhetőek, a tőkefinanszírozási támogatási program előregisztrációja folyamatban van, emellett elérhető az eszközfinanszírozási támogatás előregisztrációja. Jövő februárban indul a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja elnevezésű, 9 milliárd forint keretösszegű program, amelynek célja, hogy a vállalkozások rendelkezzenek digitális megjelenéssel és ezen keresztül nyissanak új értékesítési csatornákat, illetve jussanak el új vevőkhöz.
Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország elnök-vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy az EXIM stratégiai szerepet tölt be az NGM által meghirdetett Demján Sándor Programban. A programban elérhető EXIM-hitelek keretösszege 350 milliárd forint, a hitelkérelmek befogadása 2025. január 6-tól indul. Újraindul a Jövő exportőrei hitelprogram, amely forintban és euróban is elérhető lesz. A hitelek beruházásokat céloznak, abban a zöld beruházási hitellel tervezik élénkíteni a megújuló energiatermelést, energiahatékonysági fejlesztéseket. Megnyitják az exportélénkítő beruházási hitelprogramot, amelyben 50 milliárdot terveznek lízingre fordítani. Bevezetik az euróban, dollárban és forintban elérhető piaci árazású EXIM kifektetési hitelt, amely a 350 milliárd forintos kereten felül nyújt támogatást, a hitelösszeg minimálisan 2 milliárd forint. A tapasztalataik alapján a keretösszeg az év első felében áll rendelkezésre.
Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a tőkeprogram új dimenziót nyit meg a vállalatoknak, az igény jelentős iránta. A magyar tulajdonú cégek külföldi jövedelmének növeléséhez járulnak hozzá akvizíciókon és beruházásokon keresztül. A magyar vállalkozások kifektetéseinek támogatására 60 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, ügyletenként 1–25 millió dolláros finanszírozást terveznek. A felhasználására példaként említette a cégfelvásárlásokat, a zöldmezős és barnamezős beruházásokat, menedzsment-kivásárlást vagy -bevásárlást. Kiemelt iparágak közé sorolta az agráriumot, a zöldenergiát, a logisztikát, minimum 30 százalékos önerőt várnak el a cégektől, és leányvállalat alapítását. A kifektetés új piacszerzést tesz lehetővé a vállalatok számára, diverzifikálja a bevételi forrásokat, új növekedési pályát tesz lehetővé, illetve versenyelőnyt épít ki vagy erősít. A Kifektetési Magántőkealap 165 millió dolláros, Magyarországon bejegyzett, a tőkealapot az NTH tulajdonában álló, vállalati tőkebefektetésekre specializálódott Focus Ventures Zrt. kezeli. Az alap földrajzi szempontból diverzifikált, támogatja az üzleti aktivitást mind ismerettel, mind a nagy növekedési potenciállal rendelkező területeken: elsődlegesen Európa illetve Ázsia, azon belül is kiemelten Közép-Ázsia országaiban tervez befektetéseket – ismertette Katona. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.