Februárban indul a Demján Sándor Tőkeprogram

Februárban indul a Demján Sándor Tőkeprogram
2024. 12. 04., 12:04

Százmilliárd forintos keretösszeggel indul februárban a Demján Sándor Tőkeprogram, amelynek célja a kkv-szektor beruházásainak ösztönzése, a vállalkozások versenyképességének javítása és méretugrásuk elősegítése – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

A tőkeprogram a 8 plusz egy pontból álló Demján Sándor Program egyik eleme, amely része a kormány 21 pontos gazdaságfejlesztési akciótervének. Ennek célja, hogy jövőre a 3 százalékos növekedési sáv felett teljesítsen a magyar gazdaság. A Demján Sándor Tőkeprogram egy unikális finanszírozási-támogatási formát jelent, mivel a nagyobb cégek után a kis és közepes vállalkozások előtt is megnyitja a tőkefinanszírozás lehetőségét, hogy bővíthessék vevőkörüket és új beszállítói láncokba kapcsolódhassanak be – sorolta a program előnyeit Szabados Richárd.

A program szakpolitikai kidolgozásában a Nemzeti Tőkeholding Zrt. működött közre, a lebonyolításban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vesz részt. A következő két hétben a Demján Sándor Program további három elemének részleteit ismertetik.

A támogatási programokkal kapcsolatos információk a dsprogram.hu oldalon érhetők el és ezen keresztül lehet elérni a jelentkezési felületeket. A programok bejelentésével egyidőben lehet az előregisztrációt leadni és a támogatási pályázatok indulása január végén, februárban várható.

Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kkv-szektorban egyedi tőkefinanszírozási program elindításával gyorsítósávot kívántak biztosítani a cégeknek a méretugráshoz. Példaként hozta fel, hogy a DACH-régióban (Németország, Ausztria, Svájc) lényegesen kevesebb a mikrovállalkozás, de magasabb a kkv-k aránya.

A 100 milliárd forintos összeggel induló tőkeprogram keretében a cégek 100–200 millió forrást igényelhetnek. A program a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozásával valósul meg és az MFB jegyzi a befektetési jegyeket, míg az MKIK az alap kezelésérért lesz felelős. A programnak nincs iparági fókusza, de előnyt élveznek a kormány akciótervében megjelölt területek, mint a zöldgazdaság, a digitalizáció, az egészségügy, az oktatás és a fenntartható iparban megvalósított fejlesztések. A finanszírozási körből kizárták az ingatlanvásárlást, ugyanakkor a források telephely korszerűsítésre és bővítésre felhasználhatók.

A beruházási projekteket a szerződéskötéstől számított egy éven belül meg kell valósítani, ez a határidő indokolt esetben további 6 hónappal meghosszabbítható. A kezességelvárások nélkül elérhető tőkefinanszírozás önerőként is szolgálhat a cégek számára hitelfelvételhez más pályázat esetében, így ezzel akár több százmillió forintot is „megmozgathatnak”. Az igénylési folyamat egyszerűsítésére törekedtek, így várhatóan a jóváhagyás átfutási ideje is rövidebb lesz a piaci átlaghoz képest – hangsúlyozta Katona Bence.

Az állami támogatásnak köszönhetően éves 5 százalékos kamat mellett juthatnak forráshoz a vállalatok, amely jóval kedvezőbb a piacon elérhető, minimum 12–14 százalékos hozamelváráshoz képest.

A jogszabályi előírás miatt a tőkealap jelképes, 1 százalékos tulajdonrészt szerez a támogatott vállalkozásokban, amelyhez kontrolljog nem tartozik és bármikor kivásárolható. A tőkeforrás 99 százalékát tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, a bevont tőke visszafizetése a futamidő végén, egy összegben történik.

A tőkefinanszírozási programot azok a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, amelyek két lezárt üzleti évvel, az elmúlt két évben átlagosan legalább 300 millió forintos árbevétellel és legalább két munkavállalóval rendelkeznek és kft. vagy zrt. formában működnek.

Balog Ádám, az MKIK alelnöke elmondta: a program hozzájárul a tudásalapú gazdaság erősítéséhez, ami jól illeszkedik az MKIK hosszú távú stratégiájába. A Demján Sándor Tőkeprogram azt a mintegy 8–10 ezer vállalkozást szólíthatja meg, amelyek növekedést vagy felvásárlást terveztek, de alul vannak tőkésítve és úgy érezték, hogy falakba ütköztek.

Véleménye szerint a program elősegítheti a kkv szektor és a tőketulajdonosi oldal együttműködését és támogathatja piaci alapú tőkefinanszírozás bővülését is.

Az MKIK oldalán is megjelent az előregisztrációs lehetőség és a kamara a következő két hónapban tanácsadással, oktatással segíti az érdeklődő cégeket. A pályázati jelentkezést elsősorban a területi kamarákon keresztül várják. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-08 16:10:00
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS