48 milliárd forint vissza nem térítendő, eszközbeszerzési és technológiafejlesztési támogatásra pályázhatnak a mikro, kis- és középvállalatok a Demján Sándor „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára december 5-én.
A 8+1 pontból álló Demján Sándor Programon belül meghirdetett, vissza nem terítendő támogatást biztosító beruházás-élénkítő programmal a kormány célja, hogy ezek a beruházások jól hasznosuljanak és támogassák a gazdaság növekedését. A Demján Sándor Program eddig bejelentett alprogramjai közül kettőről tett említést:
– november 1-jétől 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamata;
– a december 4-én bejelentett, 100 milliárd forintos keretösszeggel elindított Demján Sándor Tőkeprogramra már 50 cég leadta előregisztrációját.
Az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban 5–200 millió forint összegre pályázhatnak a cégek, amit objektív kritériumok alapján fognak elbírálni. A program várhatón nagy érdeklődésre tart majd számot. A cégek számára az előregisztrációval lehetőséget biztosítanak, hogy adataikat még a pályázat januári indulása előtt feltöltsék a dsprogram.hu gyűjtőoldalon keresztül elérhető felületekre.
Fehérváry Tamás, a programot lebonyolító Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezetője elmondta: az eszközbeszerzési program célja, hogy a hazai tulajdonú mikrocégek és kkv-k beruházási aktivitása növekedjen és termelési kapacitása magasabb hozzáadott értékű termékekkel bővüljön.
A program mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik, és a mezőgazdaságon és élelmiszeripar területein kívül, az ország egész területén működő cégeket célozza. Támogatásra a legalább két főt foglalkoztató, kettős könyvvitelt vezető, és legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mikro és kkv-k jelentkezhetnek.
A támogatás fókuszában az eszközbeszerzés, valamint a vállalkozások működéséhez kapcsolódó digitalizációs és megújuló energiával összefüggő fejlesztések állnak. Maximum 50 százalék erejéig lehet a forrásokat infokommunikációs fejlesztésre, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák telepítésére fordítani, így hőszivattyúk, energiatárolók telepítésére, viszont napelemes rendszerekre a támogatás nem használható fel. Kis- és nagyhaszongépjárművek vásárlása 25 millió forint felső határig lehetséges. A pályázati támogatás elszámolható immateriális javak beszerzésére - licenc, know-how, iparjogvédelem, valamint tanácsadás igénybevételére is, maximálisan 5-5 százalékos súllyal.
A pályázatok benyújtása szakaszosan történik, az előregisztráció már december 6-án megnyílik és 2025. január 13-tól lehet majd hivatalosan benyújtani a pályázatokat, legkésőbb január 31-ig, vagy a keretösszeg kimerüléséig.
A pályázati keretösszeg 200 százalékáig fogadják be a pályázatokat, ami azt szolgálja, hogy a legjobb pályázatok kerüljenek kiválasztásra, és ne a benyújtás gyorsasága számítson. Az értékelés transzparens pontrendszer alapján történik. Ebben többek között a projekt műszaki tartalma mellett a pályázó cég gazdasági, pénzügyi mutatóit értékelik.
A projektek megvalósítására a szerződéskötést követően 12 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható. A projekt megvalósítási időszak végén helyszíni ellenőrzésekre kerül sor. A fenntartási időszak három év, ennek végén a cégeknek egy záróbeszámolót kell benyújtani.
Az MGFÜ a pályázati adminisztráció egyszerűsítésére törekedett, hogy minimalizálják a benyújtandó dokumentumok körét, mondta hozzátéve, hogy lehetőség nyílik a pályázat beadása után egyszeri alkalommal hiánypótlásra. Az NGM és az NGFÜ is arra számít, hogy mintegy 400–500 cég részesülhet majd támogatásban. (MTI)
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.