21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgoz ki a kormány

2024. 10. 16., 19:21

A cél a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása és a vállalkozások méretének megduplázódása.

A kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását – olvashatjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A terv három alappilléren nyugszik:
(I) a jövedelmek vásárlóerejének növelése;
(II) megfizethető lakhatás biztosítása; valamint
(III) a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.

I. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja:
1. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
2. Munkáshitel Program elindítása,
3. a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).

II. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:
4. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
5. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
6. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
További hét, az ország egészére vonatkozó, megfizethető lakhatással kapcsolatos lépés:
7. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
8. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
9. a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
10. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
11. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
12. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa fenntartása 2026 végéig,
13. 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.

III. A kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:
14. jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
15. „1+1 Kkv Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
16. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
17. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
18. az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása
19. az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
20. a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
21. a kkv-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS