K+F tevékenység: jelentős adómegtakarítás, bővülő adókedvezmények

2024. 04. 25., 19:10

2024-ben is számos adócsökkentési lehetőséggel és az adókedvezmények bővülő tárházával élhetnek a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet folytató vállalkozások, amelyet adóbevallásukban tudnak érvényesíteni – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények alapkutatásra, alkalmazott kutatásra és kísérleti fejlesztésre

A társasági adóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) értelmében meghatározott feltételek fennállása esetén a K+F tevékenységet folytató vállalkozások adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vehetik a saját tevékenységi körben végzett
– alapkutatás,
– alkalmazott kutatás, illetve
– kísérleti fejlesztés közvetlen költségét.
A K+F közvetlen költségével a vállalkozás döntése szerint vagy a felmerülés adóévében csökkenthető az adózás előtti eredmény vagy – ha a költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba veszik – akkor az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében módosítható az adózás előtti eredmény – kezdi friss bejegyzését dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary Adóüzletágának vezető menedzsere.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül:
– az adózó saját eszközeivel és alkalmazottjaival,
– a saját eredményére és kockázatára, vagy
– más személy megrendelésére végzett K+F tevékenység, illetve
– a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység.

A K+F-hez kapcsolódó adóalap- és adókedvezmények

Felsőoktatási intézménnyel, kutatóintézettel, kutatóhellyel közösen végzett K+F tevékenység esetében a közvetlen költség háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot elérő adókedvezménnyel csökkenthető az adózás előtti eredmény, amely jelentős adómegtakarításnak mondható.

A társasági adóról szóló törvény lehetőséget biztosít a csökkentő tétel kapcsolt vállalkozással történő megosztására is. Ezáltal nemcsak a K+F tevékenységet folytató adózó, de bizonyos esetekben a kapcsolt vállalkozása is csökkentheti adózás előtti eredményét.

2024-től új adókedvezményként megjelent a K+F tevékenység adókedvezménye, mely egyedülálló módon a számított adó akár 100%-áig igénybe vehető, ezáltal a feltételek fennállása esetén akár a teljes adófizetési kötelezettség elkerülhető.

A társasági adó mellett a helyi iparűzési adóban is csökkenthető az adóalap a K+F közvetlen költségeire tekintettel, a helyi iparűzési adóalap csökkentése pedig közvetetten az innovációs járulékkötelezettség csökkentését is jelenti az arra kötelezettek esetén. A három adóalap csökkentő tétel alkalmazása nem zárja ki egymást, így akár párhuzamosan mindhárom adónemben, jelentős kötelezettségcsökkentést lehet elérni.

Az adóbevallás benyújtásáig még elegendő idő áll rendelkezésre, így amennyiben társaságuk K+F tevékenységet (is) folytat, még nem késő megfontolni az előbbiekben említett csökkentő tételek alkalmazását – hívja fel a figyelmet dr. Clamba Viktória.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS