K+F tevékenység: jelentős adómegtakarítás, bővülő adókedvezmények

2024. 04. 25., 19:10

2024-ben is számos adócsökkentési lehetőséggel és az adókedvezmények bővülő tárházával élhetnek a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet folytató vállalkozások, amelyet adóbevallásukban tudnak érvényesíteni – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények alapkutatásra, alkalmazott kutatásra és kísérleti fejlesztésre

A társasági adóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) értelmében meghatározott feltételek fennállása esetén a K+F tevékenységet folytató vállalkozások adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vehetik a saját tevékenységi körben végzett
– alapkutatás,
– alkalmazott kutatás, illetve
– kísérleti fejlesztés közvetlen költségét.
A K+F közvetlen költségével a vállalkozás döntése szerint vagy a felmerülés adóévében csökkenthető az adózás előtti eredmény vagy – ha a költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba veszik – akkor az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében módosítható az adózás előtti eredmény – kezdi friss bejegyzését dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary Adóüzletágának vezető menedzsere.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül:
– az adózó saját eszközeivel és alkalmazottjaival,
– a saját eredményére és kockázatára, vagy
– más személy megrendelésére végzett K+F tevékenység, illetve
– a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység.

A K+F-hez kapcsolódó adóalap- és adókedvezmények

Felsőoktatási intézménnyel, kutatóintézettel, kutatóhellyel közösen végzett K+F tevékenység esetében a közvetlen költség háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot elérő adókedvezménnyel csökkenthető az adózás előtti eredmény, amely jelentős adómegtakarításnak mondható.

A társasági adóról szóló törvény lehetőséget biztosít a csökkentő tétel kapcsolt vállalkozással történő megosztására is. Ezáltal nemcsak a K+F tevékenységet folytató adózó, de bizonyos esetekben a kapcsolt vállalkozása is csökkentheti adózás előtti eredményét.

2024-től új adókedvezményként megjelent a K+F tevékenység adókedvezménye, mely egyedülálló módon a számított adó akár 100%-áig igénybe vehető, ezáltal a feltételek fennállása esetén akár a teljes adófizetési kötelezettség elkerülhető.

A társasági adó mellett a helyi iparűzési adóban is csökkenthető az adóalap a K+F közvetlen költségeire tekintettel, a helyi iparűzési adóalap csökkentése pedig közvetetten az innovációs járulékkötelezettség csökkentését is jelenti az arra kötelezettek esetén. A három adóalap csökkentő tétel alkalmazása nem zárja ki egymást, így akár párhuzamosan mindhárom adónemben, jelentős kötelezettségcsökkentést lehet elérni.

Az adóbevallás benyújtásáig még elegendő idő áll rendelkezésre, így amennyiben társaságuk K+F tevékenységet (is) folytat, még nem késő megfontolni az előbbiekben említett csökkentő tételek alkalmazását – hívja fel a figyelmet dr. Clamba Viktória.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS