45 milliárd forint értékben jelennek meg K+F támogatások

2019. 05. 02., 16:30

Április 30-án két részből álló, kutatás-fejlesztést támogató pályázat jelent meg partnerségi véleményezésre. A 24 milliárd keretösszegű pályázaton belül 50–500 millió, míg a 21 milliárdosnál 500–1000 millió forint támogatást nyerhetnek el a vállalkozások – hívta fel a figyelmet a Via Credit.

  • Április 30-án két részből álló, kutatás-fejlesztést támogató pályázat jelent meg partnerségi véleményezésre. A 24 milliárd keretösszegű pályázaton belül 50–500 millió, míg a 21 milliárdosnál 500–1000 millió forint támogatást nyerhetnek el a vállalkozások – hívta fel a figyelmet a Via Credit.

A Via Credit összefoglalója szerint az „A” alprogramban 24 milliárd forintot osztanak ki, ahol átlagosan 300 millió forint (50–500 millió értékhatárral számolva) támogatással lehet számolni egy projektnél. Itt várhatóan 80 nyertessel lehet kalkulálni.

A „21 milliárdos keretösszegű „B” alprogramban 700 milliós átlagtámogatás (500–1000 millió értékhatárral számolva) várható, ami a várakozások szerint 30 nyertest eredményez.

Mire lehet támogatást igényelni?

Forráshoz jutni piaci potenciállal rendelkező, üzletileg értelmezhető, megtérülő projektötlettel lehet. A támogató hatóság vizsgálja a fejlesztés újdonságtartalmát és üzleti potenciálját. Minden olyan költség elszámolható, amely a fejlesztéssel kapcsolatosan felmerül, ilyenek lehetnek kimondottan:

  • munkabérek és járulékai;
  • anyagköltségek;
  • szolgáltatások költségei;
  • műszaki berendezések vásárlási ára.

A pályázat korlátokat határoz meg, így:

  • a teljes költségvetésnek maximum 40 százaléka lehet gép/eszköz vásárlása;
  • a teljes költségvetésnek maximum 40 százaléka lehet szolgáltatás;
  • a projekt legalább 30 százaléka bérköltség és járulékai kell, hogy legyen;
  • a legmagasabb elszámolható munkabér 1.400.000 forint lehet havonta.

A pályázási feltételek meglehetősen összetettek, több feltétel együttes betartásával lehet sikeres pályamunkát benyújtani. Összhangba kell hozni a beszerzendő eszközök, munkabérek és szolgáltatások viszonyát, arányát.

Kinek érhető el a pályázat?

Országos lefedettség mellett lehet indulni, azaz ugyanúgy indulhatnak a központi régió-, mint a nyugat- vagy kelet-magyarországi cégek. Meghatározó feltétel, hogy csak profitorientált vállalkozások által beadott projektek támogathatók. Az „A” alprogramban maximum 3 fős konzorciummal lehet pályázni, a „B” alprogramban a konzorcium létrehozása kötelező, és maximum 4 fős lehet. A profitorientált vállalkozásokra nézve számos feltétel teljesítendő:

  • 2 teljes lezárt éve legyen és a 2018-as év is legyen lezárva (2016-ban vagy korábban alakult cégek pályázhatnak)
  • Átlagos statisztikai létszámuk minimum 3 fő legyen.
  • Árbevételük magasabb legyen a megvalósítani kívánt projekt összegénél.
  • Az igényelt támogatás kevesebb l legyen a saját tőke értékénél.
  • Az igényelt támogatás alacsonyabb legyen, mint az EBITDA kétszerese.
  • A projektben tervezhető személyi jellegű ráfordítások összege a beszámolóban rögzített értéknek másfélszerese lehet évente.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint a felhívás egyértelműen a jobb pénzügyi paraméterekkel rendelkező vállalkozásokat szólítja meg. „A céginformációs adatbázisból végzett kutatásunk alapján a potenciális pályázó vállalkozások száma 8-10 ezer közé tehető, de természetesen ennek csak egy kisebb része fog a pályázaton elindulni. Referenciaként a népszerű GINOP-2.1.1.-es pályázatra 1.100 darab kérelem érkezett be 364 milliárd forint értében. A GINOP-2.1.7-re 2.688 darab pályázat 169 milliárd forint értékben. A kizárólag Budapest és Pest megyében elérhető 2018-as KFI pályázati körre pedig 212 darab pályázó jelentkezett 59 milliárd forint értékben.” A korábbi évek tapasztalata alapján a konvergencia régióban működő vállalkozások fognak dominálni.”

Mekkora a támogatási intenzitás?

Az elérhető támogatási intenzitás a „szokásosnak” tekinthető, a felhívás megkülönbözteti a mikro-,  kis-közép-és nagyvállalkozásokat. Minél nagyobb méretű a vállalkozás, annál kisebb támogatásra jogosult.

A Via Credit becslése alapján egy mikro- és kisvállalkozás által elnyerhető támogatás elérheti akár a 65-70 százalékos intenzitást. A középvállalkozások esetében 55–60 százalék, míg a nagyvállalatok számára 50 százalék érhető el.

Melyek a kötelező vállalások?

A pályázati nyerteseknek három fő vállalást kell tenniük:

  1. A projekt hatására létrehozzák a piacra vihető terméket/technológiát/szolgáltatást.
  2. A projekt befejezését követő három évben összesen a támogatás 30 százalékát elérő árbevétel keletkezik a létrejött termék/technológia/szolgáltatás értékesítéséből;
  3. A projekt befejezését követő évben a K+F ráfordítások összege meghaladja a 2018-as bázis értéket, ha nem volt korábban K+F-fel kapcsolatos projekt, akkor a támogatás 25 százalékát.

Papadimitropulosz Alex úgy látja, hogy a K+F ráfordítások vállalás teljesítése kihívás elé állítja a pályázókat. A teljesítéshez a kiíró elvárja, hogy akár önerőből is, de egy kisebb projektet valósítson meg a lezárást követően. Erre vonatkozó megkötés nincsen, tehát akár az elnyert fejlesztés folytatása is lehet. Emellett három év áll rendelkezésre, hogy legalább a kapott támogatás 30 százaléka összegéig a fejlesztett tevékenységből piaci eladásokat lehessen végezni. A kiíró felhívja a figyelmet, hogy csak a piaci eladás fogadható el, így a cégcsoporton belüli eladással nincs lehetőség a vállalás teljesítésére.

Meddig lehet a pályázatot benyújtani?

2019. július hónapban is be lehet még adni a kérelmeket, így idő, ha nem is bőven, de rendelkezésre áll a megfelelő felkészülésre. A pályázatokat szakmai értékelését anonim szakértők végzik, illetve ezen felül a kiíró által felállított szakértői csoport is vizsgálja a projektek megalapozottságát, hosszú távú hasznait. A „B” programban továbbá egy személyes prezentációt is szükséges tartani a végső bírálatot megelőzően, ahol a kiíró további kérdéseket tehet fel.  

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS