Az agrárium lehet a K+F motorja

2020. 05. 22., 13:00

A mezőgazdaságot kiszolgáló fejlesztések és kutatások jelenthetik a következő években a K+F szektor egyik motorját világszerte – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint míg számos ágazat a mostani bizonytalanságban nehéz helyzetbe került, és nem egy esetben visszavesz a fejlesztési költségeiből, az aránylag stabil mezőgazdaság továbbra is perspektivikus terület, ezért világszerte folyik tovább az innováció ezen a területen. A már eddig is élénk fejlesztési kedvet ráadásul várhatóan nem töri meg a most már világosan mérhető és érezhető válság sem.

Ahogy a 2008-as válságban is megfigyelhettük, vélhetően a mostani krízis során is a mezőgazdaság lesz az az ágazat, amely nem csupán állja a sarat, hanem az innováció motorját képezi majd azzal, hogy erre továbbra is tud forrásokat biztosítani – mondta Malatinszki György.

A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bajban lévő ágazatok hajlamosak a fejlesztési forrásaikból is visszavenni, ám a továbbra is stabilnak mondható mezőgazdaság, illetve az erre épülő tudományos, technológiai kutatások előtérbe kerülhetnek a következő években.

„Az agráriumban az innováció már az elmúlt években, évtizedekben is hihetetlen eredményeket produkált. Ez most még kifejezettebb lehet, hiszen egy gazdasági válságban számos ágazat nem engedhet meg magának nagyívű kutatási programokat” – fogalmazott az ügyvezető.

„Arra, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatási elképzeléseket a koronavírus sem tudta zárójelbe tenni, a legjobb példa talán az olasz Valagro jelenleg is épülő laboratórium-komplexuma. A létesítmény a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés egyik kiemelkedő központja lesz és – dacára a járvánnyal járó eddigi korlátozásoknak – még az idei évben elkészül. A Valagro hazai partnereként világosan látjuk, hogy az olaszországi események nem voltak tartós negatív hatással az ottani kutatásokra.”

Hosszú távon gondolkodnak

Malatinszki György szerint a mezőgazdaságban hosszabb távon kifejezetten fontos a kutatás-fejlesztés, amelyet a világ leghatékonyabb szereplői és a velük partnerségben dolgozó kutatóintézetek, cégek már felismertek és folytatnak. Az évtizedek óta zajló folyamat azonban mintha ezekben az években kapna új lendületet. Ebben ráadásul nem lesz akadály a most már érezhető gazdasági válság sem.

Bár számos gazdasági tevékenység akadályoztatva van, és több terület nehézségeket él meg mostanában, a K+F tevékenység továbbra is folyik. „Erre igény és finanszírozási lehetőség, forrás is lesz a továbbiakban is” – szögezte le Malatinszki György.

Globális igények

A kutatások fő hajtóereje az a tény, hogy a világ bizonyos részein a népesség rendkívül gyorsan nő, ráadásul az egyre bővülő középosztály egyre igényesebben táplálkozik. Az egészséges, változatos táplálékra való igény mind növekvő kapacitású és egyben egyre hatékonyabb termelési módozatokat követel meg.

Ennek köszönhetően az agrárium szerkezetváltása, módszereinek professzionalizálódása és termelési hatékonyságának javulása olyan gyors volt az elmúlt években, és olyan nagy lehetőségeket tartogat a következő időszakra, hogy számos szakértő szerint egy új agrárforradalom zajlik napjainkban. Várhatóan a mezőgazdasági fejlesztések lendülete nem törik meg az elkövetkező években sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS