Az agrárium lehet a K+F motorja

2020. 05. 22., 13:00

A mezőgazdaságot kiszolgáló fejlesztések és kutatások jelenthetik a következő években a K+F szektor egyik motorját világszerte – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint míg számos ágazat a mostani bizonytalanságban nehéz helyzetbe került, és nem egy esetben visszavesz a fejlesztési költségeiből, az aránylag stabil mezőgazdaság továbbra is perspektivikus terület, ezért világszerte folyik tovább az innováció ezen a területen. A már eddig is élénk fejlesztési kedvet ráadásul várhatóan nem töri meg a most már világosan mérhető és érezhető válság sem.

Ahogy a 2008-as válságban is megfigyelhettük, vélhetően a mostani krízis során is a mezőgazdaság lesz az az ágazat, amely nem csupán állja a sarat, hanem az innováció motorját képezi majd azzal, hogy erre továbbra is tud forrásokat biztosítani – mondta Malatinszki György.

A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bajban lévő ágazatok hajlamosak a fejlesztési forrásaikból is visszavenni, ám a továbbra is stabilnak mondható mezőgazdaság, illetve az erre épülő tudományos, technológiai kutatások előtérbe kerülhetnek a következő években.

„Az agráriumban az innováció már az elmúlt években, évtizedekben is hihetetlen eredményeket produkált. Ez most még kifejezettebb lehet, hiszen egy gazdasági válságban számos ágazat nem engedhet meg magának nagyívű kutatási programokat” – fogalmazott az ügyvezető.

„Arra, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatási elképzeléseket a koronavírus sem tudta zárójelbe tenni, a legjobb példa talán az olasz Valagro jelenleg is épülő laboratórium-komplexuma. A létesítmény a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés egyik kiemelkedő központja lesz és – dacára a járvánnyal járó eddigi korlátozásoknak – még az idei évben elkészül. A Valagro hazai partnereként világosan látjuk, hogy az olaszországi események nem voltak tartós negatív hatással az ottani kutatásokra.”

Hosszú távon gondolkodnak

Malatinszki György szerint a mezőgazdaságban hosszabb távon kifejezetten fontos a kutatás-fejlesztés, amelyet a világ leghatékonyabb szereplői és a velük partnerségben dolgozó kutatóintézetek, cégek már felismertek és folytatnak. Az évtizedek óta zajló folyamat azonban mintha ezekben az években kapna új lendületet. Ebben ráadásul nem lesz akadály a most már érezhető gazdasági válság sem.

Bár számos gazdasági tevékenység akadályoztatva van, és több terület nehézségeket él meg mostanában, a K+F tevékenység továbbra is folyik. „Erre igény és finanszírozási lehetőség, forrás is lesz a továbbiakban is” – szögezte le Malatinszki György.

Globális igények

A kutatások fő hajtóereje az a tény, hogy a világ bizonyos részein a népesség rendkívül gyorsan nő, ráadásul az egyre bővülő középosztály egyre igényesebben táplálkozik. Az egészséges, változatos táplálékra való igény mind növekvő kapacitású és egyben egyre hatékonyabb termelési módozatokat követel meg.

Ennek köszönhetően az agrárium szerkezetváltása, módszereinek professzionalizálódása és termelési hatékonyságának javulása olyan gyors volt az elmúlt években, és olyan nagy lehetőségeket tartogat a következő időszakra, hogy számos szakértő szerint egy új agrárforradalom zajlik napjainkban. Várhatóan a mezőgazdasági fejlesztések lendülete nem törik meg az elkövetkező években sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS