2018-ban Magyarországon 2000 vállalkozási kutatóhely működött, 24 százalékkal több, mint az előző évben; a kutatóhelyek ráfordítása 2018-ban megközelítette az 500 milliárd forintot, egy év alatt 31 százalékkal növekedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2017-ről 2018-ra 28 százalékkal nőtt a K+F-tevékenységet végző, 50 főnél kevesebb létszámmal működő vállalkozás száma. Az összes vállalkozási kutatóhelyen belül 77 százalékos arányuk mellett a szektor teljes K+F ráfordításának 22 százalékát költötték el. Ezzel szemben a 250 főnél nagyobb vállalkozások száma 2018-ban egy év alatt 5,8 százalékkal emelkedett, amivel csupán 7,2 százalékos részesedést értek el a vállalkozási kutatóhelyek számából, ugyanakkor ők költötték el a szektor K+F-ráfordításának 58 százalékát.
Csúcson a vállalkozási K+F-ráfordítás
A vállalkozási kutatóhelyek ráfordítása 2018-ban megközelítette az 500 milliárd forintot, egy év alatt 31 százalékkal növekedett. A nemzetgazdaság teljes K+F-ráfordításának 76 százalékát ebben a szektorban realizálták, ami 2,3 százalékpontos emelkedést jelentett az előző évihez képest.
A ráfordításokon belül a K+F-költség 26, a K+F-beruházások értéke 61 százalékkal növekedett. A költségberuházás aránya az előző évihez képest változott, mivel a vállalkozások 34 milliárd forinttal többet költöttek K+F-beruházásokra, ami 3,4 százalékpontos emelkedést jelentett a ráfordítások összetételében a beruházások javára.
Az összes K+F célú beruházás közel 80 százaléka a vállalkozásoknál realizálódott, összege meghaladta a 90 milliárd forintot. A vállalkozási szektor ráfordításainak növekedése az 50 fő alatti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál volt a legnagyobb az előző évihez viszonyítva, részesedésük egy év alatt 4,0 százalékponttal nőtt, ezzel szemben a 249 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoké 5,2 százalékponttal csökkent.
A nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F-ráfordításainak alakulásában a tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység (121 milliárd forint) után változatlanul a gyógyszergyártásé a vezető szerep (77 milliárd forint), amit megközelített a járműgyártásban tevékenykedő vállalkozások kutatási tevékenységre fordított összege (73 milliárd forint). Az 50 főnél kevesebb létszámmal működő vállalkozások az egyéb természettudományi, műszaki kutatások (31 százalék) mellett a feldolgozóipar (17 százalék), az információ, kommunikáció (16 százalék) és a kereskedelem (11 százalék) területén fordították a legtöbbet kutatásra.
Tovább bővült az állami finanszírozás
2018-ban a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységében az állami költségvetéstől kapott pénzügyi források szerepe tovább emelkedett és meghaladta a 80 milliárd forintot, ami 57 százalékos növekedést jelentett az előző évihez képest. A vállalkozási, illetve a külföldi finanszírozásból származó pénzügyi források nagysága is tovább emelkedett 26, illetve 31 százalékkal. A nonprofit források a 2017. évi csökkenés után 2018-ban újra növekedtek, 7,0 százalékkal, ennek ellenére a 160 millió forintos részesedésük a teljes szektorra vetítve nem számottevő.
2017-hez képest a kutatási, fejlesztési tevékenység ráfordításainak finanszírozásában a vállalkozások megtartották vezető szerepüket, bár forrásaik súlya kismértékben tovább csökkent 70-ről 67 százalékra, de még így is meghaladta az országos ráfordítás 53 százalékos részarányát.
Növekedett a hazai vállalkozások szerepe
2018-ban a kutatás-fejlesztést végző hazai vállalkozások száma 28 százalékkal, míg a K+F-ráfordításuk 55 százalékkal, 196 milliárd forintra növekedett az előző évhez képest. Ezzel szemben a külföldi vállalkozások által működtetett 219 kutatóhely 1,4 százalékkal zsugorodott, ugyanakkor K+F-ráfordításuk 47 milliárd forinttal, 20 százalékkal bővült, ami összességében a vállalkozási szektor 58 százalékát tette ki. 2017-hez viszonyítva a hazai vállalkozások K+F-ráfordításának súlya 6,1 százalékponttal növekedett szemben a külföldiek 5,5 százalékpontos csökkenésével.
A vállalkozások nem csak a saját területükön realizálták a ráfordításaikat
2018-ban a vállalkozások az összes kutatási, kísérleti fejlesztési projektjük eredményeit nem csak a főtevékenységük szerinti besorolásnak megfelelő területeken használták fel. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágba besorolt vállalkozások hasznosították a legnagyobb, 76 százalékos mértékben a ráfordításaikat a saját nemzetgazdasági águkban.
Jellemzően az ipari termelőágakba sorolt vállalkozások végeztek K+F-tevékenységet magas arányban a saját főtevékenységüknek megfelelő nemzetgazdasági ágakban (ipar (48 százalék), ezen belül a feldolgozóipar ág (47 százalék), a közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás (45 százalék), illetve az információ, kommunikáció ág (40 százalék)). Ugyanakkor többek között az építőiparra és több piaci szolgáltató ágazatra is jellemző, hogy az azokban tevékenykedő vállalkozások K+F-tevékenysége és -ráfordítása nagyrészt több más szakmai területen valósul meg.
Nőtt a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma és a kutatásra fordított idő 2018-ban a vállalkozói szektorban K+F-tevékenységet végzők tényleges létszáma meghaladta a 33 ezer főt, ami 19 százalékkal növekedett 2017-hez képest. A kutatók száma közel 15, a segédszemélyzeté 38, míg az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúaké 12 százalékkal emelkedett egy év alatt. A tudományterületek tekintetében a tényleges létszám megoszlása jelentősen változott, a legintenzívebb növekedés a kisebb súlyú agrártudományokban (41 százalék), a társadalomtudományokban (29 százalék) és az orvostudományokban (23 százalék) volt, míg a dolgozók 90 százalékát foglalkoztató két tudományterületnél, a műszaki, és a természettudományoknál mindössze 19, illetve 13 százalékos volt a létszámemelkedés.
2018-ban a vállalkozási szektorban a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nők aránya 23 százalék volt, az előző évihez képest 0,5 százalékponttal csökkent. Bár a nők aránya a kutatók, fejlesztők és az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúak között kismértékben emelkedett, ezt ellensúlyozta a segédszemélyzet közel 5 százalékpontos csökkenése.
A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám 29 ezer fő volt, 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018-ban a kutatók, fejlesztők és a segédszemélyzet átszámított létszámának növekvő tendenciája tovább folytatódott, 14, illetve 35 százalékos bővülés mellett.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.