Vállalkozási kutatóhelyek: rekordok dőltek 2018-ban

2019. 11. 04., 10:15

2018-ban Magyarországon 2000 vállalkozási kutatóhely működött, 24 százalékkal több, mint az előző évben; a kutatóhelyek ráfordítása 2018-ban megközelítette az 500 milliárd forintot, egy év alatt 31 százalékkal növekedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2017-ről 2018-ra 28 százalékkal nőtt a K+F-tevékenységet végző, 50 főnél kevesebb létszámmal működő vállalkozás száma. Az összes vállalkozási kutatóhelyen belül 77 százalékos arányuk mellett a szektor teljes K+F ráfordításának 22 százalékát költötték el. Ezzel szemben a 250 főnél nagyobb vállalkozások száma 2018-ban egy év alatt 5,8 százalékkal emelkedett, amivel csupán 7,2 százalékos részesedést értek el a vállalkozási kutatóhelyek számából, ugyanakkor ők költötték el a szektor K+F-ráfordításának 58 százalékát.

Csúcson a vállalkozási K+F-ráfordítás

A vállalkozási kutatóhelyek ráfordítása 2018-ban megközelítette az 500 milliárd forintot, egy év alatt 31 százalékkal növekedett. A nemzetgazdaság teljes K+F-ráfordításának 76 százalékát ebben a szektorban realizálták, ami 2,3 százalékpontos emelkedést jelentett az előző évihez képest.

A ráfordításokon belül a K+F-költség 26, a K+F-beruházások értéke 61 százalékkal növekedett. A költségberuházás aránya az előző évihez képest változott, mivel a vállalkozások 34 milliárd forinttal többet költöttek K+F-beruházásokra, ami 3,4 százalékpontos emelkedést jelentett a ráfordítások összetételében a beruházások javára.

Az összes K+F célú beruházás közel 80 százaléka a vállalkozásoknál realizálódott, összege meghaladta a 90 milliárd forintot. A vállalkozási szektor ráfordításainak növekedése az 50 fő alatti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál volt a legnagyobb az előző évihez viszonyítva, részesedésük egy év alatt 4,0 százalékponttal nőtt, ezzel szemben a 249 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoké 5,2 százalékponttal csökkent.

A nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F-ráfordításainak alakulásában a tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység (121 milliárd forint) után változatlanul a gyógyszergyártásé a vezető szerep (77 milliárd forint), amit megközelített a járműgyártásban tevékenykedő vállalkozások kutatási tevékenységre fordított összege (73 milliárd forint). Az 50 főnél kevesebb létszámmal működő vállalkozások az egyéb természettudományi, műszaki kutatások (31 százalék) mellett a feldolgozóipar (17 százalék), az információ, kommunikáció (16 százalék) és a kereskedelem (11 százalék) területén fordították a legtöbbet kutatásra.

Tovább bővült az állami finanszírozás

2018-ban a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységében az állami költségvetéstől kapott pénzügyi források szerepe tovább emelkedett és meghaladta a 80 milliárd forintot, ami 57 százalékos növekedést jelentett az előző évihez képest. A vállalkozási, illetve a külföldi finanszírozásból származó pénzügyi források nagysága is tovább emelkedett 26, illetve 31 százalékkal. A nonprofit források a 2017. évi csökkenés után 2018-ban újra növekedtek, 7,0 százalékkal, ennek ellenére a 160 millió forintos részesedésük a teljes szektorra vetítve nem számottevő.

2017-hez képest a kutatási, fejlesztési tevékenység ráfordításainak finanszírozásában a vállalkozások megtartották vezető szerepüket, bár forrásaik súlya kismértékben tovább csökkent 70-ről 67 százalékra, de még így is meghaladta az országos ráfordítás 53 százalékos részarányát.

Növekedett a hazai vállalkozások szerepe

2018-ban a kutatás-fejlesztést végző hazai vállalkozások száma 28 százalékkal, míg a K+F-ráfordításuk 55 százalékkal, 196 milliárd forintra növekedett az előző évhez képest. Ezzel szemben a külföldi vállalkozások által működtetett 219 kutatóhely 1,4 százalékkal zsugorodott, ugyanakkor K+F-ráfordításuk 47 milliárd forinttal, 20 százalékkal bővült, ami összességében a vállalkozási szektor 58 százalékát tette ki. 2017-hez viszonyítva a hazai vállalkozások K+F-ráfordításának súlya 6,1 százalékponttal növekedett szemben a külföldiek 5,5 százalékpontos csökkenésével.

A vállalkozások nem csak a saját területükön realizálták a ráfordításaikat

2018-ban a vállalkozások az összes kutatási, kísérleti fejlesztési projektjük eredményeit nem csak a főtevékenységük szerinti besorolásnak megfelelő területeken használták fel. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágba besorolt vállalkozások hasznosították a legnagyobb, 76 százalékos mértékben a ráfordításaikat a saját nemzetgazdasági águkban.

Jellemzően az ipari termelőágakba sorolt vállalkozások végeztek K+F-tevékenységet magas arányban a saját főtevékenységüknek megfelelő nemzetgazdasági ágakban (ipar (48 százalék), ezen belül a feldolgozóipar ág (47 százalék), a közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás (45 százalék), illetve az információ, kommunikáció ág (40 százalék)). Ugyanakkor többek között az építőiparra és több piaci szolgáltató ágazatra is jellemző, hogy az azokban tevékenykedő vállalkozások K+F-tevékenysége és -ráfordítása nagyrészt több más szakmai területen valósul meg.

Nőtt a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma és a kutatásra fordított idő 2018-ban a vállalkozói szektorban K+F-tevékenységet végzők tényleges létszáma meghaladta a 33 ezer főt, ami 19 százalékkal növekedett 2017-hez képest. A kutatók száma közel 15, a segédszemélyzeté 38, míg az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúaké 12 százalékkal emelkedett egy év alatt. A tudományterületek tekintetében a tényleges létszám megoszlása jelentősen változott, a legintenzívebb növekedés a kisebb súlyú agrártudományokban (41 százalék), a társadalomtudományokban (29 százalék) és az orvostudományokban (23 százalék) volt, míg a dolgozók 90 százalékát foglalkoztató két tudományterületnél, a műszaki, és a természettudományoknál mindössze 19, illetve 13 százalékos volt a létszámemelkedés.

2018-ban a vállalkozási szektorban a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nők aránya 23 százalék volt, az előző évihez képest 0,5 százalékponttal csökkent. Bár a nők aránya a kutatók, fejlesztők és az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúak között kismértékben emelkedett, ezt ellensúlyozta a segédszemélyzet közel 5 százalékpontos csökkenése.

A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám 29 ezer fő volt, 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018-ban a kutatók, fejlesztők és a segédszemélyzet átszámított létszámának növekvő tendenciája tovább folytatódott, 14, illetve 35 százalékos bővülés mellett.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.