A K+F tevékenység ösztönzése: készpénztámogatások, adó- és adóalap-kedvezménye

2023. 02. 09., 14:13

Magyarországon szerencsés helyzetben vannak a kutatás-fejlesztési („K+F”) tevékenységet végző vállalatok, hiszen számos ösztönző érhető el részükre adókedvezmények, hazai és európai uniós támogatások, juttatások formájában. A Deloitte gazdasági podcastjében ennek részleteiről beszéltek a cég szakértői.

Magyarországon a K+F tevékenységet végző vállalatok több adónem tekintetében is érvényesíthetnek különféle kedvezményeket. Míg a társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék vonatkozásában adóalap-kedvezmény, a szociális hozzájárulási adó („szocho”) esetén adókedvezmény vehető igénybe, ezek pedig számos esetben – bizonyos feltételek mellett – szimultán is érvényesíthetők.

Az adóalap-kedvezmények igénybevételére először a K+F tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségeket (például, de nem kizárólag: kutató-fejlesztők bérköltsége, anyagköltség, a tevékenységhez használt eszközök értékcsökkenése) szükséges elkülöníteni, melyek levonhatók a társasági adó, helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapjaiból, így az ilyen módon csökkentett adóalapokra lehet kiszámítani a fizetendő adót. Társasági adó esetén így jelenleg akár 9 százalék, helyi iparűzési adó esetén 2 százalék, innovációs járulék esetén 0,3 százalék adóelőny érvényesíthető, ami összességében akár 11,3 százalékos kedvezményt is jelenthet. Ezenfelül a szochóhoz is kapcsolódik adókedvezmény: a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez kapcsolódóan, a kutató-fejlesztők közvetlen bérköltsége után számított szociális hozzájárulási adó 50 százalékával csökkenthető a fizetendő adó összege. Érdemes tehát mérlegelni, hogy melyik kedvezmény éri meg jobban –ha például negatív vagy nem jelentős adózás előtti eredménnyel rendelkezik egy cég, és ezáltal nem, vagy nem számottevő volumenben tud adóalap-kedvezményt érvényesíteni, akkor a szocho-kedvezmény akár önmagában is jó lehetőség lehet.

Az adókedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó kockázatok mérséklése miatt fontos annak megállapítása is, hogy pontosan mi minősül K+F tevékenységnek, amelyre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) K+F minősítési eljárásai adnak lehetőséget (projektminősítés, projektcsoport-minősítés, ill. szakértői véleménykérés). Ezek segítségével meghatározható, hogy egy adott tevékenység K+F-nek minősül-e (akár a kapcsolódó K+F típusok megállapításával), illetve az is, hogy azt saját tevékenységi körben végzi-e az adott cég (melynek alátámasztása szükséges egyes ösztönzőknél). Az SZTNH által kiadott projektminősítés jogerős határozatként köti az adóhivatalt, de a szakértői véleményben megfogalmazott minősítést is ezzel egyenértékűként kezeli a NAV, illetve az egyéb hatóságok.

Emellett az is előfordulhat, hogy az országok, fejlesztőközpontok közötti projektallokáció esetében lényeges kiválasztási szempont, hogy milyen kedvezmények érhetőek el az adott területen, országban. A hazai támogatások közül kiemelendő a költségvetési forrásból támogatott egyedi kormánydöntésen alapuló kutatás-fejlesztési támogatás („K+F EKD”), amely nagyvállalkozások számára egész évben elérhető. Szintén a hazai forrásokból érhetők el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kezelt támogatások, melyek rendszeresen (például évente) ismétlődve megjelenő pályázatok (ilyenek például az ún. Piaci KFI-kiírások).

A hazai forrásokon túl érdemes figyelni a közvetlen európai uniós támogatásokat és pályázatokat is, melyek szintén jelentős forrásokat biztosíthatnak a vállalkozások számára. Az egyes uniós pályázati körökben jelentős számú támogatás érhető el, nemcsak K+F, de innovációs területen is – utóbbiak esetén jellemzően kevésbé szigorú feltételrendszerrel. A Horizon Europe az Európai Unió legnagyobb kutatás-fejlesztési projekteket támogató programja, ahol széles körben elérhetőek a pályázati felhívások többek között az agrárium, digitalizáció, klímavédelem és egészségügy témakörében is. Emellett az Innovation Fund nevű innovációs alap is rendelkezésre áll, amely üvegházhatású gázok csökkentését célzó demonstrációs projekteket támogat, piacközeli projektek megvalósításának és új ipari technológiák használatának előremozdításának céljából. E támogatás esetében az elszámolható költségek akár 60 százaléka is elérhető vissza nem térítendő támogatás formájában, emellett a cégek önállóan is pályázhatnak, nemcsak konzorcium formájában (mint a Horizon Europe esetében).

A Deloitte kutatási-fejlesztési podcastjében Tóth Viktor, a Deloitte adóosztályának igazgatója, Horváth Roland, szenior menedzser, Koplányi Emese, menedzser és Takács Sára, szenior tanácsadó részletesen taglalják az adókedvezmények és egyéb támogatások hazai és uniós formáit, különös tekintettel az adójogi kérdésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 13:10:00
2024. március 1-jén módosul az UJEGYKE-nyomtatvány, ettől az időponttól már külön is bejelenthető állandó meghatalmazás az áruk uniós vámjogi státuszáról szóló igazolás (T2L vagy T2L/F) kiadásával kapcsolatos ügyek intézésére – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS