A globális trendekkel összhangban teljesítenek a legnagyobb magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót – derül ki a KPMG elemzéséből.
2025-től még több vállalatot érint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD), és jövőre tovább bővül a kör. De mennyire készültek fel erre a cégek? A KPMG 2024-es felmérése a fenntarthatósági jelentéstételről (Survey of Sustainability Reporting 2024) azt mutatja, hogy a top vállalatok ma már nem csak elfogadják a fenntarthatósági gyakorlatokat, hanem egyre nagyobb mértékben be is építik azokat alapvető üzleti stratégiájukba. Sok cég pedig már azelőtt lép, hogy erre köteleznék.
A KPMG elemzése a világ 250 legnagyobb vállalatának (G250), illetve 58 ország – köztük hazánk – top100 cégének adatait vette alapul (N100). A felmérés tehát 5800 vállalat nyilvánosan elérhető adatait veti össze, akárcsak a 2022-es kutatás, és elsősorban a 2023. július 1. és 2024. június 30. között közzétett jelentésekre támaszkodik. A magyarországi elemzés kapcsán lényeges, hogy a legtöbb, top100-ban szereplő adatszolgáltató vállalat külföldi tulajdonban van, és anyavállalatán keresztül jelent, így a hazai eredmények nem kizárólag az itthon tett lépéseket tükrözik.
A KPMG 2024-es összesítése szerint a fenntarthatóságról való jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok kitűzése a szokásos üzletmenet részévé vált. A G250 vállalatok 96 százaléka és az N100 vállalatok 79 százaléka tett közzé fenntarthatósági jelentést. A jelentéskészítés aránya szinte azonos volt a két évvel ezelőtt mérttel, annak ellenére, hogy a fokozatosan bevezetett CSRD irányelvnek megfelelően egyre több nagyvállalatot érint a kötelező jelentéstétel.
A legnépszerűbb szabvány a friss elemzés szerint továbbra is a Global Reporting Initiative (GRI) ezt használta a G250 vállalatok 77 százaléka, a top100-ak körében pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány. Világszinten a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és a tőzsdei iránymutatások használata is nőtt, de ezek összességében elmaradnak a GRI-től. Ez utóbbi alkalmazása azonban a következő években várhatóan csökkeni fog, hiszen sok vállalatnak kell áttérnie a CSRD jelentéstételi szabványára, az ESRS-re (European Sustainability Reporting Standards). A CSRD egyelőre a vállalatok egy kezdeti csoportját érinti a 2024. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó jelentések tekintetében, és néhány vállalatnak 2029-ig kell közzétennie az első megfelelő beszámolót. Néhány – főként európai székhelyű vagy európai tevékenységet folytató – vállalat azonban már most is készül erre; a kutatásban részt vevő európai cégek csaknem fele már most is az uniós elvárások alapján tesz közzé adatokat.
Lényegességi értékelést mind a G250, mind az N100 csoport csaknem négyötöde alkalmaz. A G250-es vállalatok nagyobb valószínűséggel használnak kettős lényegesség szerinti elemzési folyamatokat, amelyek mind a társadalomra és környezetre, mind a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatást értékelik. A kettős lényegesség (Double Materiality Assessment–DMA) a CSRD-nek való megfelelés egyik sarokköve, így azok közül, akik ezt már bevezették, azért tették, hogy felkészüljenek annak kötelezővé válására.
Biológiai sokféleséget érintő kockázataikról a G250, illetve az N100 csoport tagjainak mintegy fele számolt be, ez duplája a négy évvel ezelőtti aránynak, bár az utóbbi két évben a növekedés lassabb volt. A G250 vállalatainak csaknem háromnegyede az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoport ajánlásainak megfelelően számol be az éghajlati kockázatokról. Mivel a TCFD kulcsfontosságú input volt mind az ISSB sztenderdek, mind az ESRS kidolgozásában, az, aki már lépett, előnyben van az új sztenderdek átvételekor.
A KPMG összesítése szerint a száz vezető magyarországi cég (H100) gyakorlata összhangban áll a globális trendekkel. Az vizsgálati év során 78 százalékuk tett közzé fenntarthatósági jelentést (ezek többsége csoportszinten, konszolidált alapon készült). A 11 legnagyobb magyarországi ágazat közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban, illetve a gyógyszeriparban érték el, itt a vállalatok 100 százaléka számolt be fenntarthatósági teljesítményéről.
A magyar vállalatok esetén a GRI alkalmazása 2022-hez képest 11 százalékkal nőtt, 2024-re 86 százalékuk használta a szabványt, míg a SASB veszített népszerűségéből. A CSRD implementálása a magyar számviteli törvénybe várhatóan jelentős előkészítő lépéseket követel meg, így a GRI használatát várhatóan a szabvánnyal szoros kapcsolatban lévő, de mégis eltérő ESRS-ek használata váltja fel.
A vállalati fenntarthatósági jelentések független fél általi tanúsítása is egyre gyakoribb. A CSRD fokozatosan teszi 2024-es pénzügyi évtől kötelezővé a független tanúsítást, kezdetben csak korlátozott bizonyosságot ír elő. A független tanúsítást szerző vállalatok aránya 2024-re a G250-es körben 69 százalékra, az N100 vállalatok körében pedig 54 százalékra emelkedett. A jelentést készítő magyar vállalatoknál ez az arány 67 százalék, amely az 59 százalékos európai átlag felett van. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a tanúsítás nagyrészt csak a jelentések bizonyos részeire terjed ki, a teljes jelentés hitelesítése még nem elterjedt gyakorlat, Magyarországon például ez csupán 40 százalék volt.
2024-ben a magyar top100-as vállalatok 90 százaléka végzett valamilyen lényegességi felmérést a fenntarthatósági jelentés megalapozásához. Ebben a tekintetben a magyar vállalatok az átlag felett teljesítenek. A fenntarthatósági információkat közzétevő magyar vállalatok 65 százaléka az éghajlatváltozást, 64 százaléka a társadalmi kockázatokat, 62 százaléka pedig a vállalatirányítási kihívásokat jelölte meg potenciális üzleti kockázatként éves vagy integrált jelentésében. Ez 2022-hez képest minden területen növekedést jelent.
Egyre nagyobb fókuszt kapott a kettős lényegességi koncepció is. Ezt a CSRD már kötelező elvárásként fogalmazza meg, de sok nagyvállalat már előbb megkezdte az alkalmazását. Magyarországon jelenleg a top100 vállalatok 41 százaléka alkalmaz ilyen típusú elemzést, némiképp elmaradva a 45 százalékos európai átlagtól.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése évek óta a prioritások közé tartozik. A CSRD-ban is kiemelt szerepet kapnak az üvegházhatású gáz kibocsátási célkitűzések és a dekarbonizációs stratégiák. Hazánkban 2024-ben a jelentést készítő top100 vállalatok 92 százaléka rendelkezett karbonkibocsátási célkitűzésekkel, ez az arány 2022-ben még csak 70 százalék volt. A magyar vállalatok ezzel a világ top100-as cégeinek 80 százalékos átlaga felett teljesítettek.
A biodiverzitás csökkenésére egyre több vállalat tekint üzleti kockázatként. Az elmúlt a négy év alatt Magyarországon több mint háromszoros növekedést mutatott ki a KPMG: idén már a top100 jelentő vállalat 53 százaléka volt ilyen véleményen.
A száz vezető magyar vállalat tehát összességében a globális trendeknek megfelelően halad a fenntarthatósági jelentéskészítés terén, a karbonkibocsátási célok közzététele és a lényegességi felmérés gyakorlata tekintetében pedig az átlag felett teljesít. A KPMG meglátásai szerint azonban a legtöbb nagyvállalatnál komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy 2025-ben megbirkózzon a tovább növekvő elvárásokkal. Mindezek a kihívások pedig a nagyvállalati szegmens mellett a kis-és középvállalatok világába is begyűrűznek idővel.
Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, a kutatás eredményeihez hozzátette: „Az első ESRS jelentések hamarosan kijönnek, és ezek várhatóan jelentős hatással lesznek a jövőbeni trendekre, mivel az új standard az eddiginél jóval átfogóbb beszámolást vár el a vállalatoktól az azonosított fenntarthatósági témák esetében a vállalatirányítás, stratégia, célkitűzések és kapcsolódó mutatószámok, valamint a hatások-, kockázatok és lehetőségek kezelése területén egyaránt.”
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.