Fenntarthatósági jelentés: tartják a lépést a globális trendekkel a magyar nagyvállalatok

2025. 02. 10., 14:15

A globális trendekkel összhangban teljesítenek a legnagyobb magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót – derül ki a KPMG elemzéséből.

2025-től még több vállalatot érint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD), és jövőre tovább bővül a kör. De mennyire készültek fel erre a cégek? A KPMG 2024-es felmérése a fenntarthatósági jelentéstételről (Survey of Sustainability Reporting 2024) azt mutatja, hogy a top vállalatok ma már nem csak elfogadják a fenntarthatósági gyakorlatokat, hanem egyre nagyobb mértékben be is építik azokat alapvető üzleti stratégiájukba. Sok cég pedig már azelőtt lép, hogy erre köteleznék.

A KPMG elemzése a világ 250 legnagyobb vállalatának (G250), illetve 58 ország – köztük hazánk – top100 cégének adatait vette alapul (N100). A felmérés tehát 5800 vállalat nyilvánosan elérhető adatait veti össze, akárcsak a 2022-es kutatás, és elsősorban a 2023. július 1. és 2024. június 30. között közzétett jelentésekre támaszkodik. A magyarországi elemzés kapcsán lényeges, hogy a legtöbb, top100-ban szereplő adatszolgáltató vállalat külföldi tulajdonban van, és anyavállalatán keresztül jelent, így a hazai eredmények nem kizárólag az itthon tett lépéseket tükrözik.

A globális összkép

A KPMG 2024-es összesítése szerint a fenntarthatóságról való jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok kitűzése a szokásos üzletmenet részévé vált. A G250 vállalatok 96 százaléka és az N100 vállalatok 79 százaléka tett közzé fenntarthatósági jelentést. A jelentéskészítés aránya szinte azonos volt a két évvel ezelőtt mérttel, annak ellenére, hogy a fokozatosan bevezetett CSRD irányelvnek megfelelően egyre több nagyvállalatot érint a kötelező jelentéstétel.

A legnépszerűbb szabvány a friss elemzés szerint továbbra is a Global Reporting Initiative (GRI) ezt használta a G250 vállalatok 77 százaléka, a top100-ak körében pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány. Világszinten a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és a tőzsdei iránymutatások használata is nőtt, de ezek összességében elmaradnak a GRI-től. Ez utóbbi alkalmazása azonban a következő években várhatóan csökkeni fog, hiszen sok vállalatnak kell áttérnie a CSRD jelentéstételi szabványára, az ESRS-re (European Sustainability Reporting Standards). A CSRD egyelőre a vállalatok egy kezdeti csoportját érinti a 2024. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó jelentések tekintetében, és néhány vállalatnak 2029-ig kell közzétennie az első megfelelő beszámolót. Néhány – főként európai székhelyű vagy európai tevékenységet folytató – vállalat azonban már most is készül erre; a kutatásban részt vevő európai cégek csaknem fele már most is az uniós elvárások alapján tesz közzé adatokat.

Lényegességi értékelést mind a G250, mind az N100 csoport csaknem négyötöde alkalmaz. A G250-es vállalatok nagyobb valószínűséggel használnak kettős lényegesség szerinti elemzési folyamatokat, amelyek mind a társadalomra és környezetre, mind a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatást értékelik. A kettős lényegesség (Double Materiality Assessment–DMA) a CSRD-nek való megfelelés egyik sarokköve, így azok közül, akik ezt már bevezették, azért tették, hogy felkészüljenek annak kötelezővé válására.

Biológiai sokféleséget érintő kockázataikról a G250, illetve az N100 csoport tagjainak mintegy fele számolt be, ez duplája a négy évvel ezelőtti aránynak, bár az utóbbi két évben a növekedés lassabb volt. A G250 vállalatainak csaknem háromnegyede az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoport ajánlásainak megfelelően számol be az éghajlati kockázatokról. Mivel a TCFD kulcsfontosságú input volt mind az ISSB sztenderdek, mind az ESRS kidolgozásában, az, aki már lépett, előnyben van az új sztenderdek átvételekor.

A magyarországi top100

A KPMG összesítése szerint a száz vezető magyarországi cég (H100) gyakorlata összhangban áll a globális trendekkel. Az vizsgálati év során 78 százalékuk tett közzé fenntarthatósági jelentést (ezek többsége csoportszinten, konszolidált alapon készült). A 11 legnagyobb magyarországi ágazat közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban, illetve a gyógyszeriparban érték el, itt a vállalatok 100 százaléka számolt be fenntarthatósági teljesítményéről.

A magyar vállalatok esetén a GRI alkalmazása 2022-hez képest 11 százalékkal nőtt, 2024-re 86 százalékuk használta a szabványt, míg a SASB veszített népszerűségéből. A CSRD implementálása a magyar számviteli törvénybe várhatóan jelentős előkészítő lépéseket követel meg, így a GRI használatát várhatóan a szabvánnyal szoros kapcsolatban lévő, de mégis eltérő ESRS-ek használata váltja fel.

A vállalati fenntarthatósági jelentések független fél általi tanúsítása is egyre gyakoribb. A CSRD fokozatosan teszi 2024-es pénzügyi évtől kötelezővé a független tanúsítást, kezdetben csak korlátozott bizonyosságot ír elő. A független tanúsítást szerző vállalatok aránya 2024-re a G250-es körben 69 százalékra, az N100 vállalatok körében pedig 54 százalékra emelkedett. A jelentést készítő magyar vállalatoknál ez az arány 67 százalék, amely az 59 százalékos európai átlag felett van. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a tanúsítás nagyrészt csak a jelentések bizonyos részeire terjed ki, a teljes jelentés hitelesítése még nem elterjedt gyakorlat, Magyarországon például ez csupán 40 százalék volt.

2024-ben a magyar top100-as vállalatok 90 százaléka végzett valamilyen lényegességi felmérést a fenntarthatósági jelentés megalapozásához. Ebben a tekintetben a magyar vállalatok az átlag felett teljesítenek. A fenntarthatósági információkat közzétevő magyar vállalatok 65 százaléka az éghajlatváltozást, 64 százaléka a társadalmi kockázatokat, 62 százaléka pedig a vállalatirányítási kihívásokat jelölte meg potenciális üzleti kockázatként éves vagy integrált jelentésében. Ez 2022-hez képest minden területen növekedést jelent.

Egyre nagyobb fókuszt kapott a kettős lényegességi koncepció is. Ezt a CSRD már kötelező elvárásként fogalmazza meg, de sok nagyvállalat már előbb megkezdte az alkalmazását. Magyarországon jelenleg a top100 vállalatok 41 százaléka alkalmaz ilyen típusú elemzést, némiképp elmaradva a 45 százalékos európai átlagtól.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése évek óta a prioritások közé tartozik. A CSRD-ban is kiemelt szerepet kapnak az üvegházhatású gáz kibocsátási célkitűzések és a dekarbonizációs stratégiák. Hazánkban 2024-ben a jelentést készítő top100 vállalatok 92 százaléka rendelkezett karbonkibocsátási célkitűzésekkel, ez az arány 2022-ben még csak 70 százalék volt. A magyar vállalatok ezzel a világ top100-as cégeinek 80 százalékos átlaga felett teljesítettek.

A biodiverzitás csökkenésére egyre több vállalat tekint üzleti kockázatként. Az elmúlt a négy év alatt Magyarországon több mint háromszoros növekedést mutatott ki a KPMG: idén már a top100 jelentő vállalat 53 százaléka volt ilyen véleményen.

A száz vezető magyar vállalat tehát összességében a globális trendeknek megfelelően halad a fenntarthatósági jelentéskészítés terén, a karbonkibocsátási célok közzététele és a lényegességi felmérés gyakorlata tekintetében pedig az átlag felett teljesít. A KPMG meglátásai szerint azonban a legtöbb nagyvállalatnál komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy 2025-ben megbirkózzon a tovább növekvő elvárásokkal. Mindezek a kihívások pedig a nagyvállalati szegmens mellett a kis-és középvállalatok világába is begyűrűznek idővel.

Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, a kutatás eredményeihez hozzátette: „Az első ESRS jelentések hamarosan kijönnek, és ezek várhatóan jelentős hatással lesznek a jövőbeni trendekre, mivel az új standard az eddiginél jóval átfogóbb beszámolást vár el a vállalatoktól az azonosított fenntarthatósági témák esetében a vállalatirányítás, stratégia, célkitűzések és kapcsolódó mutatószámok, valamint a hatások-, kockázatok és lehetőségek kezelése területén egyaránt.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS