Mindent elhisznek a fiatalok a mesterséges intelligenciának

2025. 01. 29., 14:15

Szinte minden Z generációs fiatal használ mesterséges intelligenciát (MI), de többségük nem ismeri fel, ha az MI-modell hallucinál, vagyis hibás válaszokat ad — derül ki az EY, a Microsoft és a TeachAI 16 országban, több mint 5000 Z generációs körében végzett felméréséből.

A fiatalok szinte kivétel nélkül használnak MI-t a nemzetközi jelentés szerint. Az 1995 és 2009 között született korosztály kétharmada pontosan ismeri, hogy melyik appok futnak ilyen megoldásokon, viszont a technológiát hatékonyan működtető parancssorok (promptok) megírásában már kevésbé tudatosak. Sokan közülük nem tudják kiszűrni az MI által adott hiányos vagy hibás válaszokat. Többségük nincs is tisztában vele, hogy a mesterséges intelligencia képes kitalálni tényszerűnek tűnő, de valójában hamis megállapításokat is.

Az EY tanulmánya arra is rávilágít, hogy a Z generáció meghatározó része szerint a cégek támogatnák a mesterséges intelligencia használatát a feladatok elvégzésében, de az oktatásban tízből négy válaszadó szerint nem néznék ugyanezt jó szemmel.

„Egészen kritikus helyzetre hívja fel a figyelmet a felmérés, amire a vállalatoknak és az oktatási rendszernek egyaránt reagálnia kell. Mint minden új technológiánál, az MI esetében is elemi érdeke a társadalomnak a felelős használat. Ennek egyik oldala a megoldás folyamatos fejlesztése és tökéletesítése, valamint a megfelelő szabályozások bevezetése. A másik, legalább ilyen fontos faktor az edukáció” – hangsúlyozta dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető MI-szakértője.

A cégek vezetői hiába építik be a folyamataikba a mesterséges intelligenciát, ha azt a munkatársaik nem tudják jól használni. Ezért is fontos olyan partnerrel együttműködni, aki átlátja az MI szerteágazó hatásait és a stratégiaalkotástól az implementáción át egészen a működtetésig képes támogatni a bevezetését” — tette hozzá Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy a válaszadók átlátják, milyen készségekre van szükség az MI megfelelő felhasználásához. A kreativitást és a kíváncsiságot tartják a legfontosabbnak (52 százalék), ezt követi a kritikus gondolkodás (47 százalék) és a programozás (46 százalék).

A résztvevők szerint a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye az ismétlődő feladatok elvégzésével járó időmegtakarítás, a nagy mennyiségű adat elemzése és az emberi hibák csökkentése. A legnagyobb kockázatnak pedig a munkanélküliség növekedését, a tanulás és kreativitás visszaesését, valamint a hamis információk elterjedését tartják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS