Több javítás, kevesebb hulladék: így változnak a fogyasztói jogok az EU-ban

2025. 02. 07., 21:45

A fogyasztói termékek javításának ösztönzése és élettartamuk meghosszabbítása céljából irányelveket fogadott el az Európai Unió, amelyek a közeljövőben, 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben. A bevezetésre kerülő új irányelvek az EU fenntarthatósági stratégiájának részét képezik és a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását erősítik. A jövőre életbe lépő változásokat Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje és Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje foglalta össze.

Az Európai Unióban évente 35 millió tonna hulladék keletkezik a javítható árucikkek kidobásából adódóan, amely óriási környezeti terheléssel jár. Ennek visszaszorítása érdekében az EU kulcsfontosságúnak tekinti, hogy a termékek nagyobb arányban kerüljenek javításra, meghosszabbítva ezzel azok életciklusát.

A fogyasztók zöld átállásának támogatása

Az új irányelvek egyik fő célja a zöld átállás megvalósításához a fogyasztók tájékoztatásának bővítése. A jövőben az értékesítés során például jól láthatóan elhelyezett, ún. harmonizált címkék nyújtanak majd információt az adott termékekkel kapcsolatos jótállásra vonatkozóan. A kereskedőknek harmonizált értesítést kell használniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő információt kapjanak a szavatosságra vonatkozóan, amelyeket figyelemfelkeltő módon kell elhelyezniük például az üzletek falain, a plakátokon vagy online értékesítés esetén a webshopban.

Az irányelv magába foglalja tehát a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatását a szerződéskötést megelőzően, és kötelezi a kereskedőket arra, hogy a szavatossági kötelezettségekről, a jótállás és az egyes javítási folyamatok időtartamáról, az árujavíthatósági pontszámról, valamint az egyéb javítási információkról pontos és részletes előzetes tájékoztatást adjanak.

Jogunk lesz megjavíttatni a meghibásodott termékeket

A javításhoz való jogról szóló irányelv a gyártóra, importőrre és a forgalmazóra is kötelezettségeket ró a termékek javíthatóságával kapcsolatban, valamint mindhárom szereplő jogosult arra, hogy a javítást alvállalkozójának kiadja. A szabályozás valamennyi fogyasztó által vásárolt árura kiterjed, de kiemelten foglalkozik az ecodesign (környezettudatos tervezési követelmények hatálya alá eső) termékekre – mint például háztartási mosógépek, hűtőkészülékek, porszívók, elektronikus kijelzők és mobiltelefonok – vonatkozó kötelezettségekkel, amelyek esetében a gyártóknak biztosítaniuk kell a javíthatóságot, és tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a javítási lehetőségekről. A gyártók kötelessége lesz továbbá a fogyasztók kérésére a termékeket ingyenesen vagy kedvező áron megjavítani, az ezzel kapcsolatos részletekről pedig kellő információt nyújtani részükre.

„A javításhoz való jog megerősítése fontos lépés az Európai Unió fenntarthatósági céljai felé. Az új szabályozás nemcsak a fogyasztói jogokat bővíti, hanem a gyártók számára is világosabb kereteket biztosít, csökkentve ezáltal a jogi bizonytalanságot és elősegítve a felelős vállalati működést” – emelte ki Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje.

Európai javítási platform és javítási adatlap

Segítve az új ESG szabályok követhetőségét és működését, a Bizottság egy ún. európai online javítási platformot hoz létre, amelyen elérhetők lesznek az egyes javítóműhelyek, valamint a felújított áruk eladói és a hibás áruk vásárlói is.

Emellett az európai javítási adatlap segítségével a javítóknak lehetősége nyílik arra is, hogy könnyen hozzáférhető, világos és érthető módon tájékoztassák a fogyasztókat a javítási szolgáltatásaikról és díjaikról. A kötelezettség teljesítése érdekében az adatlapot a javítóműhelyek saját döntés függvényében használhatják még a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötése előtt.

„Az új szabályozás nemcsak a fogyasztók számára nyújt nagyobb biztonságot és tájékozottságot, hanem a vállalkozások számára is lehetőséget teremt arra, hogy fenntartható üzleti modellekre álljanak át. Habár a változások 2026-tól lépnek csak érvénybe Magyarországon, a vállalkozásoknak érdemes időben felkészülniük az új követelményekre, hiszen azok jelentős erőforrásokat kívánnak majd” – tette hozzá Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje.

A DLA Piper Hungary jogi blogján, az Advocatuson a fogyasztási cikkek piacán meghatározó ESG szabályozásokról készített összefoglalók ezen a linken érhetőek el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS