Több javítás, kevesebb hulladék: így változnak a fogyasztói jogok az EU-ban

2025. 02. 07., 21:45

A fogyasztói termékek javításának ösztönzése és élettartamuk meghosszabbítása céljából irányelveket fogadott el az Európai Unió, amelyek a közeljövőben, 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben. A bevezetésre kerülő új irányelvek az EU fenntarthatósági stratégiájának részét képezik és a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását erősítik. A jövőre életbe lépő változásokat Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje és Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje foglalta össze.

Az Európai Unióban évente 35 millió tonna hulladék keletkezik a javítható árucikkek kidobásából adódóan, amely óriási környezeti terheléssel jár. Ennek visszaszorítása érdekében az EU kulcsfontosságúnak tekinti, hogy a termékek nagyobb arányban kerüljenek javításra, meghosszabbítva ezzel azok életciklusát.

A fogyasztók zöld átállásának támogatása

Az új irányelvek egyik fő célja a zöld átállás megvalósításához a fogyasztók tájékoztatásának bővítése. A jövőben az értékesítés során például jól láthatóan elhelyezett, ún. harmonizált címkék nyújtanak majd információt az adott termékekkel kapcsolatos jótállásra vonatkozóan. A kereskedőknek harmonizált értesítést kell használniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő információt kapjanak a szavatosságra vonatkozóan, amelyeket figyelemfelkeltő módon kell elhelyezniük például az üzletek falain, a plakátokon vagy online értékesítés esetén a webshopban.

Az irányelv magába foglalja tehát a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatását a szerződéskötést megelőzően, és kötelezi a kereskedőket arra, hogy a szavatossági kötelezettségekről, a jótállás és az egyes javítási folyamatok időtartamáról, az árujavíthatósági pontszámról, valamint az egyéb javítási információkról pontos és részletes előzetes tájékoztatást adjanak.

Jogunk lesz megjavíttatni a meghibásodott termékeket

A javításhoz való jogról szóló irányelv a gyártóra, importőrre és a forgalmazóra is kötelezettségeket ró a termékek javíthatóságával kapcsolatban, valamint mindhárom szereplő jogosult arra, hogy a javítást alvállalkozójának kiadja. A szabályozás valamennyi fogyasztó által vásárolt árura kiterjed, de kiemelten foglalkozik az ecodesign (környezettudatos tervezési követelmények hatálya alá eső) termékekre – mint például háztartási mosógépek, hűtőkészülékek, porszívók, elektronikus kijelzők és mobiltelefonok – vonatkozó kötelezettségekkel, amelyek esetében a gyártóknak biztosítaniuk kell a javíthatóságot, és tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a javítási lehetőségekről. A gyártók kötelessége lesz továbbá a fogyasztók kérésére a termékeket ingyenesen vagy kedvező áron megjavítani, az ezzel kapcsolatos részletekről pedig kellő információt nyújtani részükre.

„A javításhoz való jog megerősítése fontos lépés az Európai Unió fenntarthatósági céljai felé. Az új szabályozás nemcsak a fogyasztói jogokat bővíti, hanem a gyártók számára is világosabb kereteket biztosít, csökkentve ezáltal a jogi bizonytalanságot és elősegítve a felelős vállalati működést” – emelte ki Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje.

Európai javítási platform és javítási adatlap

Segítve az új ESG szabályok követhetőségét és működését, a Bizottság egy ún. európai online javítási platformot hoz létre, amelyen elérhetők lesznek az egyes javítóműhelyek, valamint a felújított áruk eladói és a hibás áruk vásárlói is.

Emellett az európai javítási adatlap segítségével a javítóknak lehetősége nyílik arra is, hogy könnyen hozzáférhető, világos és érthető módon tájékoztassák a fogyasztókat a javítási szolgáltatásaikról és díjaikról. A kötelezettség teljesítése érdekében az adatlapot a javítóműhelyek saját döntés függvényében használhatják még a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötése előtt.

„Az új szabályozás nemcsak a fogyasztók számára nyújt nagyobb biztonságot és tájékozottságot, hanem a vállalkozások számára is lehetőséget teremt arra, hogy fenntartható üzleti modellekre álljanak át. Habár a változások 2026-tól lépnek csak érvénybe Magyarországon, a vállalkozásoknak érdemes időben felkészülniük az új követelményekre, hiszen azok jelentős erőforrásokat kívánnak majd” – tette hozzá Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje.

A DLA Piper Hungary jogi blogján, az Advocatuson a fogyasztási cikkek piacán meghatározó ESG szabályozásokról készített összefoglalók ezen a linken érhetőek el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS