Elenyésző azoknak a középkorúaknak a száma, akik nem tapasztaltak jelentős drágulást az élelmiszereknél – derül ki a K&H második negyedéves biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 éves korosztályban vizsgálta az infláció mindennapokra gyakorolt hatásait. A friss eredmények szerint a válaszadók 92 százaléka érzi úgy, hogy számottevő az élelmiszer-drágulás, ami gyakorlatilag megegyezik az első negyedévben mért 94 százalékkal.
Az élelmiszer-vásárlásoknál érezhető leginkább az inflációs hatás és a jövőbeli árváltozásokkal kapcsolatos várakozások továbbra is inkább borúlátóak, igaz, minimálisan azért javult a helyzet - áll a K&H biztos jövő második negyedéves felmérésben, amely egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a 30-59 éves korosztály tagjai milyen árváltozásokat tapasztaltak és mire számítanak a jövőben.
Szinte nincs olyan ember ma Magyarországon, aki ne tapasztalt volna jelentős drágulást, a válaszadók 97 százaléka érzett drágulást az élelmiszereknél és az italoknál: sőt, 92 százalékuk kifejezetten jelentős áremelkedésről számolt be. Utóbbiak aránya az első negyedévben 94 százalékos, egy évvel ezelőtt pedig 87 százalékos volt.
Ez azt jelenti, hogy a túlnyomó többség már egy éve érzékelt jelentős élelmiszer- és italdrágulást az egy évvel korábbihoz képest. A hivatalos inflációs adatok ezt alátámasztják, hiszen a tavaly októbertől idén május végéig terjedő nyolc hónapos időszakban 33,5-44,8 százalékos volt az élelmiszer-infláció a KSH-adatok szerint.
Az élelmiszerek és italok után a képzeletbeli dobogó második fokára a szórakozóhelyek, éttermek árai kerültek, ezzel kapcsolatban a válaszadók 76 százaléka beszélt jelentős drágulásról, egy évvel ezelőtt még „csak” 68 százalék volt ez az arány. Ez minimális növekedésnek, de gyakorlatilag inkább stagnálásnak felel meg.
Miközben az élelmiszereknél és az éttermeknél a válaszadók döntő hányada érzékelt jelentős drágulást éves összevetésben, a lakhatási kiadások esetében némiképp kedvezőbb lett a helyzet. A második negyedévben a lakásfenntartási kiadásokat a megkérdezettek 60 százaléka mondta jóval magasabbnak az egy évvel korábbinál. Bár ez még mindig jóval magasabb, mint az egy évvel ezelőtt mért 44 százalékos arány, az előző negyedév 67 százalékos értékéhez viszonyítva úgy tűnik, elindulhatott egy kedvező irányú változás.
A közlekedéssel kapcsolatos kiadások esetén is hasonló trendfordulóhoz érkezhettünk: most 59 százalék érzékelt komolyabb áremelkedést, ami még mindig meghaladja az egy évvel ezelőtti 50 százalékos arányt, de az előző negyedév 66 százalékos értékéhez képest már itt is csökkenés kezdődött.
Az eddig eltelt időszakot hátrahagyva halvány javulás látszik az infláció alakulását tekintve. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az éves infláció az év végére, talán már novemberben bekerülhet az egyszámjegyű tartományba.
Ez az előrejelzés, ha a mértékét tekintve nem is, de az irányát tekintve összhangban van a biztos jövő felmérés második negyedéves eredményével, amely szerint már kicsit kevesebben tartanak a tartós inflációs nyomástól. A 30-59 évesek 78 százaléka gondolja most úgy, hogy 2023. év végére az árak még tovább fognak emelkedni, ami egy érezhető és kedvező irányú elmozdulás az első negyedéves kutatásban szereplő 87 százalékos szinttől. A különböző korosztályokat tekintve a harmincasok mondhatóak a legoptimistábbnak, körükben csak 72 százalékot tesznek ki azok, további drágulásra számítanak.
A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.