K&H: szinte mindenki tapasztalta az élelmiszerek drágulását

2023. 07. 31., 15:45

Elenyésző azoknak a középkorúaknak a száma, akik nem tapasztaltak jelentős drágulást az élelmiszereknél – derül ki a K&H második negyedéves biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 éves korosztályban vizsgálta az infláció mindennapokra gyakorolt hatásait. A friss eredmények szerint a válaszadók 92 százaléka érzi úgy, hogy számottevő az élelmiszer-drágulás, ami gyakorlatilag megegyezik az első negyedévben mért 94 százalékkal.

Az élelmiszer-vásárlásoknál érezhető leginkább az inflációs hatás és a jövőbeli árváltozásokkal kapcsolatos várakozások továbbra is inkább borúlátóak, igaz, minimálisan azért javult a helyzet - áll a K&H biztos jövő második negyedéves felmérésben, amely egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a 30-59 éves korosztály tagjai milyen árváltozásokat tapasztaltak és mire számítanak a jövőben.

Szinte nincs olyan ember ma Magyarországon, aki ne tapasztalt volna jelentős drágulást, a válaszadók 97 százaléka érzett drágulást az élelmiszereknél és az italoknál: sőt, 92 százalékuk kifejezetten jelentős áremelkedésről számolt be. Utóbbiak aránya az első negyedévben 94 százalékos, egy évvel ezelőtt pedig 87 százalékos volt.

Ez azt jelenti, hogy a túlnyomó többség már egy éve érzékelt jelentős élelmiszer- és italdrágulást az egy évvel korábbihoz képest. A hivatalos inflációs adatok ezt alátámasztják, hiszen a tavaly októbertől idén május végéig terjedő nyolc hónapos időszakban 33,5-44,8 százalékos volt az élelmiszer-infláció a KSH-adatok szerint.

Az élelmiszerek és italok után a képzeletbeli dobogó második fokára a szórakozóhelyek, éttermek árai kerültek, ezzel kapcsolatban a válaszadók 76 százaléka beszélt jelentős drágulásról, egy évvel ezelőtt még „csak” 68 százalék volt ez az arány. Ez minimális növekedésnek, de gyakorlatilag inkább stagnálásnak felel meg.

Miközben az élelmiszereknél és az éttermeknél a válaszadók döntő hányada érzékelt jelentős drágulást éves összevetésben, a lakhatási kiadások esetében némiképp kedvezőbb lett a helyzet. A második negyedévben a lakásfenntartási kiadásokat a megkérdezettek 60 százaléka mondta jóval magasabbnak az egy évvel korábbinál. Bár ez még mindig jóval magasabb, mint az egy évvel ezelőtt mért 44 százalékos arány, az előző negyedév 67 százalékos értékéhez viszonyítva úgy tűnik, elindulhatott egy kedvező irányú változás.

A közlekedéssel kapcsolatos kiadások esetén is hasonló trendfordulóhoz érkezhettünk: most 59 százalék érzékelt komolyabb áremelkedést, ami még mindig meghaladja az egy évvel ezelőtti 50 százalékos arányt, de az előző negyedév 66 százalékos értékéhez képest már itt is csökkenés kezdődött.

Mire számítanak?

Az eddig eltelt időszakot hátrahagyva halvány javulás látszik az infláció alakulását tekintve. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az éves infláció az év végére, talán már novemberben bekerülhet az egyszámjegyű tartományba.

Ez az előrejelzés, ha a mértékét tekintve nem is, de az irányát tekintve összhangban van a biztos jövő felmérés második negyedéves eredményével, amely szerint már kicsit kevesebben tartanak a tartós inflációs nyomástól. A 30-59 évesek 78 százaléka gondolja most úgy, hogy 2023. év végére az árak még tovább fognak emelkedni, ami egy érezhető és kedvező irányú elmozdulás az első negyedéves kutatásban szereplő 87 százalékos szinttől. A különböző korosztályokat tekintve a harmincasok mondhatóak a legoptimistábbnak, körükben csak 72 százalékot tesznek ki azok, további drágulásra számítanak.

A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS