Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy alapvető információkat bocsássanak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban miként határozzák meg az agrár-élelmiszeripari termékek árait.
A vételi és eladási ár közötti különbségek tájékoztatást nyújthatnak az eladó és a vevő közötti köztes költségekről (például a szállítás, a biztosítás, a raktározás stb. költségei). A nagyobb átláthatóság elősegítheti a jobb üzleti döntéseket és ezáltal javíthatja az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszai közötti tisztességes magatartásba vetett bizalmat. Ahhoz, hogy a globális piacokon hatékony verseny alakuljon ki, a piaci fejleményekkel kapcsolatos aktuális és könnyen hozzáférhető információkhoz való hozzáférés is elengedhetetlen fontosságú.
Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A bizottság prioritásként kezeli a mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítését az élelmiszer-ellátási láncban. A piaci átláthatóság fokozása egyenlő hozzáférést és nagyobb egyértelműséget fog biztosítani az árakkal kapcsolatos információk tekintetében, méltányosabbá és kiegyensúlyozottabbá téve élelmiszer-ellátási láncunkat. Ezek az új szabályok az élelmiszer-ellátási lánc gyengébb és kisebb szereplőinek az előtérbe helyezése révén ki fogják egészíteni a közelmúltban elfogadott, a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó irányelvet. Bevezetésük azt az EU-szerte megnyilvánuló határozott véleményt is tükrözi, miszerint erősíteni kell a mezőgazdasági termelők szerepét az élelmiszer-ellátási láncban.”
Noha a mezőgazdasági piacok alakulásáról (árak, termelési volumenek, készletek stb.), rengeteg információ áll rendelkezésre, szinte semmilyen piaci információ nincs az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc más kulcsfontosságú piacaira, nevezetesen a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók közötti, az élelmiszer-feldolgozásban és a kiskereskedelmi ágazatban működő piacokra vonatkozóan. A mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ellátási lánc más szereplői közötti információs aszimmetria miatt jelentős hátrányba kerülnek a termelők a piacon, és a tisztességes magatartásba vetett bizalom is csorbul. A feldolgozók és a kiskereskedők piacainak alakulására vonatkozó információk hiánya az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc „feketedoboza” volt.
A javasolt intézkedések a hús-, a tojás-, a tej-, a gyümölcs- és zöldségipari ágazatra, valamint a szántóföldi növények, a cukor és az olívaolaj ágazatára fognak kiterjedni. Ezek a meglévő adatgyűjtési rendszerekre és azokra az eljárásokra épülnek, amelyek már működnek, és amelyeket a piaci szereplők és a tagállamok arra használnak, hogy a piaci információkat jelentsék a Bizottságnak, csak most kibővült hatókörrel. Minden egyes tagállam felelős lesz az árra és a piacra vonatkozó adatok összegyűjtéséért. A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a legköltséghatékonyabb megközelítést válasszák, és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében hagyják ki a kis- és középvállalkozásokat. A tagállamok közölni fogják az adatokat a bizottsággal, amely ezt követően az agrár-élelmiszeripari adatportálon és az uniós piaci megfigyelőközpontokon keresztül rendelkezésére bocsátja azokat. Alapvetően fontos, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk pontosak és aktuálisak legyenek.
A bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó eljárásai szerint a javaslatot most 4 hetes nyilvános konzultációs időszakra közzéteszik. Ezt követően az Európai Bizottság elfogadja a javaslatot, amely a tervek szerint hat hónappal az elfogadása után hatályba lép.
Előzmények
2016-ban létrejött a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport azzal a céllal, hogy felmérje a mezőgazdasági termelők szerepét a szélesebb értelemben vett élelmiszer-ellátási láncban, és ajánlásokat tegyen a lánc megerősítésére és javítására.
Ezen ajánlások alapján a bizottság 2017-ben bevezető hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt indított az élelmiszer-ellátási lánc javításáról, amelyek három elemre terjedtek ki: a tisztességtelen forgalmazói magatartás, a termelői együttműködés és a piac átláthatósága.
Egy 2018 februárjában közzétett uniós szintű közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (88 százaléka) úgy véli, fontos erősíteni a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli szerepét. Ezt a véleményt támasztotta alá az is, hogy a KAP korszerűsítéséről szóló, 2017-es nyilvános konzultáció keretében válaszolók 96 százaléka egyetértett azzal a javaslattal, hogy a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítása szerepeljen az EU közös agrárpolitikájának célkitűzései között.
A bizottság tavaly terjesztette elő az élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen forgalmazói magatartás betiltására irányuló javaslatát, amelyről a társjogalkotók 2019 áprilisában szavaztak. Ezek az új szabályok gondoskodni fognak az összes európai mezőgazdasági termelő, valamint kis és közepes méretű beszállító védelméről az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben – olvasható a testület közleményében.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”