A fogyasztók 31 százaléka szerint az infláció jelenti az elsődleges kockázatot az országára nézve, 62 százalék arra számít, hogy kiadásai leginkább az élelmiszerek miatt fognak növekedni. Az aggályok ellenére átlagosan 9,7 százalékkal többet hajlandóak költeni fenntartható gazdálkodásból származó vagy fenntartható forrásokból beszerzett termékekért – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.
A 31 ország több mint 20 ezer lakosának megkérdezésére irányuló kutatás megállapítása, hogy tízből majdnem kilenc fogyasztó (85 százalék) tapasztalja közvetlenül a klímaváltozás negatív hatásait a mindennapjaiban, és részesíti előnyben a fenntarthatóságot szem előtt tartó termékeket. Sőt, a megélhetési költségek miatti nyomás ellenére is ezekért átlagosan 9,7 százalékkal többet hajlandóak költeni például helyileg beszerzett, újrahasznosított vagy környezetbarát anyagokból készült, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncban előállított termékekért.
Előfordulhat azonban, hogy az infláció, a makrogazdasági volatilitás, illetve a megélhetéssel kapcsolatos aggályok miatt ez nem fog magasabb összegű tényleges költést eredményezni. A megkérdezettek 31 százalékának következő évi fogyasztói szokásait az infláció veszélyezteti leginkább, és 62 százalék az élelmiszerárak emelkedése miatt számít jelentősebb kiadásokra.
A fogyasztók 46 százaléka azért vásárol több fenntartható terméket, hogy ezzel mérsékelje a környezetre gyakorolt hatást. A fogyasztásuk csökkentése érdekében már megfontoltabban vásárolnak (43 százalék), az eddigiektől eltérő ételeket fogyasztanak (32 százalék), kevesebbet vagy más módon utaznak (31 százalék), illetve elektromos járművet vásároltak vagy terveznek vásárolni (24 százalék).
„A fogyasztók egyre intenzívebben érzik az infláció és az alapvető termékek, például az élelmiszerek emelkedő árai miatti szorítást, de egyre jellemzőbb az is, hogy a fenntarthatósági aspektus megjelenik a vásárlási döntéseknél. A közép-kelet-európai régió fogyasztói ugyanakkor meglehetősen árérzékenyek, a globális trendektől eltérően az egészségtudatossági és környezeti szempontokat sokszor felülírja a termékek ára” – hangsúlyozza Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa. – Sokan az olcsóbb, sajátmárkás alapvető termékek felé fordulnak, de bizonyos árukért a fenntarthatóság érdekében hajlandóak többet fizetni. Ahhoz, hogy a cégek magukhoz tudják csábítani és megtartani a fogyasztókat, meg kell találniuk az érzékeny egyensúlyt aközött, hogy megfizethető, de fenntarthatóan előállított termékeket kínáljanan.”
A gyártók fenntartható működését kézzelfogható jellemzőkön, mint például a gyártási eljárásokon és újrahasznosításon (40 százalék), a környezetbarát csomagoláson (38 százalék) vagy a környezetvédelem és a vízminőség megőrzésének elősegítésén (34 százalék) keresztül ítélik meg a fogyasztók. Azt tervezik, hogy a jövőben több gyümölcsöt és zöldséget (52 százalék), valamint kevesebb vöröshúst (22 százalék) fognak fogyasztani.
Az egészségorientált preferenciák ellenére mindössze 19 százalékuk veszi figyelembe élelmiszer-választásának környezeti hatásait, ami jelentős potenciált kínál az élelmiszer-termelők, kis- és nagykereskedők számára, hogy a fenntarthatósági szempontokra nagyobb hangsúlyt fektessenek.
A márkatudatosság és fogyasztás alakításában a közösségi médiának kulcsszerepe van. A felmérésben megkérdezett fogyasztók 46 százaléka vásárolt közvetlenül a közösségi médián keresztül termékeket, ami 2019-hez képest 21 százalékkal magasabb arány. Mindemellett a fogyasztók 67 százaléka használja a közösségi médiát új termékek felfedezésére, és 70 százaléka keresi vásárlás előtt a cégek értékelését. A vásárlásokat továbbra is a közösségi média influenszerei motiválják. A válaszadók 41 százaléka jegyezte meg, hogy valamely híresség vagy véleményvezér befolyásolta őket a vásárlásban.
A PwC cégtársa arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre nő a szakadék a vezetők által a vállalatukba vetett vélt fogyasztói bizalom, valamint a fogyasztók vállalat iránti tényleges bizalma között. „A piaci részesedés megtartása és növelése érdekében a vállalatoknak több dimenzióban kell kitalálniuk azt, hogy miként építhetnek bizalmat. Ehhez a digitális csatornákon is erősíteniük kell jelenlétüket illetve szolgáltatásaikat, hiszen egyre több fogyasztó vásárol termékeket közvetlenül a közösségi médián keresztül” – érvel a szakember.
A személyes adatok védelme és az ügyfélélmény javítása
A technológiai platformok amellett, hogy a fogyasztói szokásokat formálják, aggályokra is okot adnak. A válaszadók túlnyomó része, 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bizalma leginkább személyes adatainak védelmével nyerhető el, és 80 százaléka jegyezte meg, hogy biztosítékot szeretne, hogy személyes adatait bizalmasan kezelik. A válaszadóknak csupán 52 százaléka állítja meggyőződéssel, hogy érti adatai kezelésének vagy megosztásának módját.
A fogyasztók közel 50 százaléka mondta azt, hogy örül annak, ha adatait személyre szabott szolgáltatások és élmények biztosítására használják fel. „Minél inkább egyedi értékajánlattal keresik meg őket, annál készségesebben osztják meg személyes adataikat. Ez a tendencia különösen szembetűnő a hűségprogramokban, amelyek sok vállalat számára az ügyféladatok gyűjtésének elsődleges platformjai. A vállalatok ezekért cserébe értékes ösztönzőket, promóciókat, exkluzív kedvezményeket vagy egyéb juttatásokat kínálnak a programban résztvevőknek” – emelte ki Mekler Anita.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.