Törvénybe iktatva állandósították azt a szabályt, amely idén május elejétől a koronavírus veszélyhelyzet múlt heti végéig védte az élelmiszerbeszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál. Ez alapján a kereskedők továbbra sem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.
Az idén május 1-jétől bevezetett kiskereskedelmi különadó a legnagyobb kereskedelmi láncok közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok tipikusan élelmiszerrel kereskednek, és az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót.
Ráadásul a márciusi nagy vásárlói roham után áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már nem nőtt az élelmiszerboltok átlagos forgalma tavaly áprilishoz képest, és jelentős növekedés nélküli adatok várhatók májusra és júniusra is.
Miért volt szükség az élelmiszerbeszállítókat védő szabályra?
Lényegében két lehetséges út állt a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok előtt a profitkiesés mérséklésére: megpróbálni fogyasztói árat emelni vagy beszerzési árat csökkenteni.
Az éles piaci verseny miatt az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. „Bár az inflációs adatokból azt látjuk, hogy az élelmiszerárak májusban 8 százalékkal nőttek tavaly májushoz képest, ennek hátterében vélhetően nem a kiskereskedelmi különadó áll. Idén ugyanis az infláció már a korábbi hónapokban is 7-9 százalékos volt. Ez egyelőre inkább a béremelések miatti költségnövekedés és az euró árfolyamnövekedés következménye” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Nőtt tehát a nyomás a kiskereskedők beszerző munkatársain, akiknek az a feladata, hogy minél jobb minőségű termékeket minél olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól.
Itt lépett közbe május elején a Kormány azzal, hogy rendelettel a koronavírus veszélyhelyzet végéig a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen, jogellenes forgalmazói magatartásnak minősítette, ha a kereskedő
Miért kell a védelem a veszélyhelyzet után is?
Eredetileg a kiskereskedelmi különadó is csak a veszélyhelyzet végéig volt hatályos, de utána állandó adónemmé vált. Így a fent említett hatások nem szűntek meg a veszélyhelyzet elmúltával. Indokolt volt tehát az élelmiszerbeszállítókat védő új szabályt is törvényi szinten állandósítani.
„Mivel a kiskereskedők és a beszállítók tipikusan évente tárgyalják újra a főbb beszerzési feltételeket, az idei év második felében még nagyon hasznos az élelmiszerbeszállítók számára, hogy a kereskedők a tavaly év végén 2020-ra kialkudott árakat ne tudják egyoldalúan megvágni. A szabály jelentősége a következő években csökkenni fog, mert az akkori üzleti viszonyokat és árazást már az újabb éves megállapodások határozzák majd meg” – tette hozzá dr. Laczka Sándor.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.