Így védi a kormány az élelmiszerbeszállítókat

2020. 06. 24., 10:45

Törvénybe iktatva állandósították azt a szabályt, amely idén május elejétől a koronavírus veszélyhelyzet múlt heti végéig védte az élelmiszerbeszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál. Ez alapján a kereskedők továbbra sem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.

Az idén május 1-jétől bevezetett kiskereskedelmi különadó a legnagyobb kereskedelmi láncok közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok tipikusan élelmiszerrel kereskednek, és az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót.

Ráadásul a márciusi nagy vásárlói roham után áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már nem nőtt az élelmiszerboltok átlagos forgalma tavaly áprilishoz képest, és jelentős növekedés nélküli adatok várhatók májusra és júniusra is.

Miért volt szükség az élelmiszerbeszállítókat védő szabályra?

Lényegében két lehetséges út állt a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok előtt a profitkiesés mérséklésére: megpróbálni fogyasztói árat emelni vagy beszerzési árat csökkenteni.

Az éles piaci verseny miatt az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. „Bár az inflációs adatokból azt látjuk, hogy az élelmiszerárak májusban 8 százalékkal nőttek tavaly májushoz képest, ennek hátterében vélhetően nem a kiskereskedelmi különadó áll. Idén ugyanis az infláció már a korábbi hónapokban is 7-9 százalékos volt. Ez egyelőre inkább a béremelések miatti költségnövekedés és az euró árfolyamnövekedés következménye” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Nőtt tehát a nyomás a kiskereskedők beszerző munkatársain, akiknek az a feladata, hogy minél jobb minőségű termékeket minél olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól.

Itt lépett közbe május elején a Kormány azzal, hogy rendelettel a koronavírus veszélyhelyzet végéig a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen, jogellenes forgalmazói magatartásnak minősítette, ha a kereskedő

  • egyoldalúan csökkenti az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát, vagy
  • a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal fenyegeti, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja a fogyasztó felé akciósként hirdetendő termékek közül.

Miért kell a védelem a veszélyhelyzet után is?

Eredetileg a kiskereskedelmi különadó is csak a veszélyhelyzet végéig volt hatályos, de utána állandó adónemmé vált. Így a fent említett hatások nem szűntek meg a veszélyhelyzet elmúltával. Indokolt volt tehát az élelmiszerbeszállítókat védő új szabályt is törvényi szinten állandósítani.

„Mivel a kiskereskedők és a beszállítók tipikusan évente tárgyalják újra a főbb beszerzési feltételeket, az idei év második felében még nagyon hasznos az élelmiszerbeszállítók számára, hogy a kereskedők a tavaly év végén 2020-ra kialkudott árakat ne tudják egyoldalúan megvágni. A szabály jelentősége a következő években csökkenni fog, mert az akkori üzleti viszonyokat és árazást már az újabb éves megállapodások határozzák majd meg” – tette hozzá dr. Laczka Sándor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-12-01 18:40:00
Az MNB összesen 15 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re, többek között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések állománykezelésével összefüggő, egyes élet- és nem-életbiztosítási termékek biztosítási feltételeihez kapcsolódó informatikai biztonsági, illetve a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS