A magyar fiatalok negyede úgy érzi, hogy több mint 40 százalékkal nőttek az árak az elmúlt egy évben, 22 százalékuk szerint pedig 25-39 százalékos volt az éves infláció februárban. Az élelmiszereknél 76 százalékuk érzékelt jelentős drágulást, de a többi terméknél és szolgáltatásnál is hasonló volt a helyzet a K&H ifjúsági index felmérés szerint.
Összhangban az inflációs tényadatokkal, nagyot fordult a világ a fiataloknál. A múlt év első felében még nem vettek észre komolyabb áremelkedést, az idei év elején azonban jelentős drágulást érzékeltek a 19-29 éves korosztály tagjai – derül ki a K&H ifjúsági index első negyedéves eredményeiből. A tetemes áremelkedésre panaszkodók aránya szinte minden vizsgált termék- és szolgáltatáscsoport esetében határozottan emelkedett éves összevetésben.
Az elmúlt év elején még csak az élelmiszerek és az italok esetén lépte át az 50 százalékot azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint jelentősen nőtt ezen termékek ára. Tavaly január-márciusban 57 százalékuk, áprilisban 60 százalékuk mondta azt, hogy az élelmiszerek és az italok jelentősen drágultak. Idén, azaz 2023 első negyedévében már csak a közlekedéssel kapcsolatos kiadások esetén maradt 50 százalék alatt, egész pontosan 49 százalékon azok aránya, akik jelentős áremelkedést tapasztaltak. Minden egyéb termékkör és szolgáltatás – ételek, italok, szórakozás, lakhatási és gyerekhez köthető kiadások, ruhák – esetében 50 százaléknál magasabb volt ez az arány.
A K&H felmérése szerint a huszonéves fiatalok 76 százaléka tapasztalt jelentős mértékű áremelkedést az élelmiszerek esetében.
„A nők az átlagnál magasabb, 83 százalékos, míg a férfiak alacsonyabb, 73 százalékos arányban tapasztaltak jelentős élelmiszer drágulást. A megyeszékhelyeken és a kisvárosokban 83 százalék és 77 százalék, Budapesten 67 százalék volt azok aránya, akik az élelmiszerek és az italok jelentős drágulását tapasztalták. A keleti országrészben élők szintén 83 százaléka értékelte úgy, hogy meglehetősen nőtt az élelmiszerek ára” – ismertette a kutatás eredményeit Molnár Gergő, a K&H lakossági marketingvezetője.
Az eredmények összhangban vannak a hivatalos számokkal, hiszen az elmúlt időszakban az élelmiszerek ára jelentősen emelkedett. A szakember említette a 2022-es évet, amikor a hosszú távú, éves átlagos adatokat nézve az élelmiszerek ára 26 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A 2022-esnél magasabb élelmiszer-inflációra csak 1995-ben volt példa, akkor 30 százalék volt ez az érték.
A szórakozóhelyek, éttermek árait a fiatalok 65 százaléka látta jóval magasabbnak a korábbinál. A lakhatási költségek emelkedése került a harmadik helyre, miután a megkérdezettek 64 százaléka említett jelentős áremelkedést. A nők és férfiak aránya ebben a kérdésben 71 és 65 százalékos volt. A K&H ifjúsági indexben választ adók 57 százaléka szerint a szolgáltatások – például a fodrász – is jelentősen drágultak. A ruházati cikkeknél 53, a műszakiaknál pedig 51 százalékuk volt ezen a véleményen. Szintén 51 százalékos azoknak az aránya, akik szerint a gyerekkel kapcsolatos költségek nőttek számottevően.
Úgy tűnik, a fiatalok inflációs véleménye van a legnagyobb „összhangban” a hivatalos statisztikai adattal: az ehhez a korosztályhoz tartozók szerint az éves infláció 2023 februárjában 26 százalék körül alakult. Ez gyakorlatilag megegyezik a hivatalos inflációs adattal, ami 25,4 százalék volt ebben a hónapban. Ugyanakkor a részletes kutatási adatok szerint széles sávban szóródtak az eredmények.
Az elmúlt egy év során a megkérdezett fiatalok 22 százaléka 25-39 százalékos áremelkedést tapasztalt, 25 százalékuk 40 százalékosnál jelentősebb drágulásról számolt be. A válaszadók 26 százaléka 15-24 százalékos „saját inflációt” mért, a többiek 15 százalék alatti áremelkedést érzékeltek.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”