K&H: jelentős drágulásról beszélnek a fiatalok

2023. 05. 22., 12:22

A magyar fiatalok negyede úgy érzi, hogy több mint 40 százalékkal nőttek az árak az elmúlt egy évben, 22 százalékuk szerint pedig 25-39 százalékos volt az éves infláció februárban. Az élelmiszereknél 76 százalékuk érzékelt jelentős drágulást, de a többi terméknél és szolgáltatásnál is hasonló volt a helyzet a K&H ifjúsági index felmérés szerint.

Összhangban az inflációs tényadatokkal, nagyot fordult a világ a fiataloknál. A múlt év első felében még nem vettek észre komolyabb áremelkedést, az idei év elején azonban jelentős drágulást érzékeltek a 19-29 éves korosztály tagjai – derül ki a K&H ifjúsági index első negyedéves eredményeiből. A tetemes áremelkedésre panaszkodók aránya szinte minden vizsgált termék- és szolgáltatáscsoport esetében határozottan emelkedett éves összevetésben.

Masszív drágulás

Az elmúlt év elején még csak az élelmiszerek és az italok esetén lépte át az 50 százalékot azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint jelentősen nőtt ezen termékek ára. Tavaly január-márciusban 57 százalékuk, áprilisban 60 százalékuk mondta azt, hogy az élelmiszerek és az italok jelentősen drágultak. Idén, azaz 2023 első negyedévében már csak a közlekedéssel kapcsolatos kiadások esetén maradt 50 százalék alatt, egész pontosan 49 százalékon azok aránya, akik jelentős áremelkedést tapasztaltak. Minden egyéb termékkör és szolgáltatás – ételek, italok, szórakozás, lakhatási és gyerekhez köthető kiadások, ruhák – esetében 50 százaléknál magasabb volt ez az arány.

A K&H felmérése szerint a huszonéves fiatalok 76 százaléka tapasztalt jelentős mértékű áremelkedést az élelmiszerek esetében.

„A nők az átlagnál magasabb, 83 százalékos, míg a férfiak alacsonyabb, 73 százalékos arányban tapasztaltak jelentős élelmiszer drágulást. A megyeszékhelyeken és a kisvárosokban 83 százalék és 77 százalék, Budapesten 67 százalék volt azok aránya, akik az élelmiszerek és az italok jelentős drágulását tapasztalták. A keleti országrészben élők szintén 83 százaléka értékelte úgy, hogy meglehetősen nőtt az élelmiszerek ára” – ismertette a kutatás eredményeit Molnár Gergő, a K&H lakossági marketingvezetője.

Az eredmények összhangban vannak a hivatalos számokkal, hiszen az elmúlt időszakban az élelmiszerek ára jelentősen emelkedett. A szakember említette a 2022-es évet, amikor a hosszú távú, éves átlagos adatokat nézve az élelmiszerek ára 26 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A 2022-esnél magasabb élelmiszer-inflációra csak 1995-ben volt példa, akkor 30 százalék volt ez az érték.

Passzolnak az adatok

A szórakozóhelyek, éttermek árait a fiatalok 65 százaléka látta jóval magasabbnak a korábbinál. A lakhatási költségek emelkedése került a harmadik helyre, miután a megkérdezettek 64 százaléka említett jelentős áremelkedést. A nők és férfiak aránya ebben a kérdésben 71 és 65 százalékos volt. A K&H ifjúsági indexben választ adók 57 százaléka szerint a szolgáltatások – például a fodrász – is jelentősen drágultak. A ruházati cikkeknél 53, a műszakiaknál pedig 51 százalékuk volt ezen a véleményen. Szintén 51 százalékos azoknak az aránya, akik szerint a gyerekkel kapcsolatos költségek nőttek számottevően.

Úgy tűnik, a fiatalok inflációs véleménye van a legnagyobb „összhangban” a hivatalos statisztikai adattal: az ehhez a korosztályhoz tartozók szerint az éves infláció 2023 februárjában 26 százalék körül alakult. Ez gyakorlatilag megegyezik a hivatalos inflációs adattal, ami 25,4 százalék volt ebben a hónapban. Ugyanakkor a részletes kutatási adatok szerint széles sávban szóródtak az eredmények.

Az elmúlt egy év során a megkérdezett fiatalok 22 százaléka 25-39 százalékos áremelkedést tapasztalt, 25 százalékuk 40 százalékosnál jelentősebb drágulásról számolt be. A válaszadók 26 százaléka 15-24 százalékos „saját inflációt” mért, a többiek 15 százalék alatti áremelkedést érzékeltek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS