Ezért folytatódik az élelmiszerek drágulása

2022. 05. 12., 14:16

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető. A magyar gazdák számára ez új piacokra való belépést jelenthet igen jó árszinten, ezért már az idei termelés fokozásával felkészülhetnek a globálisan várhatóan kieső termésmennyiség pótlására.

A Világbank áprilisi jelentése idén 22,9 százalékos élelmiszerár-emelkedést jelez előre globálisan. Ilyen mértékű drágulást több mint egy évtizede nem láttunk. A Világbank arra alapozza a becslést, hogy márciusban 83,9 százalékkal nőttek az élelmiszerárak 2020 azonos hónapjához képest. Utoljára 2006 júniusában volt ezt meghaladó, 96 százalékos emelkedés.

„Az élelmiszerek ilyen nagymértékű drágulása főként annak tudható be, hogy folyamatosan emelkednek az energiaárak és a fenntarthatósági törekvések teljesítése is jelentős többletköltséget ró a vállalatokra” – magyarázta az okokat Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. „Élelmiszerhiánytól nem kell tartani, idén ugyanis globálisan jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, azonban nem feltétlenül ott, ahol valóban szükség lesz rájuk, ezért a szállítási költségek tovább fokozhatják a drágulást” – tette hozzá a szakértő.

A jövő év viszont már más kérdés. Ha a háborús övezetekben idén ellehetetlenülnek a mezőgazdasági munkák, az a két nagy gabonatermelő ország kiesése miatt világszinten komoly problémát jelenthet. A mostani termelési szezonból ezért a lehető legtöbbet kell kihozni a várhatóan kieső termésmennyiségek pótlására. Ez a hazai termelők számára is lehetőséget jelenthet, amennyiben növelni tudják hektáronkénti hozamukat legalább az európai átlag szintjére és ezzel a többlettel ki tudnak lépni a világpiacra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS