Jól látható a több évtizedes csúcsra gyorsuló infláció, ezen belül a több mint 40 százalékos élelmiszer-drágulás a kártyás költéseken is – derül ki a K&H összefoglalójából. Tavaly decemberben a pénzintézet lakossági bankkártyás ügyfelei összesen 32,3 milliárd forintot költöttek élelmiszerre – többek között az élelmiszert forgalmazó boltokban –, szemben az egy évvel korábbi 22,2 milliárd forinttal.
Továbbra is nagyon magas szinten van a magyarországi infláció. Decemberben az árindex 24,5 százalékos növekedést mutatott, 2022-ben az éves átlagos áremelkedés így 14,5 százalékos lett. Ráadásul januárban további gyorsulás következett, az év első hónapjában 25,7 százalékos volt az éves infláció. A drágulásban főszerepet játszanak az élelmiszerek, amelyek ára 2022 utolsó hónapjában közel 45 százalékkal volt magasabbak, mint egy évvel korábban, míg a múlt évben átlagosan 26 százalékkal nőtt az áruk, a januárt pedig 44 százalékos drágulással zárták.
Az élelmiszerárak növekedése látszik a bankkártyás költéseken is - derül ki a K&H összefoglalójából. A pénzintézet lakossági ügyfelei tavaly decemberben például 32,3 milliárd forintért vásároltak élelmiszert és italt a különböző élelmiszerboltokban, vendéglátóipari helyeken, gyorséttermekben és büfékben, ami 31 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 22,2 milliárd forintot. A múlt év egészében a K&H bankkártyásai 302,4 milliárd forintot költöttek élelmiszerre, szemben a 2021-es 223,1 milliárd forinttal.
A múlt év decemberében egy-egy élelmiszer-tranzakcióra átlagosan 5 300 forint jutott, míg tizenkét hónappal korábban 5 530 forint volt ugyanez, vagyis a csökkenés 4 százalékos. A múlt év egészében pedig az egy kártyás élelmiszer-vásárlásra jutó átlagos összeg 4964 forintra rúgott, ami 13 százalékkal alatta marad a 2021-es értéknek.
A K&H összefoglalójából kiderül az is, hogy a bankkártyások tavaly 58,5 milliárd forintért vásároltak drogériákban, ami 16 százalékos éves emelkedésnek felel meg. Az üzemanyagok hatósági ára is jól láthatóak a kártyás forgalmon: 2022-ben 128,5 milliárd forintért vettek üzemanyagot az érintettek, ami 26 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. Az egy üzemanyag-vásárlásra jutó kiadás tavaly átlagosan 13 051 forintot tett ki, míg egy évvel korábban 11 494 forintról volt szó.
Ebben szerepe lehetett egyrészt annak, hogy év közben ellátási problémák voltak a kutakon, ezért az autósok többet tankoltak egy-egy alkalommal, másrészt annak, hogy drágább, prémium üzemanyagokat vásároltak, ha nem volt az adott kúton sima benzin vagy gázolaj.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”