Nagy Márton együttműködési megállapodást írt alá a VOSZ-szal

Nagy Márton együttműködési megállapodást írt alá a VOSZ-szal
2025. 03. 17., 15:55

A vállalkozói szektor képviselőivel való szoros kormányzati kapcsolat fontosságát hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) kötött együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásán mondott köszöntőjében.

A VOSZ Demján Sándor hagyatéka, ezért megtisztelő az együttműködési megállapodás létrejötte – mondta a miniszter. Nagy Márton kitért arra, hogy a VOSZ nemcsak javaslatokat fogalmaz meg, hanem segíti is a kormány munkáját, egyebek közt aktívan részt vesz a bérmegállapodás érdekegyeztetésében. Kiemelte: a tavaly három évre kötött bérmegállapodás közös siker, és emlékeztetett, hogy ebben 2028-ra megcélozták az 1000 eurós minimálbér elérését, aminek szavai szerint van realitása. Hozzátette: látható az is, hogy az egymillió forint átlagbér elérése sem lehetetlen, a versenyszférában 2028-ra ez megtörténhet, a közszférában viszont később következhet be.

Nagy Márton beszélt arról, hogy a 21 pontból álló gazdaságpolitikai akcióterv megvalósulásában a VOSZ aktívan részt vesz. A VOSZ a KAVOSZ-on belül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen valósítja meg a Széchenyi Kártya Programot. Az állam a programban a kamatkedvezményt az idén 320 milliárd forinttal támogatja. A VOSZ segíti azt is, hogy az európai uniós források egyszerűbben, gyorsabban eljussanak a gazdaságba, a vállalkozásokhoz – sorolta a miniszter. Arra is kitért, hogy a kkv-kat érintő Demján Sándor Program finanszírozási lehetőséget ad a vállalkozásoknak egyebek közt tőkeprogram, hitelprogram és vissza nem térítendő támogatások biztosításával.

Nagy Márton kijelentette: a kormány az adócsökkentés pártján áll, és ezt a költségvetés állapotától függően folytatja. Példaként említette, hogy az áfa alanyi adómentességének határát az idén megemelték, és a kiva esetében is javítják a feltételeket, hogy nagyobb kört lehessen ezzel az adónemmel elérni. Utóbbival kapcsolatban tervezik, hogy a bentmaradási értékhatárt 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, a belépési létszámot pedig 50 főről 100 főre növelik várhatóan 2026 január elsejétől. Kiemelte, a tárca támogatja a VOSZ internetes alkalmazásának létrehozását, továbbá az idén 2 milliárd forint értékben VOSZ-projekt indul, amelynek célja az induló vállalkozások célzott fejlesztése.

Eppel János, a VOSZ elnöke elmondta, a mostani megállapodást öt nehéz gazdasági év után reménykeltő időben kötik. Utalt arra, hogy a VOSZ két éve elfogadott új stratégiájában kiemelt szerepet szán a vállalkozások támogatására, a szolgáltatások fejlesztésére, az induló cégek segítésére. Érdekképviseletként együttműködnek a szaktárcával a cégek energiahatékonyságának növelése érdekében, továbbá kiemelten kezelik a korszerűsítéseket, a zöldítést. (MTI)

A képen Nagy Márton (j) és Eppel János (MTI/Bruzák Noémi)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS