Megugrott a kereslet a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei iránt

2024. 12. 19., 11:45

A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A legfrissebb statisztikák szerint 2024 októberéhez képest a hitelkérelmek száma 90 százalékkal 1.714 darabra ugrott, míg az igényelt hitelösszeg 81 százalékkal, 49,3 milliárd forintra emelkedett novemberre a programot bonyolító KAVOSZ Zrt.-nél, illetve a Széchenyi Kártya programban résztvevő kereskedelmi bankoknál – számol be a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a kereslet élénkülése kapcsán kiemelte: olcsóbb finanszírozással a vállalkozások sokkal bátrabban mernek beruházni. Ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy az alapterméknek számító Széchenyi Kártya Beruházási Hitel Max+ hitel esetében az átlagos igényelt kölcsönösszeg harmadával, az októberi 87,8 millió forintról 116,5 millió forint fölé emelkedett. Miközben összességében 57 százalékkal nőtt a termékre beadott jelentkezések összege az előző hónaphoz képest. Októberhez viszonyítva több mint 81 százalékkal magasabb, 4 milliárd forintot meghaladó igényt regisztráltak az Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel Max+ hitel iránt, az átlagos hitelösszeg így 40 millió forint fölé nőtt.

A legnagyobb növekedés a vállalkozások fejlesztését leggyorsabban segítő és eszközbeszerzésüket leghatékonyabban támogató Széchenyi Lízing Max+ terméknél jelentkezett: az igénylések száma 110 százalékkal 1345 darabra nőtt, a vállalkozások az októberi 10,2 milliárd forint után novemberben több, mint 21,8 milliárd forintnyi eszközlízingre adtak be igénylést. Az átlagos finanszírozási összeg a lízing tekintetében meghaladja a 15 millió forintot. Szabados Richárd felhívta a figyelmet arra, hogy ez abszolút csúcsnak számít a programelem meghirdetése óta.

A múlt héten teljessé vált Demján Sándor Program hitel-, tőke- és vissza nem térítendő támogatási termékpalettája hozzájárul a hazai mikro- kis- és középvállalkozások beruházási kedvének nagyfokú élénküléséhez. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig több mint 730 előregisztrációt fogadtak a Demján Sándor Tőkeprogramban, az 1+1 kkv beruházás-élénkítő támogatási programra előzetesen regisztrálók száma pedig már meghaladta az 1800-at. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programra több mint 400-an regisztráltak, de már beérkeztek az első előzetes érdeklődések az exportösztönző hitelprogram elemeire is.

A kormány a Demján Sándor Programon keresztül 1410 milliárd forint megmozgatásával segíti a hazai kkv-k méretugrását, a termelékenység növelését, ezáltal is hozzájárulva, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti mértékben növekedjen – olvasható a tárca közleményében.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS