A fizikai dolgozók közel 90 százaléka könnyen elcsábítható

2021. 12. 10., 16:06

Habár újra munkaerőhiány alakult ki Magyarországon, a fizikai dolgozók közel 90 százaléka könnyen elcsábítható a megfelelő kompenzációval – derült ki a Gi Group felméréséből. A Magyarországon új üzletágat létrehozó vállalatcsoport szerint ma már kezdenek olyan igények kialakulni a kékgallérosok körében, amelyek 5–10 éve a fehérgallérosoknál voltak jellemzők. Ez a bérelvárásokban is látszik, ma már a képzetlenebb kékgallérosok is nettó 250–300 ezer forintot szeretnének hazavinni, a képzettek még többet. Miközben a cégnek az a tapasztalata, hogy a munkaerő-piac dinamikusan formálódik, kutatásuk szerint a munkáltatók nem követik le elég gyorsan a fizikai munkavállalók igényeit.

Újra egyre erőteljesebb a munkaerőhiány Magyarországon, ami miatt kedvezőbb helyzetbe kerültek a dolgozók – derült ki a Gi Group friss felméréséből. Tízből kilenc kékgalléros könnyen váltana munkahelyet Magyarországon, vagyis miközben a cégeknek nagy probléma a dolgozók megtalálása, magasabb bérekkel elcsábíthatóak.

Az országban új üzletágat létrehozó, fizikai dolgozók toborzására szakosodott vállalat kutatása rávilágít, hogy 55 százalék azért keresne új munkahelyet, mert nem elégedett a jelenlegi bérével, de sok más egyéb szempont mellett, pl. a cég piaci stabilitása is sokat számít. Az elvárások növekedését jelzi, hogy a betanított munkát végző kékgallérosok ma már legalább 250–300 ezer forintos nettó bérrel lennének elégedettek. A képzett fizikai dolgozók ennél is érdemben magasabb, 350–400 ezer forintos fizetést kérnek.

„A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés után a vártnál gyorsabb visszapattanás történt, így újra egyre erősebbé vált a kereslet a fizikai dolgozók iránt, mostanra pedig újra nehéz megtalálni a képzett munkavállalókat” – mondta Alapi Márton, a Gi Group üzletágvezetője. Leginkább a gyártás-termelésben érzékelhető a probléma, gépkezelők, karbantartók, targoncások hiányoznak főként. A vállalatoknak ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a munkavállalók megtartására, miután a dolgozók igényei is nőnek.

A kutatás szerint egyre kevésbé értik a munkáltatók a fizikai munkavállalók igényeit. A kékgallérosok számára is fontos a munka-magánélet egyensúlya, a fejlődési lehetőség biztosítása, és az is, hogy mennyit kell utazni a munkába. Hasonló elvárások 5–10 éve a fehérgallérosoknál voltak jellemzőek. A munkaadók egy része azonban még másképp gondolkodik, vagyis érdemi különbség látszik a dolgozók és a cégek véleménye között.

A kutatás szerint a munkáltatók 80 százaléka úgy véli, hogy a magasabb fizetés miatt váltanak a dolgozók. A munkavállalóknak azonban a béren kívüli juttatások, a belső képzések, a fejlődési lehetőség, illetve a jó munkahelyi légkör is egyre fontosabb. A kutatás megállapítja, hogy hiba lenne csupán a magasabb bérekre apellálva bízni a minőségi munkaerő bevonzásában és megtartásában. Sokkal komplexebb igényekre kell reagálni, ha egy cég vonzó munkáltatóként szeretné pozícionálni magát a munkaerő-piacon.

Nem meglepő, hogy a dolgozók igényei emelkednek, hiszen az elvárások is nagyobbak. A Gi Group kutatása szerint a nagyvállalatoknál egyre inkább az alapelvárások közé tartoznak a digitális készségek, illetve kezd megjelenni a nyelvtudás is az elvárások között. Az automatizáció miatt egyre fejlettebb technológiával kell dolgozniuk a munkavállalóknak, ezért magasabb tudásszintre kell eljutniuk. „A vállalatok nem tehetik meg, hogy a munkaerőhiány közepette megváljanak azoktól a dolgozóktól, akik nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel. Meg kell tanítaniuk nekik az új eszközök használatát, fejleszteniük kell a képességeiket, amivel a lojalitásukat is növelik” – mondta Alapi Márton.

A vállalatok rövid és egyszerű üzeneteket igyekeznek közvetíteni az álláshirdetésekben a felmérés szerint, azonban a munkavállalók olyan álláshirdetésekre jelentkeznek szívesen, amelyek több információt osztanak meg a feladatokról, elárulják, milyen műszakban kell dolgozni, hogyan néz ki a kiválasztási folyamat, illetve a bérezésről is részletes információt szeretnének kapni. Fontos szerepe van a munkaerő-kölcsönzésnek is a cégek igényeinek megoldása során, amellyel kapcsolatban a fizikai és szellemi dolgozók többsége is nyitott.

„A cégeknek egyedi és rugalmas megoldásokra van szükségük az egyre nagyobb munkaerőhiányban. Kutatásunk alapján elmondhatjuk, hogy a munkáltatók körében újra egyre népszerűbb megoldás a munkaerő-kölcsönzés, és szerencsére ezzel a foglalkoztatási formával a munkavállalók több, mint felének szintén pozitív tapasztalata van. Ez az opció hatékony segítséget tud nyújtani, főleg olyan helyzetekben, amikor új munkaerő saját állományba való felvételére nincs lehetőség” – tette hozzá Alapi Márton.

A Gi Group szerint a következő években igen komoly átalakulás várható a munkaerőpiacon, hiszen az automatizáció, a robotizáció önmagában is kihívás elé állítja a vállalatokat és a munkavállalókat, miközben számos új, külföldi vállalat jelenik meg Magyarországon, akik kedvező bérekkel csábítják majd a dolgozókat. Mindezek miatt elkerülhetetlen a bérek további emelkedése a fizikai dolgozók közében is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS