Új kötelező kivitelezői felelősségbiztosítási szabályok 2025-től

2024. 12. 13., 20:13

Jelentős változásokat hozhatnak az építőiparban az építészeti törvényhez kapcsolódóan nemrégiben született végrehajtási rendeletek. Az egyik legfontosabb újítás, hogy 2025. január 15-től a vállalkozó kivitelezőknek is rendelkeznie kell felelősségbiztosítással az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére, amely kiterjed a biztosítottal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozók tevékenységéből eredő bizonyos károkra is. A legfontosabb tudnivalókat Romsics Viktor és Kelemen Kálmán, a DLA Piper Hungary ICT (Infrastructure, Construction and Transport) szektorának szakértői foglalták össze.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény („Méptv.”) rögzíti, hogy kormányrendeletnek kell előírnia a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához szükséges felelősségbiztosítást. Ez a kormányrendelet, az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) kormányrendelet („Kormányrendelet”) lépett hatályba október 1-jén, módosítva a Kivitelezési Kódexet, vagyis az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX. 15.) Kormányrendeletet.

Az új, kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések alapján a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.

Korábbi szabályozás

A Méptv. (többek között) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt („Étv.”) váltotta fel. Az Étv. korábbi szabályai a kivitelezőkre vonatkozó felelősségbiztosítást nem írtak elő, a Kivitelezési Kódex rendelkezései pedig csak szűk körben utaltak rá: a kivitelezési szerződés tartalmi elemei, valamint az építési munkaterület átadása, az építési napló megnyitása és a kivitelezés megkezdése körében írták elő azt, hogy a kivitelezőnek rendelkeznie kell a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással. A felelősségbiztosítás csak a fővállalkozó kivitelezőre nézve volt kötelező a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, illetve a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése esetében.

A kötelező felelősségbiztosítás új általános szabályai

A Kormányrendelet a Kivitelezési Kódexet módosítja (elsősorban a Kivitelezési Kódex új, 21/B.-21/G. §§ és 46.§ (5) bek. előírásai relevánsak).

Az új szabályozás szerint a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Kivitelezési Kódex nem tartalmazza a vállalkozó kivitelező fogalmát, ezért véleményünk szerint itt a Méptv., mint magasabb szintű jogszabály definíciója az irányadó: eszerint vállalkozó kivitelezőnek minősül a fővállalkozó kivitelező, a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező is.

A Kormányrendelet meghatározza, hogy milyen esetekre kell kiterjednie a kötelező felelősségbiztosításnak. Ide tartoznak a személyi sérüléses és dologi károk, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjak. A károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

Ezeken felül a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

A rendelet sávos rendszerben megadja azt is, hogy biztosítási eseményenként és évente milyen összegig kell fedezetet nyújtania a felelősségbiztosításnak.

Adminisztráció és ellenőrzés

A felelősségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt és szankciós tevékenységet főleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) látja el. Az MKIK-hoz szükséges bejelenteni a felelősségbiztosítás szerződés megkötését, valamint a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnését. Az MKIK ellenőrzi a biztosítások meglétét is: amennyiben a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik felelősségbiztosítással, először megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, majd a türelmi idő lejártának eredménytelen eltelte esetén törlő a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének megtiltásával szankcionál az építésügyi hatóság is, amennyiben megállapítja, hogy az MKIK névjegyzéke szerint a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.

Abban nem történt újítás az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó szabályozáshoz képest, hogy a kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát vagy a kivitelező nyilatkozatát a kivitelezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell.

Pontosan kinek és mikor szükséges megkötnie?

A biztosítást természetesen nem azonnal kell megkötni: a Kormányrendelet szerint a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.

A konkrét tevékenységekre vetítve, a Kormányrendelet szerint a felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az annak hatálybalépését (azaz október 1-jét) követően átadott kivitelezési dokumentációra, megkötött kivitelezési szerződésre és az annak alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni. Ennek megfelelően olyan szerződésekre, tevékenységekre, amelyeket október 1-je előtt kötöttek vagy kezdtek meg, nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben azonban a kivitelező innentől új szerződést köt vagy új kivitelezési munkálatokba kezd, úgy a fenti határidőig köteles a felelősségbiztosítási szerződés megkötésére.


Romsics Viktor


Kelemen Kálmán

DLA Piper
Advocatus

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 21., 16:10
„Nem, éppen ellenkezőleg. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!” – A VOSZ szakértőinek cikke.
2025. 01. 23., 13:05
Idén havi 14 535 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
2025-01-23 17:20:00
Az elmúlt években Európában Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak emelkedése, amivel a bérleti díjak megugrása szorosan nem tartott lépést. Ugyan a kínálat növekedhet az albérletpiacon, de várhatóan 2025-ben sem torpan meg a bérleti díjak emelkedésének üteme, vagyis a bérlők még magasabb árakkal szembesülhetnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.