Jelentős változásokat hozhatnak az építőiparban az építészeti törvényhez kapcsolódóan nemrégiben született végrehajtási rendeletek. Az egyik legfontosabb újítás, hogy 2025. január 15-től a vállalkozó kivitelezőknek is rendelkeznie kell felelősségbiztosítással az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére, amely kiterjed a biztosítottal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozók tevékenységéből eredő bizonyos károkra is. A legfontosabb tudnivalókat Romsics Viktor és Kelemen Kálmán, a DLA Piper Hungary ICT (Infrastructure, Construction and Transport) szektorának szakértői foglalták össze.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény („Méptv.”) rögzíti, hogy kormányrendeletnek kell előírnia a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához szükséges felelősségbiztosítást. Ez a kormányrendelet, az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) kormányrendelet („Kormányrendelet”) lépett hatályba október 1-jén, módosítva a Kivitelezési Kódexet, vagyis az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX. 15.) Kormányrendeletet.
Az új, kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések alapján a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.
A Méptv. (többek között) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt („Étv.”) váltotta fel. Az Étv. korábbi szabályai a kivitelezőkre vonatkozó felelősségbiztosítást nem írtak elő, a Kivitelezési Kódex rendelkezései pedig csak szűk körben utaltak rá: a kivitelezési szerződés tartalmi elemei, valamint az építési munkaterület átadása, az építési napló megnyitása és a kivitelezés megkezdése körében írták elő azt, hogy a kivitelezőnek rendelkeznie kell a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással. A felelősségbiztosítás csak a fővállalkozó kivitelezőre nézve volt kötelező a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, illetve a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése esetében.
A Kormányrendelet a Kivitelezési Kódexet módosítja (elsősorban a Kivitelezési Kódex új, 21/B.-21/G. §§ és 46.§ (5) bek. előírásai relevánsak).
Az új szabályozás szerint a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Kivitelezési Kódex nem tartalmazza a vállalkozó kivitelező fogalmát, ezért véleményünk szerint itt a Méptv., mint magasabb szintű jogszabály definíciója az irányadó: eszerint vállalkozó kivitelezőnek minősül a fővállalkozó kivitelező, a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező is.
A Kormányrendelet meghatározza, hogy milyen esetekre kell kiterjednie a kötelező felelősségbiztosításnak. Ide tartoznak a személyi sérüléses és dologi károk, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjak. A károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
Ezeken felül a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.
A rendelet sávos rendszerben megadja azt is, hogy biztosítási eseményenként és évente milyen összegig kell fedezetet nyújtania a felelősségbiztosításnak.
Adminisztráció és ellenőrzés
A felelősségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt és szankciós tevékenységet főleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) látja el. Az MKIK-hoz szükséges bejelenteni a felelősségbiztosítás szerződés megkötését, valamint a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnését. Az MKIK ellenőrzi a biztosítások meglétét is: amennyiben a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik felelősségbiztosítással, először megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, majd a türelmi idő lejártának eredménytelen eltelte esetén törlő a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének megtiltásával szankcionál az építésügyi hatóság is, amennyiben megállapítja, hogy az MKIK névjegyzéke szerint a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.
Abban nem történt újítás az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó szabályozáshoz képest, hogy a kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát vagy a kivitelező nyilatkozatát a kivitelezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell.
A biztosítást természetesen nem azonnal kell megkötni: a Kormányrendelet szerint a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.
A konkrét tevékenységekre vetítve, a Kormányrendelet szerint a felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az annak hatálybalépését (azaz október 1-jét) követően átadott kivitelezési dokumentációra, megkötött kivitelezési szerződésre és az annak alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni. Ennek megfelelően olyan szerződésekre, tevékenységekre, amelyeket október 1-je előtt kötöttek vagy kezdtek meg, nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben azonban a kivitelező innentől új szerződést köt vagy új kivitelezési munkálatokba kezd, úgy a fenti határidőig köteles a felelősségbiztosítási szerződés megkötésére.
Romsics Viktor
Kelemen Kálmán
DLA Piper
Advocatus
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.