Ingyenes mRNS vakcina a rák ellen – Van egy ország, ami heteken belül bevezeti

Ingyenes mRNS vakcina a rák ellen – Van egy ország, ami heteken belül bevezeti
Gábor János  |  2024. 12. 20., 11:45

Azt állítja az orosz egészségügyi tárca, hogy gyakorlati alkalmazásra kész a rák gyógyszere, amit mRNS vakcina formájában, ingyenesen vehetnek igénybe a páciensek, már a jövő év elejétől. A tudóstársadalom szkeptikusan fogadta a hírt.

Az orosz Egészségügyi Minisztérium bejelentette, hogy 2025 elejétől a rák elleni vakcinát ingyenesen biztosítják a betegek számára. A hírt a TASS állami hírügynökség közölte. A kormányzati kommunikációhoz szorosan kötődő forrás azt írja, hogy a minisztérium Radiológiai Orvosi Kutatóközpontjának főigazgatója, Andrej Kaprin, először a Radio Rosszija műsorában számolt be a vakcina fejlesztéséről. Állításuk szerint minden páciens személyre szabott mRNS vakcinát kap majd, ami az immunrendszert segíti abban, hogy felismerje és elpusztítsa a daganatos sejteket.

A vakcinával kapcsolatban ugyanakkor sok részlet nem ismert – figyelmeztet az Interesting Engineering, hangsúlyozva: sem a klinikai vizsgálatok eredményeit, sem a célzott daganattípusokat, sem a hatékonyságot, sem pedig az adagolás információit nem hozták nyilvánosságra. Még a vakcina hivatalos nevét sem közölték. Ami azért elég sok kétséget hagy. Februárban Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan kijelentette, hogy az ország „már nagyon közel jár az úgynevezett rákvakcinák és az új generációs immunmodulátorok megalkotásához”, a nemzetközi tudósközösség eléggé szkeptikus a kérdésben. Kingston Mills immunológus például a Newsweeknek azt mondta, hogy a klinikai vizsgálatok megbízható eredményei nélkül korai lenne sikerként értékelni a bejelentést.

Az mRNS technológia tényleg alkalmas lehet a rák elleni küzdelemre

Az mRNS-alapú vakcinák hatékonyságát a COVID-19 elleni küzdelem során már bizonyították a tudósok és a gyógyszercégek, ezért a technológia alkalmazási lehetőségeit egyre több betegség, köztük a rák kezelése kapcsán is kutatják. Ezek a vakcinák egyedi mRNS szekvenciát juttatnak a szervezetbe, ami alapján a sejtek speciális fehérjét állítanak elő. Az immunrendszer idegenként ismeri fel a fehérjét, és válaszként antitesteket termel.

A rák elleni vakcinák esetében ez a folyamat az immunrendszert arra készteti, hogy felismerje és elpusztítsa a daganatos sejteket.

Bár valószínűtlen, hogy az oroszoknál ilyen rövid idő alatt személyre szabható rákgyógyszer született – és a titkolózás nem segít hitelesebbé tenni a vakcina létezéséről szóló híreket –, fontos megjegyezni, hogy sok ország dolgozik rák elleni vakcinán, a Nobel-díjas magyar biokémikus, Karikó Katalin nevéhez fűződő mRNS technológia segítségével. És a daganatos megbetegedéseket gyógyító oltások megalkotása tudományosan tényleg valószínű, pláne a mesterséges intelligencia és a neurális számítógépes hálózatok elterjedése óta, hiszen ezek a technológiák jelentősen gyorsítják a kutatásokat, sőt, mint kiderült, magát a vakcinatervezést is.

Az Egyesült Királyság kormánya egy német biotechnológiai vállalattal és magyar kísérleti helyszínekkel közösen dolgozik személyre szabott rákkezeléseken és nemrég megkezdték a klinikai tesztelést, amellyel ráktúlélőknél igyekeznek megakadályozni a daganat kiújulását. A Moderna és a Merck gyógyszergyárak szintén alkottak ígéretes vakcinát, a bőrrák ellen, míg a Floridai Egyetem tudósai az agydaganat ellen vették fel a kesztyűt mRNS technológiával. És ez csak néhány példa az utóbbi pár évből, ami azt jelzi, hogy a tudományos élet lázasan dolgozik a különböző megoldásokon. Hogy az orosz vakcina valóban áttörést jelent-e a rák gyógyításában, csak évek tapasztalatai és független tudományos vizsgálatok tudják majd bizonyítani.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS