2023-ban a tényleges egyéni fogyasztás szintje (actual individual consumption, AIC) az uniós tagállamokban az uniós átlag 70 százaléka és 136 százaléka között változott. A 70 százalékos magyar adatnál nincs gyengébb az uniós mezőnyben.
Az egy főre jutó AIC vásárlóerő-paritásban van kifejezve, és a háztartások anyagi jólétének mérésére szolgál – emlékeztet az Eurostat.
Az főre jutó AIC 2024-ben 9 tagállamban haladta meg az uniós átlagot; Luxemburgban volt a legmagasabb (36 százalékkal az EU-átlag felett), majd Hollandia és Németország következett (mindkettő 19 százalékkal az EU átlag felett). A legalacsonyabb egy főre jutó AIC-szintet Magyarországon és Bulgáriában (mindkettő 30 százalékkal az uniós átlag alatt), valamint Lettországban (26 százalékkal az EU-átlag alatt) regisztrálták.
Az elmúlt 3 év során az egy főre jutó AIC az uniós átlaghoz viszonyítva a legtöbb uniós országban változott. 2021 és 2023 között 15 uniós országban nőtt az AIC-szint, a legnagyobb mértékben Írországban (91 százalékról 99 százalékra), Cipruson (94 százalékról 100 százalékra) és Máltán (85 százalékról 90 százalékra). 11 tagállamban csökkent az AIC-szint; a legnagyobb csökkenést Dániában (122 százalékról 108 százalékra), Svédországban (112 százalékról 106 százalékra), Litvániában (93 százalékról 88 százalékra) és Csehországban (86 százalékról 81 százalékra) regisztrálták.
Tényleges egyéni fogyasztás
(EU-átlag = 100)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.