Csökkentik a vállalatok az ökológiai lábnyomukat?

2024. 12. 20., 18:05

A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása. Energiahatékonysági intézkedéseket a cégek elsöprő többsége tett és továbbiakat is tervez, míg a munkavállalói fenntartható közlekedés elősegítése az egyik leggyorsabban növekvő prioritássá vált. A legegyszerűbben megvalósítható szelektív papírgyűjtés és a papírhasználat azonban továbbra is a leggyakoribb ökolábnyom-csökkentés a vállalatok gyakorlatában.

Az energiafelhasználás csökkentése mindent visz

Az energiafelhasználás csökkentése továbbra is prioritás a vállalatok számára, amit az mutat, hogy a 2024 második felében mért 86 százalékos arány az eddigi legmagasabb érték. Ami nem csoda, hiszen az ukrajnai háború meredek költségnövekedést okozott az energiaárakban: a fenntarthatósági index első adatfelvételekor, 2022. első félévében még csak 72 ponton állt. Számos cég modernizálja informatikai eszközeit, gépeit és berendezéseit, hogy hatékonyabb megoldásokat alkalmazzon. Informatikai eszközök és gépek energiatakarékos cseréjét a vállalatok 81 százaléka vállalta vagy tervezte, a gépjárművek környezetbarátabbra történő cseréjét tervező cégek aránya pedig az előző félévi 47-ről 54 százalékra emelkedett. A veszélyes hulladékot továbbra is a cégek 54 százaléka kezeli környezetbarát módon.

Amíg a cégek nagy része az energiahatékonyságot célzó lépéseket tesz, addig a zöldenergia használata továbbra is marginális: a vállalatok mindössze 4 százaléka vásárolt vagy tervez vásárolni zöldenergiát, a teljes energiafogyasztáshoz viszonyított használati aránya pedig csak 1,8 százalék – igaz, ez az eddigi mérések legmagasabb értéke.

Munkavállalók támogatása és papírfelhasználás csökkentése

A munkavállalók fenntartható közlekedésének támogatása (bérletek, biciklitárolók például) kiemelt figyelmet kapott az elmúlt időszakban: a cégek négy tizede már tett lépéseket annak érdekében, hogy a dolgozókat környezetbarát munkába járásra ösztönözze – fél évvel ezelőtt ez az arány még 30 százalék alatt volt.

A papírfelhasználás csökkentése fontos szempont maradt, feltehetően azért is, mert nem igényel komolyabb beruházást. A cégek 92 százaléka már tett lépéseket ezen a téren, például egyre több cég vált digitális megoldásokra a papíralapú folyamatok helyett, a szelektív papírgyűjtés és az újrahasznosított papír használata is egyre elterjedtebb.

Amire kevesebb figyelem jut: vízhasználat csökkentése, hőszigetelés, természeti erőforrások

Bár több területen növekedést láthatunk, bizonyos fenntarthatósági lépések háttérbe szorultak 2024. második felére. A legszembeötlőbb és aggodalomra ad okot, hogy két éve folyamatosan szorul vissza azon vállalatok aránya, amelyek a vízfelhasználásukat csökkentik: a most mért 31 százalékos arány a mélypont – a fenntarthatósági index soha nem mutatott még ilyen alacsony arányt. Két másik tevékenységben is soha nem látott mélységbe zuhant a mutató: a természeti erőforrások kíméletes felhasználását preferáló cégek aránya 9, míg a környezetvédelmi szervezetek támogatásának aránya 7 százalékra esett vissza. De ugyanígy csökkent az ingatlanok hőszigetelése is: jelenleg a cégek fele foglalkozik ezzel.

CSR: az etikus viselkedés előtérben

A CSR-tevékenységek közül kiemelkedik az etikus üzleti viselkedés fontossága, amelyet a vállalatok 61 százaléka tart kiemelt témának. Azokat a cégeket viszont, amelyek rendelkeznek fenntarthatósági stratégiával, leginkább az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód foglalkoztatja (74 százalék), de a felmérésben résztvevő összes vállalat számára is ez a második leggyakoribb téma (58 százalék). A legnépszerűbb CSR-témák között van még a munka-magánélet egyensúlyának támogatása, az őszinte marketingkommunikáció és a sokszínű munkahelyek létrehozása is.

Összességében viszont azon cégek 29 százalékos aránya, amik egyik témával sem foglalkoznak, a múlt félévi 33 százalék után a legmagasabb, azaz tízből három vállalat egyáltalán nem érzi fontosnak a társadalmi felelősségvállalást, ami nem túl kedvező jel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-07-12 10:10:00
Az Európai Beruházási Bank az European Tech Champions Initiative második szakaszának keretein belül kezdeményezi egy olyan befektetési alap létrehozását, amely az állami és a magántőke együttes bevonásával mintegy 15 milliárd eurónyi beruházás mozgósítását célozza meg – tájékoztatott Kármán András pénzügyminiszter.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS