Nem számlázhatnak kedvezményes áfával az élményfőzés-szervezők

Nem számlázhatnak kedvezményes áfával az élményfőzés-szervezők
2024. 12. 19., 20:15

Az élményfőzés elterjedt és stílusos ajándékötlet, azonban több kérdést vet fel adózási szempontból.

Téves gyakorlatra figyelt fel a NAV az elmúlt időszakban. Egy élményfőzést szervező társaság a résztvevőknek 27 százalékos helyett 5 százalékos áfatartalmú számlát állított ki. Az élményfőzéseken biztosították az alapanyagokat, és a kurzus résztvevői a séf instrukciói alapján elkészítették a menüt, amelyet aztán az előre megterített asztaloknál elfogyasztottak. A szolgáltató azonban csak akkor számlázhat kedvezményes áfakulccsal, ha szolgáltatása étel és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital értékesítésére irányul, és a TESZOR’15 56.10 (éttermi és mozgó vendéglátás) kód alá sorolható.

A főzőiskola vezetése tanfolyam jelleggel, oktatási céllal a TESZOR’15: 85.59.19. kód alá, míg a főzőklub, főzőkör vezetése szabadidős, szórakoztatási céllal – például élményfőzés – a TESZOR’15 93.29.19 kód alá tartozik. Ezek a tevékenységek azonban nem kedvezményes áfakulccsal adóznak, ezért az élményfőzés-szolgáltatásról nem lehet 5 százalékos áfatartalmú számlát kiállítani.

A konkrét vállalkozás ügyletében a fő szolgáltatáselem az ételkészítés instrukciók alapján – vagyis a szórakoztatás és az oktatás –, a további résztevékenységek, mint a felszolgálás, az étel helybeni elfogyasztása, csupán járulékos jellegűek.

A NAV ezért felhívja az élményfőzést, főzőtanfolyamokat szervezők figyelmét arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat nem számlázhatják a kedvezményes 5 százalékos áfával, mivel a helyes adómérték 27 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS