2024 harmadik negyedévében átlagosan 5,1 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az Európai Unióban az egy évvel korábbi szintet, a növekedés mértéke 8 tagállamban elérte vagy meghaladta a százalékot – tájékoztatott az Eurostat.
A munkaerőköltség két fő összetevője: a bérköltségek és a béren kívüli költségek. Az EU egészét tekintve az Eurostat tájékoztatása szerint 2024 első negyedévében az előbbi kategóriában 5,0 százalékos, az utóbbiban 5,3 százalékos volt az éves emelkedés. A versenyszférán kívül a munkaerőköltség uniós átlagban 5,1 százalékkal, a versenyszférában 5,0 százalékkal nőtt, utóbbin belül az iparban 5,3 százalékkal, az építőiparban 5,5 százalékkal, a szolgáltatások területén pedig 4,9 százalékkal.
2024 harmadik negyedévében a gazdaság egészét tekintve az előző év azonos negyedévéhez képest a legnagyobb mértékben Romániában (+17,1 százalék), Horvátországban (+15,1 százalék), Magyarországon (+14,1 százalék) Bulgáriában (+12,7 százalék), és Lettországban (+12,6 százalék) emelkedett a munkaerőköltség. 10 százalék feletti volt a növekedés még Lengyelországban (+12,0 százalék), Litvániában (+11,0 százalék), pontosan 10 százalék pedig Ausztriában. Éves összevetésben a ragállamok közül csak Görögországban csökkent az átlagos munkaerőöltség (2,9 százalékkal).
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.